Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
1. szám - Öllős Géza: Inhomogén talajok hatása a kutak vízhozamára
38 Hidrológiai • Közlöny 1960. 1. sz. öllős G.: Inhomogén talajok hatása a kutak vízhozamara ábrán lévő görbékkel összehasonlítva, sokat nem változik. A homogén talajra vonatkozó görbétől az eltérés abban nyilvánul meg, hogy a görbéknek a kúttól távolabbi szakasza némileg alacsonyabb szintre került. Érdekes megfigyelni, hogy a B változat (egyetlen mélyebben fekvő durva homokréteg) esetében a teljes leszíváshoz tartozó görbe mélyebbre kerül, mint a C változatnál (9. ábra). Ez utóbbi esetben ugyanis a felső durvább réteg, minthogy vizét nagyobb leszívások mellett már nem tudja közvetlenül a kútba szállítani, tehát nem tudja az anizotrop szivárgáshoz tartozó tulajdonképpeni vízszállítóképességét teljes mértékben érvényesíteni, mintegy duzzasztó hatást fejt ki a felette lévő, kisebb áteresztőképességű réteg vizére. A D és E változatnál elhelyezkedő agyagrétegek hatására a nagyobb leszívások tartományában a leszívási görbék kúthoz közelebbi szakasza mélyebbre kerül valamennyi eddigi változathoz tartozó megfelelő görbénél (10. ábra). Ennek oka az, hogy az agyagréteg nagyobb ellenállása miatt, az r o=10cm (7) változat egész szivárgási mező igyekszik a nagyobb áteresztőképességű alsó talajrétegbe áttolódni. Ellenkező a helyzet, ha az alsó talajtérben agyag helyezkedik el, és csak felül van nagyobb áteresztőképességű talajréteg [5]. Ilyenkor a leszívási görbék az alul lévő nagyobb ellenállású szivárgási tér jelenléte miatt a szivárgási tér felső részében, a vízvezetőbb rétegben igyekeznek maradni. A szivárgási térben szétszórtan jelenlévő agyaglencsék a leszívási görbék magasságbeli helyzetét — a homogén talaj beli megfelelő görbékhez hasonlítva — számottevő mértékben nem befolyásolják (9. ábra). Ennek a kérdésnek a megítélésekor azonban figyelembe kell venni az agyaglencsék és a homok által elfoglalt tér egymáshoz viszonyított arányát, az agyaglencsék térbeli eloszlásának mikéntjét (11. ábra). Az agyaglencséknek a szivárgási térben bizonyos arány feletti jelenléte esetén, a szivárgási sebességeloszlásra és a vízhozamra gyakorolt hatása egyre nagyobb mértékűvé válik. 7. ábra. Homogén talajbéli leszívási görbék 0ue. 7. /JenpeccuoHHbie npuebie (puAbmpaifuu e odHopodHOM epynme Fig. 7. Drawdown curves of percolation in homogeneous sóit változat 8. ábra. Leszívási görbék a durva homokrétegek jelenléte (C változat) esetén 0ue. w 8. JlenpeccuoHHbie tcpuebte e CAyiae npucymcmeuH Kpynno3epmicmbix necHüHHbixcAoee (eapuanmC) Fig. 8. Drau'down curves in the presence of coarse sand layers (alternative C) íredet: tatajvizszin Vizzaro reteg 9. ábra. Az egyes kísérleti változatokhoz tartozó, teljes kútbeli leszívás esetén nyert leszívási görbék összehasonlítása 0ue. 9. ConocmaeAeHue denpeccuoHHbix Kpuebix, noAyneHHbix e CAynae noAHOü denpeccuu KOAOdya, npuHadAejica ufeü K omöenbHUM onumHbui eapuanmaM Fig. 9. Comparison of drawdown curves in the case of totál drawdown in the wells, pertaining to various test arrangements
