Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Szolnoky Elemér: Budakeszi község és a budapesti tüdőszanatórium-övezet szennyvíztisztító berendezése

71 Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Budakeszi község és a budapesti tüdőgyógyintézeti övezet szennyvíztisztító berendezése SZOLNOKY ELEMÉR A Nagy-Budapest és Budakeszi határa mentén települt tüdőgyógyintézetek szennyvizeinek tisztítását mostanáig több különálló berendezés látta el. Ezek a szennyvíztisztító berendezések azonban elavult rendszerűek és túlterheltek, és így feladatukat már nem képese^: ellátni. A tisztított szennyvíz elvezetéséről a múltban nem gondoskodtak, így az a budai hegyek karsztjárataiba szivárgott el. Ennek az állapotnak a fenntartása, a tbc. fertőzés veszélye miatt, fokozott mértékben veszélyes a közegészségügyre. Ezért szükségessé vált a tüdőgyintézetek szennyvizei tisztításának és elvezetésének közegészségügyi és népgazdasági szempontból egyaránt legkedvezőbb rendezése. A községnek csatornahálózata eddig nem volt. Vízellátása a Fővárosi Vízművek hálózatáról közkutas rendszerrel történik. Az E. M. Mélyépterv az Országos Vízügyi Főigazgatóság beruházási vállalatától, a VIZIBERtől kapott megbízás alapján, műszaki tanulmány keretében a szennyvíz elvezetésére, illetőleg elhelyezésére vonatkozóan négy változatot dolgozott ki, a számításba vehető lehetőségeknek megfelelően. A tüdőgyógyintézetek a budai hegyek : Jánoshegy, Pozsonyi-hegy, valamint a 371 és 436-os háromszögelési ponttal jellemzett, északnyugati irányú hegyvonulatnak délnyugati lejtőjén települtek. így vízgyűjtőterület szempontjából nem tartoznak a vonulat északkeleti oldalán levő Ördögárok völgyelethez, amely már a főváros vízgyűjtő területének része. A gyógyintézetek területe a Törökbálint-Torbágyi völgyön haladó Hosszúrétiárok rendszerének északi mellékágát képező Budakeszi völgyelethez tartozik. A gyógyintézetek épületeinek meglevő szennyvízkitörései miatt, a belső csatornahálózat legmélyebb pontja a tengerszint feletti +290 m-nél magasabban nem helyezhető el. A szennyvízelvezetés irányát tekintve, kétféle megoldás lehetséges : 1. A vízlefolyás természetes irányának követése a Budakeszi völgyelet irányában. 2. Az Ördögárok vízgyűjtőjébe irányuló, tehát a főváros csatornarendszerébe való bekötés. A tervezés során mindkét esetben két-két változat kínálkozott. ]. A tüdőgyógyintézetek szennyvízcsatornái, mint mellékgyűjtők Budakeszi község főutcáján vezetett szennyvízfőgyűjtőbe torkollnak. A 30 cm belső átmérőjű szenny vízfőgyűjtő a község szenyvizének befogadására is alkalmas és azt a gyógyintézetek szennyvizével együtt a községtől délnyugatra haladó csapadékgyűjtő árok mellé telepített szennyvíztisztító telepre vezeti le, zárt szelvényben. A befogadó jellegénéi fogva (nem állandó vízfolyás) teljes biológiai tisztítás és állandó fertőtlenítés szükséges. A szennyvíztisztításnak két módja kínálkozott, az la és az 16 jelű. la) Biológiai tisztítás, nagy terhelésű csepeg tetőtesteken, tisztítás előtti szennyvízátemeléssel. 1 b) Biológiai tisztítás, eleveniszapos eljárással, felületi szellőztetésű medencékben. Ebben az esetben a szennyvíz a szennyvíztisztító berendezésen gravitációs úton vezethető át. 2. A vízválasztón való átvezetés szempontjából két megoldás jöhetett számításba : a tüdőgyógyintézetek területén mechanikailag tisztított és fertőtlenített szennyvizet a bánhidai nagyfeszültségű légvezeték nyomvonalán levő +330 mA.f.-i magasságú (2a), vagy pedig a Ságváriligetnél levő +360 mA.f.-i magasságú hegynyereg, amelyen a Budakeszi út halad át (2b). 2a) Gravitációs megoldás, amely esetében a csatorna nyomvonala a +330 mA.f.-i magas nyerget keresztezve, a mechanikailag tisztított és fertőtlenített szennyvizet, zárt csatornában a főváros területén levő, megfelelő mélységgel rendelkező csatornába vezeti. 2b) Nyomócsöves megoldás, amelynél a gyógyintézetek mechanikailag tisztított és fertőtlenített szennyvize gravitációsan folyik egy alkalmas helyen létesített gyűjtőmedencébe, ahonnan azt egy önműködő vezérlésű szivattyútelep a Budakeszi út mellett vezetett nyomócsövön át, felnyomja a Ságvári ligetig. Innen a szennyvíz azután gravitációs úton folyhat le a fővárosi csatornahálózatba. Az egyes megoldás-változatoknak a jeleidegi árszintre — hozzávetőlegesen — átszámított beruházási költségelőirányzatai és teljesítmény szükségletei a következőképpen alakulnak : A változat Beruházási költség Teljesítmény megjelölése [millió forint] szükséglet [LE] la 16 2a 2b 9 9 13 5,í 37 34 2 34 A műszaki tanulmányt csatornázási vonatkozásban Zsitvay Imre, szennyvíztisztítási vonalon pedig Besenyőy István, oki. gépészmérnök készítette. A javasolt szennyvíztisztítási rendszerek a Finály Lajos oki. mérnök által korábban kidolgozott szennyvíztisztítási alapelvek felhasználásával, illetőleg továbbfejlesztésével kerültek kidolgozásra.