Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
1. szám - Török László: Nem permanens szivárgási feladatok analóg modellen való vizsgálatának módszerei
32 Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. Török L.: Nem permanens szivárgás vizsgálata Abb. 8. Kontrolié der Netzanschlussspannung gemüss den Randbedingungen Fig. 8. Controlling the voltage according to circumferential conditions felszíngörbének megfelelő hányadában érje el a (17) kerületi feltétel alapján meghatározott V y értéket. A feladat legegyszerűbben elektromos interpolátorral oldható meg. melynek elvét a 8. ábra tünteti fel. A felszíngörbe ismert vonalát közrefogó két csomóponthoz csúszókontaktussal ellátott, nagy ellenállást kapcsolunk, melyen a csúszókontaktust a felszíngörbe helyzetének megfelelő hányadhoz állítjuk és galvonométer közbeiktatásával az áramforrás V y feszültségéhez kötjük be. Ezután a hálóra kapcsolandó F, feszültséget addig változtatjuk. míg a galvanométer nem tér ki. Az ellenálláshálózatból álló modell alkalmazása esetén a szabad felszín időben bekövetkező változásának meghatározására célszerűen a függőleges menti potenciálesésen alapuló (14) képletet alkalmazzuk. * Az ismertetett módszerek a francia Blais Pascal Intézetben gyakorlati feladatok megoldására kitűnően beváltak [4, 5]. A gyakorlati feladatok (töltésen való átszivárgás, alagcsövezés stb.) megoldása során végzett pontossági vizsgálatok azt mutatták, hogy amennyiben az ellenálláshálózat osztásközei a vezető papírból kiképzett modellen 2 cm-nek feleltek meg, a folytonos áramlási teret nyújtó szokásos modell és a különálló elemekből összetevődő modellen kapott eredmények eltérése nem érte el a 3%-ot, ami gyakorlati szempontból kielégítő. * Az ismertetett elméleti eredmények és gyakorlati vizsgálatok alapján megállapítható, hogy megvan a lehetőség a nem permanens szivárgási folyamatok analóg modelleken való gyors vizsgálatára. Ez annál is inkább fontos tény, minthogy ezek a folyamatok számítással csak a legegyszerűbb esetekben követhetők. IRODALOM 1. Molnár Lajos : Folyadékáramlások törvényszerűségeinek meghatározása elektromos analógia segítségével. Hidrológiai Közlöny, 1957. 4. 2. Felius, O. P. : Modéle pour l'étude des problómes de l'écoulement de l'eau souterraine, employé dans le laboratoire hydraulique de l'Inst. d'État pour l'Alimentation en Eau potable, La Haye, Pays-Bas. Bulletin, Centre Belge d'Étude et de Documentation des Eaux, 1953. IV.'22. 3. Todd, D. K. : Unsteady Flow in Porous Media by Means of a Hele-Shaw Viscous Fluid Model. Transactions Am. Geophys. Union, 1954. ü. 4. Schneebeli, M. és Huard de la Marre, P. : Nouvelles methodes de calcul pratique des écoulements de filtration non-permanents á surface libre. Houille Blanehe, 1953. No. Spec. B. 5. Huard de la Marre, P. : Nouvelles methodes pour le calcul éxperimental des écoulements dans les massifs poreux; Houille Blanche, 1953. No. Spec. A. Melhods for Investigafing Non-Steady Seepage Flow by Means of an Analogous Model By L. Török Problems involving non-steady seepage flow can be solved by computation methods in the simplest cases only. Flow characteristics can be determined illustratively and readily by means of hydraulic scale models or electrical analogues. Laminar flow between parallel planes can be appiied as hydraulic model (Hele-Shaw method, Fig. 1). In electric models the dh/dt velocity of the rising and/or falling of the water surface can be determined only. Tbis value can be determined in case of a model made of conductive paper from the incoming eúrrent intensity at the surface by applying Eq. (8), and in case of detached resistor elements (Figs. 5 and 6) on basis of potential differences between the individual elements, by applying Eq. (II). The new position of the surface level after t time can be computed with good approximation from velocity dh/dt. l'ntersuehungsmethoden der nichl permanenfen Sickerungserseheinungen an analógén Modellen L. Török Nicht permanente Sickerungsaufgaben können nur in den einfachsten Fállen rechnerisch gelöst werden. An analógén hydraulischen oder elektrischen Modellen lassen sich die Strömungskennwerte rascli und in anschaulicher Weise ermitteln. Als hvdraulisches Modell eignet sich eine laminare Flüssigkeitsströmung zwischen parallelen Ebenen (Verfahren von Hele—Shaw, Abb. 1). An elektrischen Modellen kann nur die Geschwindigkeit der Steigung oder Senkung der Oberfláchendt linie ermittelt werden. Dieser Wert errechnet sich bei Modellen aus leitendem Papier aus der an der Oberflache eintretenden Stromstárke mittels Gleichung (8), bei Anwendung alleinstehender Widerstandselemente (Abb. 5 und 6) aus dem Potentialunterschied zwischen den Elementen mittels Formel (11). Aus der Geschwindh digkeit — kann man mit guter Annaherung die nach dt Verlauf der Zeit At eintretende neue Lage der Oberfláchenlinie bereehnen.
