Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Rajczi Kálmán: Az optimális belvízlevezetőképesség országos átlagértékének meghatározása

Rajczi K.: Optimális belvízlevezetőképesség meghatározása Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 85 beruházásait tekintve, nem kedvező. Értékelésénél ezért a szerző az alábbiakra tartja .szükségesnek a figyelmet felhívni. Belvízrendezési beruházásoknál nem lehet kizárólag a közvetlen jövedelmezőség alapján dönteni. Ezek a beruházások államunk gazdasági fejlődésének szükségszerű alapjai. Belvízzel elön­tött, vagy belvízzel fenyegetett területeken rend­szeres termelést folytatni nem lehet. A mezőgaz­daság fejlődésének a termelés folytonosságának tehát szükségszerű feltételei olyan vizilétesítmé­nyek kiépítése, melyek a káros víztől való mente­sítést biztosítják. Amikor azt írjuk, hogy szük­ségszerű feltétel ebbe beleértjük azt is, hogy meg­előző feltétel, mert a mezőgazdasági termelésünk és annak igényessége az utóbbi években sokkal nagyobb arányban fejlődött, mint a belvízlevezetés és ebben látjuk okát az utóbbi nedves években belvízlevezetésünk ellen felmerült számos panasz­nak. Pedig ezekben az években csak átlagos bel­vízkárok fordultak elő. Erősen nedves évek soro­zatában mint pl. 1940—42-ig a belvízkár 3 év alatt 15 millió mázsa gabonaértékű volt, tehát a mai 20 l/sec, km 2-ről 36 l/sec km 2-re javasolt kiépítéshez szükséges beruházásnak több mint kétszerese. Szépen fejlődő mezőgazdaságunkat nem tehetjük ki ilyen csapásnak, főleg akkor nem, ha mezőgaz­dasági termelésünket állandóan fokozni akarjuk. Hazánkban a vízzel veszélyeztetett területeket nem cserélhetjük ki más területekkel, mert minden talpalatnyi földet meg kell művelnünk. A belvíz­védelmi beruházások tehát nem hasonlíthatók össze más beruházásokkal, bár az optimális érték itt is megállapítható, mint ahogyan azt ez a tanul­mány is megkísérelte. IRODALOM 1. 1948. évi statisztikai zsebkönyv. 2. Duna-—Tiszavölgyi Társulatok Központi Bizottságá­nak évi jelentései. 3. Vízi Társulatokra vonatkozó statisztikai adatok. FM kiadvány. 1902. és 1907. 4. Görög László : Mezőgazdasági földrajz. Mezőgazdasági Könyvkiadó. 1955. 5. Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Vízügyi Ter­vező Iroda kiadványa. Kézirat. 1954. ü. Babos Zoltán: Árvízvédelmünk fejlesztésének idő­szerűsége. Vízügyi Közlemények. 1953. II. 7. Miiteilungen für die Landwirtschaft, 1944. 36. füzet. 8. Alcser Jenő: Belvízelöntések mezőgazdasági kárai. Kézirat. 1955. OnPE^EJlEHHE CPEJIHER BEJlMMHHbl OI1TM­MAJlbHOfl nPOnvCKHOft CIIOCOEHOCTM OCY­IilHTEJlbHblX CMCTEM K• Paüiiu B CTaTbe paccMOTpimaeTCH cpe^Híiji nponycKHaji criocoöHOCTb (E JI/CCK. KM ) ocyuiiire^bHbix CHCTCM B BcHipini c yqcTOM SKOHOMHMHOCTH. HacTOíimafl npo­nycKnafl criocoÖHOcTb ocyuiMTejibHoií CHCTeMbi B Bem-pun na 40 000 KM B cpeflHt'M 20 JI/ceK. KM . 3TOH BCJIUMIIHOÍI HacTOjnnuc noTpeÖHOCTii eejibCKOro xo3íiiíCTBa He yflOB­JieTBOpHÍOTCH. HopMbI CTOKa OCyiUMTejlbHblX BOA Ha 1 KM HC ii3MeHiijíMCb B 3HamiTej]BHOIÍ Mepe no cpaBHeHiuo c nponiJibiM, HO DKOHOMimecKHe (j)aKT0pi>i, onpe/iejiflioiuHe aKTyajibHOCTb ocyuieHHfl CHJibHO H3MeHni0TCíi. C yneTOM •Toro MeTOfl iiccjieflOBaHHíi HiDKecJieAyiomnií : Ha ocHOBamm CTaTHCTHMeCKHX aaiiHbix c 1871-ro roAa onpeAejwioTCfl TeppwTopnn 100%-Horo ymepöa cena cooTBeTCTneHHO pacnpeaejieHiuo cejibCK0X03HÜ­CTBCHHbix Kyjibryp. HOJIHOC aaTonjicHiie 3 pa3a öojibinc, MCM 3aTonjieHHe no 100%-HOMy ymepöy ceBa, Ha KOTOpoii TaKHM 0öpa30M ymepö öyaeT 50%-Hbiii. ilocjie 3Toró onpeflejijuoTCH cpeAHne ypowaHHocTii oTACJibHux cejib­CKOxo3HHCTBeHHbix KyjibTyp TaK>Ke c 1871 ro«a. Ha ocHOBaHHH 3THX AaHHbix cpeAHeroAOBoe 3aT0rijiemie BHyTpeHiiMH BOflaMii cocTaBJifleT 290 000 KX— 1660 KM, a cpcflHero/iOBOH ymepö 3a CMCT STOTO cooTBCTCTByeT, 1 180 000 neHTHepaM 3epH0Bbix. B HHTepecax oiipeflejie­HHÍI npOI13BOAHTejlbHOCTH CyU(CCTBy lOUUlX HaCOCHblX CTaHHIlil H IipOTSI VKCHI-IÜ GCY IIIIITe JlhHI.IX KaHajlOB COÜH­pa^HCb cTanicTHMecKHe aaHHbic TaK>Ke c 1871 rojja. TaKHM 0öpa30M y3HaB yaejibHyio BbiCTpoeHHOCTb or­AejibHbix nepiiOflOB h BMCCTC C TCM cooTBeTCTByKnuee 3aTonjieHiie, cocTaBJineTCH SKcnoHCHmiaJibnaH cbíT3í» MOKfly 3aTonjieHiieM H yAejibHOíí BbicTpoennocTbio, TaiOKe II BpeMeHCM OTBO^a. C noMomnio STOH CBH3II OUCHH­BaeTCH BejiHHiiHa eme ocTaiomerocíi ymepöa B cjiyiae pa3H0ti cTeneHH yAejibHoií BbicTpoeHHOCTH. Ilocjie 3Toro oripeflejifleTCfl MHCJIOBOC SHaMemie CB>I3H MOKAV B03HII­KaiomHMH ymepöaMH H CTeneHbio BbicTpoeHHOc™. OHOI­AaeMbie roAOBbie pacxoAbi no öopböe c ymepöa,MM (aMop­Tiisaiuifl, eoxpaiiHOCTb, 3Kcn;ioaTamm n T. A-) B 3aBiicn­MÖCTM OT KanitTajIOBJIOJKeHIlii (CTeneHb BblCTpOÍÍKH) Bbipa>KaiOTCH B UL'HTHepaX 3epH0BbIX KyjibTyp, BejlHMHHbl KOTopbix óy,neT : R = 42,300 grO,835, r Ae q = Ji/CCK.KM 2 Ha OCHOBaHHH COCTaBJlCHHblX 3amiCHM0CTeH onpe­AeJiíieTcn roAOBoe yMeHbwainic ymepöa, npiixoAHme­rocn na eAHHHny KariHTajioBjio>Kemm, MTO Ha3biBaeToi K03(J)HHHeHT0.\i nojie3Horo AencTBim no öopböe c ymep­ÖOM. ripn yBejlHMeHHH BblCTpOÍÍKH C q = 32 Jl/ceK. KM 2 Ha q = 33 ji/ceK. KM-'. 3TOT KOS^HUHCHT AOCTinaer Ma­KCHMy.M, rAe ero BejnmiiHa öyACT 1,41. SKOHOMHMecKan 3ij)(})eKTiiBH0CTb yperyjmpoBaHiiH OCyillHTCJIbHblX BOA — n0 CpaBHCHIIIO C HaCTOHÍUett BbICTpOHKOH q = 20 Jl/ceK. KM 2 BbipaMOCTCJI C K03(|)1I­UHeHTOM peJiaTHBHOÍI 3(|)(J)eKTMBHOCTH, BCJlUMIIHa KOTO­poro őyAeT: ú — fl — H B — B _ K 2 0 — Kg B q — B w i\Ae K., q H K q BejiiiMiiHbi cpeAHeroAOBoro ymepöa B cjiy n Mae ceroAHHmeií BHCTPOÍÍKH 20 ji/CCK. KM 2 H q, B q H B 2­BejlHMHHa KanlITajlOBJIOWeHHH, HeOÖXOAHMblX K BbICTpO, eHHOCTH q H BejIMMHHa eerOAHÍUUHX KanHTaAOBAO>KCHMÜ­oöe Bbipa>KeHbi B neHTHepax 3epHOBbix KyjibTyp. MaKCHMajibHaa BeAHMHHa 6 npn q = 36 Ji/eeK. KM 2 paBHHeTCH 0,0578. npH oueHKe pe3yjibTaT0B yKa3i»iBaeTCH Ha TO, MTO npii KannTaiiOHceHiijix no ocymeHino HeJib3a peiHHTb BOnpOCbl HCKJllOMHTejlbHO Ha OCHOBaHHH HenOCpeACTBC'H­HOÍÍ peHTaÖejlbHOCTH, HÖO B BeHrept'KHX yCJIOBIIHX BBHAV Ha Heöojibuiyro TeppHTopHio CTpaHbi — ocy­menne 5iBjiíieTC5i npeAnocburbKoií pa3BHTHji eeAbCKOiu X03JIÍÍCTBa H HenpepbIBHOrO np0H3B0ACTBa. Hesliiiiinuiig des üurchsehnittswertes der oplimalen BiimeneiitwiisserunRsfahig:kei< Ungarns K. Rajczi Die Abhandlung untersueht die durchschnittliche VVassorführungsfáhigkeit der ungarisohen Binnen­wassersysteme mit Inbetrachtnahme der Wirtschaft­lichkeit. Die heutige durehschnittliche Wasserführungs­fáhigkeit, bezogen auf die 40 000 km 2 Bínnemvasser­Sammelfláehe Ungarns, betragt heute 20 1/sec/kni 2, welcher Wert die gegenwártigen Ansprüche der Land­wirtschaft schon nicht mehr befriedigt. Die vom 1 kni­der Binnenwassersammelfláche ablaufenden Bi nncn ­wassermengen habén sich der Vergangenheit gegenüber in nieht zu grossem Mass geándert, aber die die Ver­dienstlichkeit des Schutzes bestimmenden wirtschaft­lichen Faktorén habén sich stark verándert. Mit Rücksicht hierauf ist das Untersuchungsverfahren folgendes : Es wurden auf Grund statistischer Daten, votn Jahre 1871 angofangen, die 100%-ige Saatoingang

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom