Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Rónai András: Vízföldtani tanulmány a Kisalföldről

478 Hidrológiai Közlöny 1960. 6. sz. Rónaí .4..- Vízföldtani tanulmány a Kisalföldrő' FOLYOK VÍZJÁRÁS A [ff] « tv. V VI VII. Ounokihti tSmÁf VÍZJÁRÁSÁ TALAJVIZKUTBAN Folyóm tiput[c] vízkútjában annak megállapítására, hogy á talajvíz szintje milyen mértékben és milyen szabályszerűséggel ingadozik.

1 Határozott különbségeket találtak az egyes kútcsoportokban a talajvíz viselkedésében. Kijelölhető volt a folyóvizek által befolyásolt terület, ahol a talajvíz tükrének ingadozása követi a folyók vízjárását. Ez a területsáv 2—4 km szélesnek adódott. Közvetlenül a partokon a talajvíz híven követi a folyók vízjárását és a Duna mentén I, m-es, kivételesen 34 m-es ingadozást végez. A mellékfolyók mentén 1,5—2 m-es a partmenti kutakban (gátőrházak kútjai) a legnagyobb ingadozás. Mihelyt 1—2 km-re távolodunk a partoktól, az ingadozás mérete lecsökken néhány deciméter nagyságra, de követi jellegben a folyóét. Nagyon nyugodt vízjárást mutattak a kavicstáblák, az árvízszintből 10. ábra. A talajvízjáték, alakulása néhány jellemző kútban <Pae. 10. M3MeneHuc jepnaAa epyitmoebtx eoá e itecKOAbKux xapaKmepHbtx KOAOdqax : |a] pe>Ki!M peKH, [i>[ pewiiM rpyHTOBbix BOH B Ko-noayax, [c] peiHbiíi Tiin, [d] noaropHbiit mn, [e] rpaBHÍÍHan ruiaTcJopMa, [/] xaimjarcKiifi Tnn Fig. 10. Groundwater fluctuations in iypical wells |a] river hydrograpli, [b] fluetuation in groundwater wells, [c] type eommunicating with a river, [d] type at the toe of a mountain, [e] type in a graval mass, [f] type in the Hanság region nincs közbetelepülő komolyabb záróréteg. Ezek a peremi részek azonban domborzatilag kiemelkednek a központi részek fölé. Talajvízszintjük a tengerszinthez viszonyítva szintén magas, magasabb a központi részeknél, csak a relatív mélységet emeli a domborzati helyzet. A kisalföldi példából bátran leszűrhetjük a tapasztalatot, hogy nagyobb kiterjedésű és nagy mélységben folyóvízi üledékekkel feltöltött medencék központi sík területén a talajvízszint elhelyezkedés függ a felszínalatti rétegek áteresztőképességétől és a mélyebb rétegek vizének a felszínközeli víztartók vizével való érintkezési lehetőségétől (10. ábra). 1953. évben tavasztól őszig naponta észlelték a talajvízjárást a Kisalföld 250 kiválogatott talajom] htm m Outttti típus F71 t»iW/f<; Hbca típus C3 nála hpus ca Hipcc típus 1°Q°| Kovicstablo típus gsg Csorna típus £53 ftartsógi típus 5 11. ábra. Talajvízjárás-típusok <t>ue. 11. Tunbi peyKUAta cpynmosbix eoö] Fig. 11. Types of groundwater fluctuations kiemelkedő kavicshátságok. Ezek alatt a víztükör alig végez centiméteres vagy deciméteres nagyságrendű ingadozást. Különleges helyzete van a tőzeges iszappal, agyaggal fedett kavics és homokterületeknek. A kavicsban kialakult talajvíztükör a rátelepült finomszemcséjű anyagban jelentősen megemelkedhetik, tehát a kavicsban mutatkozó alig észrevehető vízszintingadozás is megnövekszik. A tél és nyárvég közötti talajvízszintkülönbség itt jóval nagyobb, mint a takaratlan kavicstáblákon. Ezt a víz járástípust hansági típusnak neveztük el. Ennek egy változatát találjuk Csornától délre, ahol a kavicsban álló talajvíz a helyi csapadékra elég érzékenyen reagál. A kavicsmezőben itt kicsiny völgyek vannak iszappa lhomokkal takarva (11. ábra). 1 1953. előtt a Kisalföldön a VITUKI-nak kevés talajvízmegfigyelő kútja volt. Ezért kellett külön megszervezni a napi észlelést. Azóta az országos talajvízfigyelő kúthálózat a Kisalföldön is kiépült és ma már rendszeres tájékoztatást kapunk a talajvízjárásról.