Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Erdélyi Mihály: A Hajdúság vízföldtana

104 Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. Erdélyi M.: A Hajdúság vízföldtana 92. Hajdúszoboszló II. Kincstári fúrás [9], F: 84-ig Q ; 93. Hajdúszoboszló. Nádgazdaság. A : 280 ; B: kb. 94; F : 110—136,0 m közben pleisztocén fauna: Succinea oblonga Drap., Pupilla sp., 152,6—163,5 m közben Limnooardium sp. A Q—P 2 határa 136—152,6 között van. 94. Hajdúszovát. Áll. Gazd. A : 202 ; B : 95—06 ; F : 202-ig durva homokos rétegsor, 202-től P 2-nek látszó szürke agyag. 95. Derecske. Téglagyár. A : 156 ; B : 96 ; F : 149,6—152,4 között rozsdabarna, alig meszes agyag, mészszemcsével ; ez még pleisztocén lehet, az alatta levő zöldes-barna agyag már valószínűleg pliocén. Nyíregyháza és környéke. a) Kemecse. M. Áll. Földtani Intézet kutató­fúrása. A : 513,0 ; B : 101,15 ; C : a, 157—163 és 166— 177 ; b, 309,5—314,5 és 350,5—354,5 és 404,0—414,0 ; c, 442,0—468,0 és 484,8—503,4 ; D : a, —5,1 : b, +2,3 ; c, +3,67; E: a, —10,9 m-en 426 m, —17 m-en 820; (67 l/m fajlagos vízhozam), 20° ; b, 0,1 m-en kifolyó Í10, —19,5 m üzemi szinten 920 (33 l/m fajlagos víz­hozam), 32° ; c, +3,0 m-en kifolyó 32, +1 m-en 315, (108 l/m fajlagos vízhozam), 35° ; F : a 195,5-ig terjedő durvaszemű rétegsor feküje már P 2-nek vehető. A határ nem olyan éles mint a Hajdúságban; G: 18. 157—177 m közötti szint, 19. az összekapcsolt 442— 468 és 485-—503 m közti szint. b) Nyíregyháza, Sóstó. A: 196,7; B: 101,3; F: A 103 m-ig tartó vörösagyag még pleisztocén. c) Nyíregyháza. „Levente lőtér". A : 121,1 ; B : 109; F: 112,7—119,45 közötti vörösagyag feküje már P 2. d) Nyíregyháza : Kossuth tér. A : 386,7 ; B : 113; F : 114,79-ig vörösagyag, a feküje már P 2. e) Nyíregyháza. Zsdanov u. A: 113; B: 113— 115 ; F : 109,7—113 közötti vörösagyag feküje már P 2. f) Nyíregyháza. Pipacs u. A : 116,0 ; F : 92,0— 116,0 között rozsdavörös agyagos homok a határréteg. g) Nyíregyháza. Pályaudvari posta. A : 199 ; B : kb. 110; F: 123,6—139,1 m közből vett rozsda­vörös kemény agyag a határréteg az alatta levő agyag már .P 2-nek vehető. h: Nyíregyháza. Megyei kórház. F : 114-től való­színűleg már P 2. i) Nyíregyháza belterületén. Pontosabb helye ismeretlen. A: 149,6, F : 148—149,55-ben levő vörös­agyag a határréteg, lehet hogy ez tovább is tart, mert ebben állt meg a fúrás. IRODALOM 1. Erdélyi Mihály : A Dunavölgy nagyalföldi szaka­szának víztároló üledékei. Hidrológiai Közlöny 1955. 2. Ébényi Gyula•—Schmidt Eligius Róbert : Magyará­zatok Magyarország geológiai és talajismereti térképéhez. 2ja, Nagyhortobágy, 1938. 2/6, Hajdú­böszörmény, 1931. 2/c, Balmazújváros. 1939. 3. Ferencz Károly : Szakvélemény Debrecen város és környéke hidrológiai viszonyairól. Bp. 1956. Kéz­irat. M. Áll. Földtani Intézet Adattára. 4. Ferenczi István : Hajdúböszörmény környékének földtani felépítése. M. Kir. Földtani Int. Évi Jel. 1939—40. III. 99—104. old. 5. Földváriné Vogl Mária : Az alföldi agyag- és lösz­minták termikus vizsgálata. Az Alföldi Kongresz­szus anyagából. M. Tud. Akad. 1953. 6. Szakvélemény a Peceéri öntözőrendszer talajmecha­nikai vizsgálatáról és a bentonittal történő szige­telés lehetőségeiről a debreceni löszhát talaján. Kézirat. MÉLYÉPTERV. Vízkutatási Osztály. 1955. 7. Körössy László : A Tiszántúl É-i részén végzett kő­olajkutatás földtani eredményei. Földt. Közi. 86/ 1956/391. oldal. 8. Molnárné Dobos Irma : A Nyírség nvugati pereme. M. Ali. Földt. Intézet Évi Jel. 1953. I. 297. old. 9. Mottl Mária : A gödöllői vasúti bevágás középső­pliocénkori emlősfaunája. M. Kir. Földt. Int. Évkönyve. XXXII:3 (1938—39). 10. Rónai András : A Nyírség, Hajdúság és Hortobágy talajvízviszonyai. Hidrológiai Közlöny. 1955. 7—8. 1—16. old. 1 1. Rónai András : A magyar medencék talajvize, az országos talajvíztérképező munka eredményei 1950—55. A M. Áll. Földtani Intézet Évkönyve XLVI.l (1956). 12. Schmidt Eligius Róbert: A Kincstár magyarországi szénhidrogénkutató mélyfúrásai. A M. Kir. Föld­tani Intézet Évkönyve XXXIV:1. (1939). 13. Sümeghy József: A magyar medence pliocénjének és pleisztocénjének osztályozása. 1940:5, 65— 87. old. 14. Sümeghy József : A Tiszántúl. Magyar Tájak föld­tani leírása. VI. Bpest 1944. 15. Sümeghy József : A Tiszaszabályozás földtani vonat­kozásai. Földt. Int. Évi Jel. 1945—47:2, 31—36. old. 16. Sümeghy József : "Újabb földtani adatok a Tiszántúl északi részéről. M. Áll. Földtani Intézet Évi Jelen­tése 1953. 11. 405—415. old. 17. Sümeghy József: A magyarországi pliocén és pleisztocén. Akadémiai doktori disszertáció. 1955. Kézirat. 18. Szófogadó Pál: Felszíni alaktan és mélyszerkezet kapcsolatának felhasználása Hajdúböszörmény víz­ellátására. Hidr. Közi. 1958. 19. Urbancsek János : A Hortobágy földtani képződ­ményei. M. Áll. Földtani Intézet Évi Jel. 1953. II. 465. old. 20. Urbancsek János : A Nyírség DK-i része. M. Áll. Földtani Intézet Évi Jel. 1953. II. 471. old. 21. Zalányi Béla : Jelentés az 1913—14. évben rendezés alá került mélyfúrások kőzetanyagának feldolgo­zásáról és törzskönyvezéséről. Á M. Kir. Földt. Int. Évi Jel. 1914-ről. 501. old. RA/IPORETFNORMÍI TEPPMTOPMH xAfl,qyiiiAr M. EpdeAtíu JJeÖHTbi K0Ji0flueB, pacnojiaraioiuHxcji Ha TeppH­Topun B C3, 3 H K)3-OM HanpaBJieHHíix ,Ile6peueHa c rjiyöiiHoií ;IO 300 M, ABJUIIOTCÍI MajibiMH H KOJIOFLUU SbicTpo BbixoflHT H3 CTpofl, a Ha OKpy»caK)ii;nx Teppn­Topmix (c HCKJiioMeHHeM coceftCTBa ,Qe6peueHa no CB-oiwy HanpaBjieHHo) KOJiOflUbi c rjiyöHHOü 100—150 M aaioT fl0CTaT0MH0r0 fleöiiTa. ABTOPOM CTATBII YCTAHOBJREHA HA OCNOBAHHH nccjie­FLOBAHHH MaTepnajiOB OKOJIO 200 rjiyőOKiix KONOAUEB npHMUHa pacxoflímierocfl rHflporeojioiHMecKOro xapai<­Tepa, TOMHee nocTpoeHbi rpaHHijbi neöJiaronpHíiTHOií TeppiiTopmi H ,NAK)TCH BO3MO>KHOCTM Sojiee 6jiaronpníiT­Horo floSbiBaHHji BO/U>I Ha 0CH0BaHUH noflpo6Horo aHa­Jiii3a reojionmecKnx ycjioBHÍi. Bepxmie CJIOH c MOMHOCTBK) 250 MeTpoB BepxHe­naHHOHCKHX OTJIOJKeHIlií Ha TCppHTOpMH He6jiaronpn}iT­Horo flOÖblBaHHH BOflbl ÍIBJ1ÍUOTCH B ÖOJlbllieH MaCTH I'JlHHHCTblMH, JlHrHHTHbIMH, npOCJIOHKaMH MejIK03ep­HHCToro, nacTO rju-iHHCToro, Majioro KOJiH^ecTBa necKa. IIoxpbiBaeTCfl c weju<03epHHCTbiM ajuuoBHaubHbiM H 30Ji0BbiM necKOM, TOjiiuHHoií 10—90 M njieíicroueHa (0ue. 2.) Ha noBepxHOCTH naHHOHCKOÜ TOJIII H HaXOAHTCfl MOlIIHblii CJ10ÍÍ H3BeCTK0B0ÍÍ KpaCHOÍÍ TJlHHbl (POTJieM), KOTopbiii OTeyTeTByeT Ha OKpyjKarcmHx TeppnTopníix (tfiue. 1 u 2). Pa3pymeHHaH, riOHBeHHaji, KpacHaji rjiHHa c TOJIUIHHOÍI 2—2,5 M Ha noBepxHocni BepxHtn naHHOHCKHx (fiopMHpoBaHHÜ 06pa30Bajiacb noa ;ieiícTBHeM KJiHMaTa MeAHTeppanHoro xapaKrepa, KOTopbifi 6biJi öojiee TenjibiM, qejvi ceroflHímiHiifi KJiHMaT. npon3omjio TOT KE caMoe, MTO ii Ha B-oíí H IO-HOÍÍ MacTii 3aAyHasi, Ha no6epe>Kbe flyHaji H Ha BOCTOK OT By^anemTa. BepxHHe, npaKTHMecKii „cyxHe" njiacTbi, Haxoflíi­mnec5i B NOKPBIBAIOMEM cjioe KpacHoíí rjiHHbi no onbiTaM B3íiTbix KepwoB y c. Man pa3flejiHK)TCji 3-MÍI ypoBHHMH HCKonaeMbix, K0T0pbie yKa3biBai0T Ha nepHOflHHecKHH pa3pbIB B O0pa3OBaHHH ajUlIOBHajlbHblX 0TJI0>KeHHH. B KOHLie njiHOiteHa u B njieiícTOueHe 06pa30BaHne 0TJi0»<eHHH íiBjiHJiocb HenpepbiBHbiM Ha „jieBaHTeficKHx" BnafliiHax oi<py>Kaioii;eH TepptiTopnH, HJIH nocTpafla^o

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom