Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
2. szám - Dobos Alajos: Esőztető szórófejek szórási távolságának közelítő számítása
103 Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. Esőztető szórófejek szórási távolságának közelítő számítása DOBOS ALAJOS* Az esőszerű öntözés hazai fejlesztése szükségessé tette, hogy a szórófejek hidraulikai kérdéseivel és szerkezetük célszerű kialakításával az eddigieknél behatóbban foglalkozzunk. A szórófejek hidraulikai tervezésének egyik legfontosabb, igen alapos tanulmányozást igénylő alapadata a szórási távolság (R). Az erre vonatkozó vizsgálatainkat, megállapításainkat és a számításra javasolt új összefüggéseinket e tanulmányban adjuk közre. A szórási távolsággal összefüggő hidraulikai, gépészeti és mezőgazdasági kérdéseket teljes részletességgel a következő tanulmányunkban tárgyaljuk [5]. A szórási távolság elsősorban a nyomástól (H), a szórófej szerkezetétől, a szórócső átmérőjétől, hajlásszögétől (x). a fúvóka átmérőjétől (d), illetőleg alakjától (kör. négyszög stb.), a vizzel érintkező szerkezeti elemek megmunkálásának mikéntjétől, a szórófej hidraulikai viszonyaitól, a légellenállástól és szélviszonyoktól függ. A nyomás és szórási távolság kapcsolatát kifejező parabola az ún. R—H jelleggörbe [1—3] tehát a szórófej legegyénibb sajátosságait, tükrözi. Ebből következik, hogy a különböző típusú, de azonos alakú és méretű fúvókával felszerelt szórófejek szórási távolsága azonos körülmények (nyomás stb.) között sem lehet egyforma. Ennek megfelelően tehát n számú azonos fúvókájú szórófejhez n db egymástól eltérő R—H jelleggörbe tartozik, vagyis nincsen és nem is szerkeszthető olyan egyenlet, amely minden jelenleg gyártott szórófejre egyaránt pontos szórási távolságot szolgáltat. Az esőztető berendezések tervezéséhez tehát a szórási távolság mérését minden esetben meg kell követelnünk. A szórófej vagy szórófejsorozat tervezéséhez — pl. a szórócső átmérőjének, a fúvókák számának és méretének kiválasztásához, a permetintenzitás és cseppnagyság előzetes becsléséhez —a nomogramok szerkesztéséhez stb. — azonban feltétlenül szükséges a szórási távolság megbízható számítása. Mindezekből tehát az következik, hogy a szórási távolságot — a felsorolt nehézségek ellenére — számítanunk kell, mert nélküle az említett feladatok kielégítő megoldása nem képzelhető el. A szórási távolságot — tervezési és gyakorlati célra alkalmas nomogram szerkesztése során — a szakirodalomban [4] található közelítő egyenletek felhasználásával kívántuk számítani. Ezért összehasonlítást tettünk mért szórási távolságok és az egyenletekből számított tájékoztató értékek között. Megállapítottuk, hogy az egyenletek felhasználásával nyert R távolságok egymáshoz és esetenként a mért, illetőleg katalógusban található értékekhez kéjtest is tekintélyes eltérést mutatnak. Az eltérések egyébként magyarázhatók, * Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, I. sz. Vízépítéstani Tanszék. mert az egyenleteket valószínűleg nem egyidőben — évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt — tehát nem azonos szerkezetű szórófejek adatainak felhasználásával szerkesztették. A bevezetőben említett egyéni sajátosságok áttekintése alapján pedig azt is megállapíthatjuk, hogy a szórási távolság meghatározására szerkesztett közelítő egyenletek is csak addig érvényesek, ameddig a szórófejek szerkezetében jelentős változás (pl. korszerűbb szerkezet, új működési elv alkalmazása stb.) nem történik. A szórási távolság számítására javasolt összefüggések Az összehasonlítás alapján tehát egyértelmű eredményt nem kaptunk ezért a rendelkezésre álló, több mint száz különböző szórófej mért [6], illetőleg katalógus-adatai alapján, a szórási távolság számítási lehetőségeit részletesen megvizsgáltuk. Megemlítjük ezenkívül, hogy céljainknak megfelelően, csak a 28—32°-os szórócsövű fejeket értékeltük. A szórófej-típusok felsorolásától eltekintünk, de utalunk arra, hogy a [3] szakirodalomban közölt típusokon kívül, számos egyéb — elsősorban olasz 1 — szórófej R—H adatait is felhasználtuk. (A Revoltin, GH—1 és P—3 szórófejeket, igen kicsiny szórási távolságuk miatt, feldolgozásunkból kihagytuk.) A vizsgálat keretében a d = 4—30 mm átmérőjű fúvókákhoz tartozó szórási távolság és nyomás értékeket, az R—H koordináta rendszerben fúvókánként külön-külön ábrázoltuk. A vizsgált szórófejek, valamint a felrakott R—H adatpárok számát az 1. táblázat tartalmazza. A d < 4, 1. táblázat Vizsgált Felrakott a szórófejek B — H mm száma adatpárok mm száma db 4 23 82 5 27 6S 6 30 77 7 23 41 8 23 53 9 8 24 10 20 51 12 31 62 14 33 59 16 37 82 18 33 07 20 30 65 22 24 61 24 18 48 26 13 36 28 9 27 30 3 15 1 Köszönetet mondunk Oroszlány István tanszékvezető deconsnek (Agrártudományi Egyetem, Gödöllő), aki az olaszországi tanulmányútja során gyűjtött, szórófej adatokat tart almazó szakirodalmat és katalógusokat, feldolgozás végett teljes egészében rendelkezésünkre bocsátotta.
