Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Kézirat elkészítésének fontosabb szabályai

86 Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. Rajczi K.: Optimális belvízlevezetőképesség meghatározása orlittenen Gebiete festgestellt, in der Aufteilung geniáss landwirtschaftlichen Kulturen. Die vollstándige Ubersohwemmung ist dreimal so gross, wie die 100°„-igen Saateingang erlittene Überschwemmung, auf welchem Gebiet alsó der Eingang bloss 50% betragen wird. Hiernaeh wird — ebenfalls ab 1871 — der Ertragsdurchschnitt der einzelnen landwirtschaftlichen Kulturen festgestellt. Auf Grund obiger Daten betrágt die durchschnittliche jáhrliche Binnenwasserüberschüttung 200 000 kh = 16(30 km

2 und der durchschnittliche jáhrliche Binnenwasserschaden entspricht einem Getreidewert von 1 180 000 q. Es werden statistische Daten — ebenfalls bis zum Jahre 1871 rückgángig — gesammelt, zwecks Feststellung der jeweiligen Pumpenanlagen-Kapazitát und der Binnenwasserkanallángen. Nachdem Verfasser auf dicse Weise den spezifischen Ausbau der einzelnen Porioden und zu gleicher Zeit auch die Überschüttung erkannte, stellt er nun cinen exponent iellen Zusammenhang sowolil zwisclien der Überschüttung und dem spezifischen Ausbau, als auch der Ableitungszeit auf. Mit Hilfe dieser, schátzt er im Fal le des verschiodenartigen spezifischen Ausbaues der Schutzeinrichtungen den Wert der noch verbleibenden Scháden ab. Hiernaeh stellt er den zahlenmássigen Zusammenhang zwischen don vorkommenden Scháden und dem Ausbaumass fest. In den weiteren werden als Funktion der investierten Kosten (Mass des Ausbaues) die zu erwartenden jálirlichen Kosten (Amortisation, Instandhaltung, Betrieb, etc.) ermittelt, dercn Wort in Getreide — q ausgedrückt folgender ist : R = 42 300 r/

8ü

5, wo q = > l/sec/km- betrágt. Im Bcsitz der festgestellten Zusammenhánge bestimmt er die auf die Einheit des Aufwandes entfallende jáhrliche Schadenverminderung, was er als Wirkungsgrad der Schadenverhütung nennt. Der Wert dessen erreicht im Falle eines Ausbaues von q = 32 l/sec/km

2 auf q = 33 l/sec/km'- das Maximum, námlich 1,41. Den wirtschaftlichen Nutzeffekt der Binnenwasserregelung — im Verháltnis zu der gegenwártigen durchschnittlichen Binncnwasserregelung von einem Ausbau von q = 20 l/sec/km

2 — drückt der Verfasser mit dem relativen Nutzungskoeffizient aus. Der Wert desselben betrágt v !< •« - Kg B„— B,„ wo K.,

0 und K

q im Falle des gegenwártigen 20 l/'sec/km

2 und des q Ausbaues den vorkommenden durchschnittlichen Sehademvert betrágt. /i

r

/ und U

2

n stellen hingegen den zum q Ausbau notwendigen und dem houtigen Wort der Lnvestition dar, beide in Getreide q ausgedrückt. Der maximale Wert von 6 betrágt 0,0578 bei q = 36 l/sec/km

2. Bei der Wertung der Resultate weist er darauf Ilin, dass man bei Binnenwasserregelungs-Invcstitionén nicht ausschliesslich auf Grund der direkten Rentahilitát entscheiden kann, weil unter ungarischen Verliáltnissen — in Anbetracht des kleinen Gebietes des Landes — die Binncnwasserregelung die notwendige Vorbedingung der landwirtschaftlichen Entwicklung und der ununterbrochcnen Prodnktion ist. Kézirat elkészítésének fontosabb szabályai A világos, szabályszerűen elkészített kézirat nagymértékben megkönnyíti a Szerkesztő, a Műszaki Kiadó és a Nyomda dolgozóinak a munkáját. A kézirat a) A tulajdonképpeni szöveg 1. Írógép : sem dőltbetűs, sem gyöngybetűs gépet ne használjunk. 2. A kézirat 2-es sortávolsággal, a papiros egyik oldalára írandó. 3. Minden egyes lap bal felső sarkán fel kell tüntetni a szerző vezetéknevét. 4. A kézirat címe aláhúzandó. A szerző neve aláhúzás nélkül marad. 5. A cikk rövid, kb. 5—10 soros, tartalmi összefoglalóval kezdődjék, amelyből kitűnik, hogy mit tartalmaz. Ezt a nyomda apró (petit) betűkkel szedi. Ez a tartalmi összefoglaló nem azonos az idegen nyelvű szöveg részére benyújtott összefoglalóval. Annál rövidebb. 6. A szövegben a kiemelésre szánt sorokat aláhúzzuk. Ezeket a nyomda dőlt (kurzív) betűvel szedi. 7. A lap bal szélén, azon a helyen, ahol a szövegben legelőször hivatkozunk valamely ábrára, képre vagy táblázatra, illetőleg valamely lábjegyzetre vitaiunk, kiírjuk : 1. ábra, kép, 4. táblázat, 5. jegyzet. Alá is húzzuk. 8. A szövegben az ábrára való hivatkozásnál a következő módon járunk el : ... amint a 2. ábra szemlélteti, . . . vagy : ... amint a kutatási eredményeink bizonyítják (2. ábra). Ez utóbbi esetben a zárójel előtt nincsen pont ! Hiszen a zárójeles rósz a mondat tartozéka. Hasonlóan : ... ezt mutatják a mellékelt képek (2. és 3. kép). 9. Az irodalmi hivatkozás : Erre mutatott rá Favorin, N. N. [2], Vagy : ... ezt az irodalmi adatok is igazolják [2]. A szögletes zárójelen belül nincs pont ! A szögletes zárójelet ne géppel írjuk, hanem kézzel. 10. Mértékegységek. Tekintettel a Hidrológiai Közlöny külföldi terjesztésére, lehetőség szerint nemzetközi jelöléseket használjunk. Például : másodperc = sec. A liter 1 jelét ne géppel, hanem tintával írjuk, mert különben egyesnek olvasható. 11. A képleteket kézzel rajzoljuk be a kéziratba. A szedő nem követheti a levezetéseket, csak a képlet alakját ós betűit nézi. A képlet betűinek jól olvashatónak, az elrendezésnek pedig világosnak kell lennie. 12. A kéziratban azokat a szövegrészeket, amelyeket a szerző apró betűkkel (petit) kíván szedetni, célszerű, ha a szöveg mellett, baloldalon, ceruzával, függőleges vonallal megjelöli. b) Ábrák. Nyomdatechnikai okokból csupán mellékletei a kéziratnak. Nem szabad őket a szövegbe beragasztani és felesleges a helyüket kihagyni. Áttekinthetők és könnyen kezelhetők legyenek. A vonalvastagságok célszerű megválasztása biztosítsa, hogy az ábra lényeges mondanivalója egyszerű ránézéssel is megállapítható legyen. A Műszaki Kiadó minden ábrát átrajzoltat, de a szerzőtől világos, megfelelő nagyságban szerkesztett, jól átgondolt rajzot kér. (Tehát a ceruzarajz is megfelelhet, felírásai folyóírással is készíthetők. Az esetleges fénymásolatok legyenek világos tónusúak.) A szerző vegye figvelembe a Közlöny tükör-méreteit. Rajza olyan 'legyen, hogy 3/4, 2/3, 3/5, 1/2, 2/5, 1/3, 1/4 lineáris arány szerint kicsinyítve, jól elhelyezhető legyen. A leggyakoribb klisé-szélesség 8 vagy 16 cm. Eredeti nagyságban lehetőleg ne rajzoljunk. A legkedvezőbb kicsinyítés a 2/3 és az 1/2. Az ábrákat tartalmazó papírlapokra a szerző vezetéknevét rá kell írni. c) Képek. A közlésre kiválasztott képeket (pozitív másolatokat) külön csatoljuk a szöveghez. Minden kép hátsó oldalán puha ceruzával határozottan olvasható írással legyen rajta a kép sorszáma (például : 4. kép) és a szerző neve. Klisékészítésre csak kontrasztos képek felelnek meg. A másolatokat sima, fényes papiroson készíttessük. Amennyiben a szerző a Közlöny címlapjára alkalmas képpel rendelkezik, úgy ezt a szerkesztővel közölje. d) Táblázatok. Nem a szöveg közé, hanem külön lapra írandók, mert külön szedik őket és úgy illesztik a szövegbe. Egy oldalon több táblázat is lehet. Mind-