Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

70 Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. Sebestyén O.: „A niche" mint ökológiai fogalom braneh of the ci'rculation of matter indirectly by forming a loop (live population —* natural death —» planktonrain —> ávja —» ávjafeeders —* fish). Being the top-predator of the food web in the plankton community as well as food for fish, Leptodora creates a substance link between plankton and nekton in the open water of the lake. Key-industry animals in Lake Balaton are the planktonerustaceans : in winter others than Leptodora; during summer at the season of the most intensive circulation of matter and energy their forces are reinforced by the predatory Leptodora and the filter feeder Diaphanosoma. Among the planktonerustaceans there are, beside phytophagous forms, omnivorous and predatory ones, which means that in the favourable season this group has a double structure as far as size and food habit are coneerned. (Folytatás a 65. oldalról.) A Magyar Tudományos Akadémia 1959 szeptemberi víztározási ankétja Az Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya szeptember 30-án egésznapos ankétot rendezett. ,,A víztározás népgazdasági jelentősége és lehetőségei Magyarországon" címmel. Korlátozott vízkészletünk előírja a vízmérlegen alapuló tervszerű gazdálkodást és az időben ingadozó vízkészlet és a szintén ingadozó vízszükséglet összehangolását. Németh Endre egyetemi tanár, a Hidrológiai Főbizottság elnökének megnyitója után Dégen Imre Országos Vízügyi főigazgató a víztározás népgazdasági jelentőségéről tartotta meg bevezető előadását. Számbavette hazánk vízkészletének eloszlását és ezt a mai és jövőbeni vízigénnyel vetette össze. Megállapította, hogy az egyre gyakrabban jelentkező vízhiányokat elsősorban tarozással lehet csökkenteni. A hazai víztározások gazdaságosságának problémáival is részletesen foglalkozott. Dégen főigazgató előadásához Csenterics Sándor nehézipari miniszterhelyettes, az ország energiagazdálkodásának szempontjából szólt hozzá. A további hozzászólók, Soós Gábor (Földművelésügyi Minisztérium Növényterm. Főig. vezetője), Cser Gyula (Nógrádm. Tanács VB. elnök), Bajczi Kálmán (Mélyépterv) a mezőgazdaság szempontjaira, valamint a tározók létesítésének gazdaságossági kérdéseire mutattak rá. Stelczer Károly, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet igazgatója intézetének a tarozással kapcsolatos munkáit ismertette. Javaslatot tett a dombvidéki lefolyási kísérleti telepek létesítésére, a kisvízfolyások vízhozamnyilvántartó berendezéseinek fejlesztésére, a meglevő tározók módszeres megfigyelésére, a tározásra kijelölt területeken a tározás céljával ellentétes beruházások korlátozására, továbbá a biztonságos tározást elősegítő hosszúidejű előrejelzések tudományos kidolgozására. Puskás Tamás (VITUKI) ,,Magyarország víztározási lehetőségei" címmel a kutató intézetben 5 éve folyó és most lezárt tudományos munkálatokat ismertette, amelyről a kivonatos összefoglalás ,,Magyarország vízkészlete. III. Tározási lehetőségek" címmel most' jelent meg. Az előadó az egyes tározási lehetőségeket geológiai, hidrológiai és topográfiai szempontból értékelte, majd az általánosítható és a tervezéseknél felhasználható tapasztalatokat ismertette. Bemutatott egy, a hidrológiai méretezést megrövidítő új tározótérméretezési módszert, s kitért a tározási veszteségek meghatározására, a párolgás, a szivárgás és a feltöltődés problémáira. Puskás Tamás előadásához Ferencz Károly (Földt. Int.) geológus szemszögből, Illés György (OVF) pedig vízellátási szemszögből szólt hozzá. Galli László (VIZITERV) a földgátak tervezésének és építésének kérdéseiről tartott előadást. Bemutatta a világszerte alkalmazott gáttípusokat, ismertette az elterjedt vízzárási módszereket és a gátak átázása, valamint roskadása ellen alkalmazott védekezési eljárásokat. Javaslatot tett a külföldön már bevált és használatos építési tapasztalatok, továbbá szabványok hazai viszonyokra való alkalmazására is. Galli László előadásához Sabathiel Gyula műegyetemi tanár szólt hozzá és több alkalmazható műtárgytípust ismertetett. Dobolyi Tibor (VIZIBER) a völgyzárógátak létesítésének egyes kérdéseit taglalta, Vastagh Géza pedig a völgyzárógátak építésénél szerzett érdekes tapasztalatairól számolt be. V. Nagy Imre (VITUKI) előadásában a tározómedencék fenntartási kérdéseivel, különös tekintettel pedig a tározómedencék oldalrézsűinek biztosításával foglalkozott. Szólt a bemutatott vizsgálatok népgazdasági jelentőségéről, a kutatások felmerülő problémáiról és egyes nehézségeiről, továbbá az eddig elért eredményekről. Szilágyi Gyula egyetemi tanár a tározók feliszapolódásának kérdéseivel és a VITUKI ennek meghatározásával kapcsolatos munkásságának ismertetésével egészítette ki az elhangzottakat. Bogárdi János a hordalékmozgás és a tározás kapcsolatairól beszélt és az elméleti kutatások jelentőségét a tiszalöki duzzasztómű helyén végzett, a gyakorlat által igazolt vizsgálati eredményekkel támasztotta alá. Juhász József hozzászólásában a fenntartási munkák, és a tervezés kapcsolatával foglalkozott. Szepessy József a rakacai völgyzárógát építésénél szerzett tapasztalatait ismertette, Kozák Miklós pedig a túlfolyók hidraulikai problémáit részletezte. Galli László a tervező mérnökök nevében köszönte meg a VITUKI-nak az ország víztározási lehetőségeinek feltárásával kapcsolatos munkásságát, és a munka további folytatását és elmélyítését javasolta. Lászlóffy Woldemár összefoglalójában felhívta a figyelmet a külföldi tározókról nyert műszaki adatok hazai hasznosításának jelentőségére, és megállapította, hogy a hazai tározási lehetőségek nem rosszabbak a külföldön már kiépített tározási lehetőségek legtöbbjénél. Szólt a vízépítési kutatásban felmerülő nehézségekről és akadályokról, és talajmechanikai, valamint betontechnológiai laboratórium berendezését javasolta a tervező és kutató munka hatékony elősegítésére. A nagy érdeklődéssel követett ankétot Szilágyi Gyula műegyetemi tanár zárószavai rekesztették be. Zsuffa István Az 1957-ben Leningrádban megtartott III. Szovjet Összszövetségi Hidrológiai Kongresszus — amelyen hazánkat a Tudományos Akadémia küldöttei, Salamin Pál és dr. Papp Szilárd képviselte — anyagát 10 kötetben adja közre a Ilidrometeorológiai Kiadó. Eddig 4 kötet jelent meg. I. kötet. Általános ismertetés, az ülések jegyzőkönyvei. (A megnyitó ülés jegyzőkönyvében közlik Salamin Pál üdvözlő beszédét). III. kötet. Hidrofizika (párolgás, hó és jég-viszonyok). 57 tanulmány, 467 oldal terjedelemben. VI. kötet. Vízgazdálkodási számítások (a tározás hidrológiája). 34 tanulmány, 296 oldal. IX. kötet. Felszín alatti vizek és hatásuk a folyók vízjárására. 42 tanulmány, 352 oldal összterjedelemben. Sz. K. Az Ukrán Hidrometeorológiai Igazgatóság kievi Obszervatóriuma a Kárpátokban (a Nagyág felső vízvidékén) néhány év óta lefolyási kísérleti telep berendezésein fáradozik. Mintegy 50 állomáson észlelik rendszeresen a főbb vízjárási és meteorológiai adatokat. A hótakaróról esetenkénti részletes felmérés is készül. Az észlelési adatokat a huszti és az- ungvári Vízrajzi Kirendeltség gyűjti és dolgozza fel. Sz. K. Csehszlovákiában az elmúlt 10 évben 13 völgyzárógátas tározó építését fejezték be és további három közvetlen befejezés előtt áll. A tározótérfogat az utolsó 10 évben háromszorosára emelkedett. Az 1965-ben befejeződő harmadik 5 éves tervben újabb 11 tározó épül. I. F. (Folytatás a 88. oldalon.)