Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

5. szám - Juhász J.: A Balaton-felvidék vízbeszerzési lehetőségei

Juhász J.: A Balatonfelvidék vízbeszerzési lehetőségei Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. 4.QQ 2. Böckch J. : A Bakony déli részének földtani viszonyai. F. Évk. II. kötet 1872 és III. kötet 1874. 3. id. Lóczy Lajos: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. A Balaton Tud. Tanúim. Eredm. 1. Bp. 1913. 4. ifj. Lóczy Lajos : A Balaton felvidék hegyszerkezeti képe Balatonfüred környékén. Földt. Int. Évi Jelentése 1916-ról. 1917. II. rész. 5. Cholnoky Jenő: A Balaton hidrográfiája. A Balaton Tud. Tanúim. Eredm. I. k. II. rész. Bp. 1918. 6. Vendl Aladár : A balatonmenti werfeni rétegek vízbőségéről. Hidrológiai Közlöny 1930. X. kötet. 7. Pávay Vajna Ferenc: Magyarország hegységeinek szerkezeti váza. Földtani Közlöny LX. 1930. 8. SchréterZoltán : Hidrogeológiai vizsgálatok a Balaton ÉK partján levő fürdőhelyek vízellátása érdekében. F. 1. Évi Jel. 1929—31. 9. Böckh Hugó—Ferenczi István : A Balatonkörnyék vízellátásának hidrogeológiai lehetőségei. Az Orvosi Hetilap Tudományos Közleményei. LXXV. évf. 1931. 10. Csegezy Géza : A Balatonmellék forrás- és patakvizeinek higiénikus jelentősége. Hidrológiai Közlöny XII. kötet 1932. 11. ifj. Lóczy Lajos : A Balatonfüred és Aszófő között elterülő vidék hegyszerkezeti és hidrológiai viszonyai. Földtani Int. Évi Jelentése 1929—1932. év. 12. Földváry Aladár: Tektonikai megfigyelések a Dunántúli középhegységben. F. Közi. LXII1. kötet. 1933. 13. Dornyai Béla—-Vigyázó János : A Balaton és környéke részletes kalauza. Bp. 1934. 14. Teleki Géza: Adatok Felsőörs és környékének földtani viszonyaihoz. Földt. I. Évi Jel. 1936—38. 15. Teleki Géza: Adatok Litér és környékének stratigrágiájához ós tektonikájához. Földtani Intézet Évkönyve 1936. XXXII. kötet. 16. Vadász Elemér : A Dunántúl karsztvizei. Hidrológiai Közlöny 1940. XX. kötet. 17. Erdélyi Fazekas J. : Hegységszerkezeti megfigyelések a Balatonfelvidéken, Jegyzőkönyvi kivonat, hozzászólásokkal. Földt. Közi. 1940. 18. Fazekas Károly : Balatoni hidrogeológiai kutatásaink legújabb eredményei és a további teendők. Hidrológiai Közlöny, XXXII. kötet, 1942. 19. Láng Sándor: Karsztforrásokra vonatkozó mérések eredményei 1940—42-ből. Hidrológiai Közlöny, XXII. 1942. 20. Erdélyi Fazekas J. : A Balatonfelvidék geológiája és hegyszerkezeti viszonyai a veszprémi fennsíkon és Vilonya környékén. Földt. Közi. Évkönyv, XXXVI. 3. 1943. 21. Vadász Elemér : A Dunántúl hegyszerkezeti alapvonásai. Pécs, a Dunántúli Tud. Int. kiadványa, 1945. / 22. Láng Sándor: Karszttanulmányok a Dunántúli Középhegységben. Hidrológiai Közlöny, XXVIII. 1948. 23. Szentes Ferenc : Jelentés az alsóörsi fillitek és vörösberényi vasércek vizsgálatáról. Bp. 1950. március 11. (Kézirat). 24. Szalai Tibor : Adatok a Balatonfelvidék földtanához. Bp. 1951. (Kézirat). 25. Schmidt E. Róbert: Közép- és szigethegységeink szerkezeti kialakulásának geomechanikai alapjai. Bányászati Lapok VI. (LXXXIV) 7. sz. 1951. VII. 26. Magyarország vízkészlete. I. Mennyiségi számbavétel. Budapest, 1954. A VITUKI kiadása. Beitriige zur Ilydrologie und den Wassergewinnungsmöglichkeiten des Obcrlandes am Balaton J., Juhász Kandidat der technischen Wissenschaften Das untersuchte Gebiet ist die Gebirgsgegend südlich des Bakony-Gebirges, die in ihrem Aufbau organisch dem Letzteren angeschlossen ist. Über die hydrogeologisclien Kenngrössen der Gelándeoberfláche gibt Abb. 1 eine Übersicht. In der Karte sind die Oberfláchengesteine nach ihrem wasserháltigen bzw. wasserdichten Charakter gruppiert und zusammengezogen. Das Gebiet lasst sich im grossen und ganzen in fünf Teilgebiete gliedern, die durch Mergel bzw. durch bankige, kalkháltige und dolomithaltige Mergel voneinander getrennt sind. Das erste Teilgebiet ist die Gegend aus PermSandstein zwischen Balatonalmádi — Alsóörs — Felsőörs. Die im Sandstein gesammelten Wasser treten in Gestalt von drei grossen Quellen und kleineren Siclterungen an die Oberfláche. Die nutzbare Ergiebigkeit der Quellen : Quelle unter Cserelak : 125 l/Min (Abb. 2), Felső- (Vályús- )Quelle 230 l/Min (Abb. 4), Alsó(Mosó-)Quelle 390 l/Min (Abb. 3). Eine künstliche Erschliessung ausserlialb der Quellen wáre nicht wirtschaftlich. Das zweite Teilgebiet liegt zwischen Balatonfüred und dem Becken zu Tapolca. Dieses besteht aus Dolomit des unteren und mittleren Trias und -in kleinerem Massaus Kalkstein. Grössere Quellen ergiessen sich hier nicht. Das Einsickern des Wassers speist den Balaton. See in Form von unterirdischen Einsickerungen. Hier sind im See zahlreiche Quellgebiete bekannt. Zur Erfassung der einsickernden Wásser müssten an den in Abb. 5 gezeigten Stellen Karstscháchte gebaut werden. Das dritte Teilgebiet ist der Gebirgszug aus Hauptdolomit zwischen Balatonfüred und Felsőörs. Von Seite der Erosionsbasis schliessen Mergelschichten aus dem mittleren Trias die wasserführende Schioht ab, so dass an dessen Grenze der Wasserüberschuss sozusagen gánzlich in Quellen an die Oberfláche tritt. Nach zeitgemásser Fassung der Quellen (Abb. 6., 7., 8., 9., 10) sind die in der Zusammensetzung angeführten Ergiebigkeiten zu erwarten. Das vierte Teilgebiet ist die Umgebung der Ferene-tyuelle. Hier tritt der Wasserüberschuss in einer Quellengruppe zutage (Abb. 11), aus der nach Einfassung ungefálír 600 l/Min zu erwarten sind. Das fünfte Teilgebiet liegt in der Umgebung von Pécsely- Vászoly, wo zwischen die Mergel eine Kalksteinscholle mit Kern aus Hauptdolomit eingeschoben ist. Im Nordwesten ist diese Scholle durch verháltnismássig schmale Mergelschichten schwach mit dem Gebirgszug zwischen Balatonfüred-Felsőörs verbunden. Der Wasserüberschuss entweicht auch hier in Quellen. Die nutzbare Ergiebigkeit kann daher im Jahresdurchschnitt auch hier nicht grösser sein als die Ergiebigkeit der Quellen, die bei der Zádor-Quelle (Abb. 12) 1000 l/Min, bei der Nagy-Quelle (Abb. 13) 1200 l/Min betragen kann undzwar bei einige Meter tiefen schachtartigen Fassungen. Im nordöstlichen Teil des Oberlandes am Balaton kann man insgesamt auf eine Ergiebigkeit von 15 800 l/Min rechnen. Data on the Ilydrology of the Balaton I'laleau and 011 Water Supply Possibilitcs By J. Juhász Candidate of Technical Sciences The region under consideration is the hilly elevated plateau bounding on the southern side of the Bakony rangé and having a structure organically related to the latter. Hydrogeological conditions to be observed on the surface are represented summarily in Fig. 1. Rocks occurring at the surface have been grouped and combined according to their water bearing, respectively water sealing properties on the map. Five territories can roughly be outlined in the region. These are separated by maris, respectively by banks of limey, dolomitic maris. The first part is the territory of the permian sandstone, between Balatonalmádi, Alsóörs and Felsőörs. Waters accumulating in the sandstone emerge to the surface in the form of three large and several minor springs. The useful yield of the springs is : Cserelak spring : 125 l/min (Fig. 2), Felső (Vályús) spring: 230 l/min (Fig. 4), Alsó (Mosó) spring: