Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Szolnoky Elemér: Budakeszi község és a budapesti tüdőszanatórium-övezet szennyvíztisztító berendezése

72 Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. Szolnoky E.: Budakeszi község szennyvíztisztító berendezése Az engedélyező vízügyi és egészségügyi ható­ságok az 16 jelű változatot fogadták el megvaló­sításra, mert így egyrészről a község szennyvizei­nek az elvezetése és tisztítása is egyidejűleg meg­oldódik, másrészről ilymódon elkerülhető a tüdő­gyógyintézetek szennyvizének a fővárosi csatorna­hálózaton való átvezetése. Az előzőekben vázolt meggondolásoknak meg­felelően megtervezett csatornahálózat és szennyvíz­tisztító berendezések elkészítése az 1959. év végére fejeződött be. Jelen tanulmányunkban csak a szennyvíz­tisztító berendezéssel kívánunk foglalkozni. Szük­ségesnek tartottuk azonban előbb az előzmények ismertetését legalább vázlatosan abból a célból, hogy az egész beruházásról átfogó képet kaphas­sunk. A szennyvíztisztító berendezés terhelési adatai Az első kiépítési ütemben, amelynek építése az 1959. év végére fejeződött be, a szennyvíz­tisztító berendezés még csak a tüdőgyógyintézetek szennyvizét tisztítja. Ekkor 3200 fő után, napi 1860 m 3 szennyvíz érkezik a berendezésbe. A szennyvíz napi csúcslefolyási mennyisége 200 m 3/ óra. A fajlagos szennyvízmennyiség tehát 580 l/fő naponta. Ezt a feltűnően magas értéket a gyógy­intézetek területén működő különleges laborató­riumok és a vízsugárszivattyúkat használó sebészet eredményezi. A végső kiépítési ütemben a szennyvíztisz­tító berendezés terhelése napi 3900 m 3, mert ekkor már a községi szennyvíz is bekapcsolódik. A faj­lagos szennyvízmennyiség ezért csökken le ilyen nagymértékben, napi kb. 280 l/fő értékre. Az iszap­mennyiség tekintetében számításba jövő lélek­szám mintegy 14 í)00 főre emelkedik. A szennyvíztisztító berendezésből a jelenlegi I. kiépítési fokozatban két, egymástól függetlenül működtethető tisztítási ág épült meg. A későbbiek folyamán még két ággal bővíthető. A berendezés Kessener-rendszerű felületi szel­lőztetéses eleveniszapos eljárású, fűtetlen iszap­rothasztó medencékkel. A szennyvíztisztító berendezés ismertetése A szennyvíztisztító első kiépítési fokozatának vázlatos áttekintő helyszínrajzát az 1. ábra, valamint az 1. kép mutatja. A megépült műtárgyak a következők : a) Homokfogó, b) Rácsakna, c) Rácsszemétrothasztó, d) Mérőcsatorna, e) Vízosztóakna, f) Előülepítő medence (2 db), g) Szellőztető medence (2 db), h) Utóülepítő medence (2 db), i) Fertőtlenítő medence, j) Klorátor berendezés, k) Előrothasztó medence, l) Utórothasztó medence, gázharanggal, m) Gépház, n) Iszapszikkasztóágy (ü db). 1. kép. Budakeszi szennyvíztisztító telepe a) Szellőztető medence, b) Előülepítő medence, c) Utóülepítő medence, d) Fertőtlenítő medence, e) Klorátor épület 0omo 1. OHücmumeAbHaR cmamfua d. Bydaicecu. a) Aspu­3aifU0HHbiü öacceüH, 6) nepeuiHbiu omcmoüHbiü bacceün, c) BmopuHHbiű omcmoüHbiü öacceüH, d) JJe3UH(puiiu­pywuiuü öacceüH, e) 3danue xAopamopa Bild. 1. Kláranlage von Budakeszi a) Lüftungsbecken, b) Vorklárbecken, c) Nachklarbecken, d) Entkeimungsbecken, e) Chlorinatorgebaude A felsorolt műtárgyakon kívül épült még egy kezelőépület is, fekete és fehér öltözővel, fürdővel, műhellyel, raktárral, laboratóriummal, tartózkodó- és irodahelyiségekkel. A klorátor berendezés részére külön épület létesült. (A telepen kívül, bent a községben, egy kétlakásos szolgálati lakóépület épült a telepvezető és helyettese részére.) A szennyvíz 4%o lejtesu csatornan erkezik a telepre. A csatorna utolsó, 100 m-es szakasza feltöltésben épült abból a célból, hogy a szennyvíz a berendezésen gravitációs úton haladhasson át. A. tiszta vízzel való beszabályozás és üzem­próba közben, tehát a tényleges üzemeltetés meg­kezdése előtt, a berendezést korai lenne kritika alá venni. Néhány mondatban azonban az egyes műtárgyak ismertetése során mégis szükséges azokat az új megoldásokat és eljárásokat ismer­tetni, amelyek a hazai megépült berendezésekkel szemben újszerű, vagy legalábbis a szokásostól eltérő megoldásúak. A következőkben az egyes műtárgyak rövid jel­lemzését adjuk meg. a) Homokfogó. Hosszanti átfolyású, iker kikép­zésű. A leülepedett homokot a medencékkel pár­huzamosan épült homokszikkasztó rétegére sín­pályán mozgó zagyszivattyú szállítja. A jelen­legi kiépítési fokozatban nagyobb homokmennyi­ségre még nem lehet számítani. A műtárgy meg­építését a község házi szennyvizének fokozatos be­kötése indokolja. A gépesített homokeltávolítás és szikkasztás a középméretű berendezéseknél nem szokásos. Jelen esetben azonban a telep dol­gozóinak egészségvédelme feltétlenül indokolja. b) Rácsakna. Szintén iker kiképzésű. Egyik rekeszében az iszapszivattyúk üzemének védelmére durvarács került beépítésre. A másik rekeszben aprítószűrő beépítésére biztosítottunk helyet. A durvarács kézi tisztítású.

Next

/
Oldalképek
Tartalom