Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Török László: Nem permanens szivárgási feladatok analóg modellen való vizsgálatának módszerei

Török L.: Nem permanens szivárgás vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 31 közel eső keskeny sávon kivül nem okoz jelentősebb hibát, ha a folytonos potenciáleloszlást lépcsőzve, szakaszonként, egymástól elszigetelt kontaktusokkal valósítjuk meg (4. ábra). 4. ábra. A kerületi potenciáleloszlás biztosítása elektromos modellen Abb. 4. Sicherung der periphárialen Potentialverteilung am elektrischen Modell Fig. 4. Securing circumferential potential distribution in electric model Ha az egyes kontaktusokhoz tartozó vezetékekben az átfolyó áram erősségét mérjük, a (10) képlet alapján egyszerűen meghatározhatjuk a felszínváltozás sebességét. A mérés kivitele egyszerűbb és gyorsabb, de költségesebb előkészületekre van szükség annál a korszerű modellezési módszernél, melynél az áramlási teret vezető közeg helyett ismert ellenállásokból összekapcsolt derékszögű hálózattal modellezzük [4, .5] (5. ábra). ó. ábra. Síkáramlás modellezése ellenálláshálózattal Abb. •>. Modellierung einer ebenen Strömung mit Hilfe eines W iderstandsnctzes Fig. •'). Modelling plane-flow by means of resistance network Homogén izotrop áramlási tér esetén az ellenálláshálózatot négyzetes elosztású egyenlő ellenállásokból állíthatjuk össze. Az összetevő ellenállások nagyságának változtatásával, vagy a négyzethálózat torzításával, változó szivárgási tényezőjű, rétegzett vagy anizotrop talajszelvényt is egyszerííen előállíthatunk. A szivárgási tér geometriai képének megfelelő ellenálláshálózat esetenkénti összeforrasztása, majd ennek a változó felszíngörbe miatti módosítása nehézkes és lerontja az elektromos modellezés legfőbb előnyét : a gyorsaságot. Ezért a vizsgálatokhoz újabban olyan táblákat alkalmaznak |4, 5] melyeken a hálózat csomópontjai közé az egyes ellenálláselemek dugaszolószerű megoldással kapcsolhatók be (6. és 7. ábra). 6. ábra. Kapcsolótábla az ellenálláshálózat összeállítására Abb. 6. Schalttafel zur Zusammenstellung des Widerstandsnetzes Fig. 6. Switch-panel jor the resistance nettvork assembly 7. ábra. Ellenálláselem cserélhető ellenállás-betéttel Abb. 7. Widerstandselement mit auswechselbarer Widerstandseinlage Fig. 7. Resistance element icith changeable resistance filling Az, hogy a folytonos áramlási teret véges méretű diszkrét elemekből állítjuk elő elméletileg azt jelenti, hogy az áramlás differenciálegyenletét a hálózat méreteivel egyenlő nagyságrendű differenciaegyenletekre egyszerűsítettük. Ez az egyszerűsítés természetesen bizonyos mértékű hibát von maga után, ez azonban a hálózat méreteinek helyes választása esetén a gyakorlatban eltűrhető hiba alá szorítható. A kerületi feltételnek megfelelő potenciálértékeket a felszíngörbének megfelelő szélső kontaktusokra kell kapcsolni. A hálózat csomópontjairól tapogathatjuk le a vezető közeggel végzett vizsgálatoknál alkalmazott módszerrel ( Wheatstonhíd) a pontnak megfelelő potenpiálértéket. Az ekvipotenciális görbéket interpolálással szerkeszthetjük meg. A felszíngörbe mentén a határvonal természetesen nem illeszkedik általában a hálózat csomópontjaira, az ellenállásnak a csökkent hossznak megfelelő változtatása viszont áthidalhatatlan technikai nehézségekbe ütközik. A szélső csomópontokra ezért a felszínvonalon szükségeshez képest nagyobb, olyan V, feszültséget kell kapcsolni (3. ábra), hogy a potenciál a hálózati vonal —<i—o o—(j)—o