Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Cziráky József: A hazai termális vizek

514 Hidrológiai Közlöny 1960. 6. sz. Cziráky .).: A hazai lermális vizek 5. táblázat Az északkeleti peremliegység termális ásvány- és gyógyvizeinek adatai Tabelle 5. Kenngrössen der thermalen Minerál- und Heilwásser im nordöstlichen Randgehirge Table 5. Data of thermal minerál and medical waters in the northeastern bordér rangé Víztípus Összes old. alk. [g/U Fontos V í z KútVízadó Vízadó réteg* Helyiig Forrás, kút neve Víztípus Összes old. alk. [g/U alk. rész. [mg/l mjiC] hozam [l/Pl hőfok [C°] mélység |m] szint lm| kőzete kora Bogács Fürdő k. 8 0,8 S : 4,2 275 73 467,00 400—467 Mészkő Bükkszék Salvus k. 3—9 2(5.7 .1 : 2.1 Br : 17.7 sz. CO. : 1424 1070 40 517,00 507—517 Mészkő A. oligocén Oiósgyőr Tapolca f. Szt. György f. Boldogasszony 1'. 1 1 1 0,3 0,3 0,3 1780 0—100 0—660 23 22 22 — / Mészkő Mészkő Mészkő A. triász A. triász A. triász Eger Gyógy- és.standfr, 10 0,6 Ra : 10,24400 30 — — • Mészkő Triász Versenyuszoda Népfürdő med. f. Erzsébet 1'. Űj k. Vízmű k. 10 10 1 0,5 0,5 0,6 0,7 0.4 Ru : 1,8 Ra : 1,0 1870 390 38 1000 5500 25 27 27 33 30 71,10 60,74 51—60 Mészkő Mészkő Mészkő Riolittufa Palatörmelék Triász Triász Triász K. oligocén Paleozoikum Jobbágyi Vízmű k. 3 3,8 36 310,00 Káes Fürdő f. 1 0,6 1010 22 ' — — Mészkő Triász Miskolc Strandfürdő k. 1 0,6 1200 43 633,25 596—633 mészkő K. triász Miskolctapolca Medence f. Tavi f. Barlangi f. 10 10 1 0,7 0,5 0,6 Ra : 1,4 Ra : 1,4 5760 5000 4500 31 31 30 — ' — • Mészkő Mészkő mészkő K. triász K. triász K. triász szeti kincsekben. Áz Országos Közegészségügyi intézet Vízügyi Osztálya és az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztálya munkatársainak együttes helyszíni vizsgálatai nyomán remélhető, hogy a közeljövőben számos termális vizet az ásvány- illetve gyógyvizek közé sorolhatunk. A hazai termális vizet feltáró kútfúrás technikája rohamosan fejlődik [16]. 1953— 59. években az állami kútfúróipar 34 db melegvizes kutat fúrt 32.714,85 fm összes fúrási mélységgel. A kutak átlagos mélysége 962 fm. Arra Itell törekednünk, hogy a termális ásvány- és gyógyvizek minél nagyobb mennyiségben és eredeti jó minőségben segítsék elő az egészségesek felüdülését és a betegek gyógyulását. A termális vizek balneológiai hasznosítását már sok helyen [15] ipari hasznosítással kötik össze. Nagyon kell vigyázni azonban arra, hogy a források, kutak túlzott igénybevétele károsodást ne okozzon a termális ásvány- és gyógyvizek fizikai és kémiai alkatában. IRODALOM 1. Vogt, H.: Lehrbuch der Báder- und Klimaheilkunde. Berlin. 1940. Erster Teil. p. 295. 2. Papp Szilárd: Az ásvány- és gyógyvizek kémiai jellege és összetétele. (Schulhof Ödön: Magyarország ásvány- és gyógyvizei c. könyvben.) Budapest 1957. p. 346. 3. Papp Ferenc : Az ásvány- ós gyógyvizek hidrogeológiája és füdőtani leírása. (Schulhof Ödön : Magyarország ásvány ós gyógyvizei c. könyvben.) Budapest. 1957. p. 133. 4. Schmidt E. Róbert: Termálvizeink és a hegységszerkezet összefüggései. (A fővárosi termálgyógyvizek védelme c. ankét előadása.) Budapest. 1959. Kézirat. 5. Schmidt E. Róbert: Karszt- és karsztos hévizforrásaink geomechanikai alapjai. Bányászati Lapok. 1953. p. 398. 6. Mosonyi Emil—Papp Ferenc: Műszaki földtan. Budapest. 1959. p. 442. 7. Papp Ferenc : Langyos- és meleg gyógyforrásaink helyzete a geológiai múltban. (A fővárosi termálgyógyvizek védelme c. ankét előadása.) Budapest. 1959. Kézirat. K. Kessler Hubert: A budai hévforrások vízháztartásának kérdése. (A fővárosi termálgyógyvizek védelme e. ankét előadása.) Budapest. 1959. Kézirat. 9. Horusitzky Ferenc: Újabb hévízfeltárások lehetősége Budapesten. Hidr. Közi., 1956. p. 4. 10. Szalontai Gergely: A termálvizek minőségi változásai. (A fővárosi termálgyógyvizek védelme e. ankét előadása.) Budapest. 1959. Kézirat. 11. Schulhof Ödön: A termális gyógyvizek túlzott kitermelésének veszélyei a gyógyfürdők szempontjából. (A fővárosi termálgyógyvizek védelme c. ankét előadása.) Budapest. 1959. Kézirat. 12. Virág Sándor: A fővárosi gyógyfürdők fejlesztése. (A fővárosi termálgyógyvizek védelme c. ankét előadása.) Budapest. 1959. Kézirat. 13. Cziráky József: Adatok három budapesti artézi kút termálvizének hozam- és hőmérsékletméréséhez, valamint felhasználásához. Hidr. Közi., 1953. p. 91. 14. Horváth József: A budapesti termálvizek hasznosításának problémái. (A fővárosi termálgyógyvizek védelme e. ankét előadása.) Budapest. 1959. Kézirat. 15. Cziráky József : Termálvizeink hasznosítása. Hidr. Közi., 1955. p. 55. 16. Bélteky Lajos: A hazai termális vizet feltáró kútfúrás fejlődése és legújabb eredményei. Hidr. Közi., 1960. p. 276. Die Thermalwasser Ungarns Dr. Cziráky, .7. Verfasser behandelt die reichen Vorkommen an thermalen Minerál- und Heihvássern Ungarns nacli Régiónén gegliedert, wobei or einen Zusammenhang sucht zwischen geologischen Ursprung der Thermalwasser und ihrer ehemischen Zusammensetzung. Nach dem geologischen Ursprung unterscheidet er thermale Schichtenwásser, thermale Karstwásser, thermale Tiefenwásser (juvenile, fossile und Dehydratations-Thermalwásser) sowie Mischgewásser. Nach dem chemisehen Zusammensetzung findet man einfache thermale (1), einfache kohlenstoffháltige (2) Minerál- und Heilwásser, solche mit AlkaliIlydrogenkarbonat (3), mit Kalzium-Magnesium-Hydi-ogenkarbonat (4), mit Chlorid (5), mit Sulphat (6), eisenliáltige (7), schwefelháltige (8), jodháltige, bromliáltige (9), und radioaktive Minerál- und Heilwásser.