Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
1. szám - Öllős Géza: Inhomogén talajok hatása a kutak vízhozamára
Ollós G.: Inhomogén talajok hatcisa a kutak vízhozamára Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 39 A leszívási görbére vonatkozó megállapításaink összefoglalva a következők : 1. A leszívási görbéknek a szivárgási térben elfoglalt magasságbeli helyzetét a talaj inhomogén állapota kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja. 2. Az agyagrétegek hatása a kavicsrétegek hatásánál általában nagyobb mértékű. 3. A viszonylag kisebb tömegben előforduló agyaglencsék, permanens mozgásállapot esetén, számottevő hatást nem eredményeznek. Bizonyos határon túl azonban a hatás egyre nagyobb mértékűvé válik. 4. Talajvízszintsüllyesztési szempontból az általunk vizsgált változatok alapján megállapítható, hogy a legkedvezőbb helyzet akkor lép fel, amikor a szivárgási térben, felül helyezkedik el kisebb vízáteresztőképességű réteg (É változat). Kedvezőtlen helyzet áll elő viszont ha a vízvezetőbb réteg felül és a kisebb áteresztőképességű réteg alul helyezkedik el [5]. A kútpalást melletti vízszintek elszakadása A kútpaláston belüli (hb) és kívüli (hk) vízszintek egymástóli függőleges értelmű elszakadásának kérdésével számos kutató foglalkozott. Egyesek elméleti úton igazolták az elszakadás bekövetkezésének szükségszerűségét (Kozeny J. [9], Muskat M. [10], Gsarnüjl. A. [11], Schneebeli G. [12], Nahryang G. [13], Breitenöder M. [14]). Mások az empirikus adatok alapján próbáltak ennek az elméleti úton nehezen kezelhető kérdésnek a lényegéhez közelebb jutni. Ehrenberger R. volt az, aki először mutatta ki kísérleti úton az elszakadás szükségszerű bekövetkezését [15] és annak mértékére a következő összefüggést adta meg : hk — hb = C H (9) ahol Ehrenberger R. szerint C = 0,5. Röviddel ezután Sichardt W. a gyakorlatban végzett talajvízszintsüllyesztési munkáknál szerzett tapasztalat alapján már rámutatott arra, hogy a C = 0,5 értéket nem lehet állandónak tekinteni [16]. Saját vizsgálatainkkal, egyik előző tanulmányunkban [7] részletesen kimutattuk, hogy a (9) egyenletben lévő C tényező miként függ a kút sugarától (r 0) : G = 0-228 H r 0 aminek alapján a (9) egyenlet módosított alakja h k—hb = 0-228 H ( H — hi,) 2 r n H (10) Hall P. modellkísérletei alapján az elszakadás folyamatára a következő figyelemreméltó összefüggést adja meg [17] : Min (I1 ) hk — hb _ H—hb = f 1 +5Ö W'J] HJr 0. Ebben az egyenletben a három jellemző dimenziónélküli mennyiség elszakadás folyamatára gyakorolt hatásának nagyságrendje a következő sorrend szerint alakul : hbjH, H/r 0, R/r 0. Mind a (10), mind a (11) egyenletnek közös jellemzője az, hogy a homogén talaj szivárgási tényezőjének hatását még nem veszi figyelembe. 10. ábra. Leszívási görbék a szivárgási tér felső részében levő agyagréteg esetén 0ue. 10. JJenpecciiomme Kpuebie e CAynae ZAüHucmozo CAOH e eepxneü nacmu 0uAbmpaijUOHHOÜ 30Hbl Fig. 10. Drawdown curves in the case of a clay layer in the upper part of the perco lation zone © változat íreaeti taajviisun vmaro re légii. ábra. Agyaglencséknek a szivárgási áramképre gyakorolt hatása &U8. 11. BAUÜHUE ZAUHucmbix AUH3 Ha cmpyKmypy (fiuAbmpaquoHHOio nbmoKa Fig. 11. The effect of clay lenses on the percolation pattern Vízzáró réteg -
