Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Főtitkári beszámoló

248 Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. Bözsöny D.: A Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlése Feladata volt a Társaság működéséhez tudományos irányelvet és javaslatot tenni az Elnökség felé. Egyes témák kidolgozására a Bizottság tagjait, vagy albizottságot, kért fel. Eddigi ülésein a társasági rendezvények tudományos és szervezési előkészítésének metodikáját dolgozta ki. Foglalkozott a szakemberképzéssel, elvi javaslatokat állított össze a Társaság tudományterületéhez tartozó könyvkiadásra és vizsgálta a szakosztályok és vidéki csoportok tudományos munkáját. Az alapszabálymódosító bizottság elkészítette a Társaság szervezeti és működési szabályzatát, amely alapja lesz az új alapszabályzatunknak. A tudományos kitüntetések odaítélésének szabályzatát módosító bizottság javaslatot dolgozott ki, amelyet a közgyűlés résztvevői kézhez kaptak. A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Magyar Társadalmi Bizottsága több ülésen foglalkozott a Helsinkii Hidrológiai Kongresszus előkészítésével. A beérkezett tanulmányok lektorálásán kívül összeállítja a Kongresszus alkalmával rendezendő kiállítás magyar anyagát, amely 20 m

2-en mutatja be a talajvíz és eróziótérképezés helyzetét. A Szennyvíztisztítási Tervezési Alapadatok Felülvizsgálatára alakított Bizottság több esetben ülésezett és zárójelentést készített. Salgótarján vízellátásának tervezését koordináló bizottság igen eredményes munkát végzett. Állandóan figyelemmel kísérte a Társaság által rendezett ankét határozatainak helyes végrehajtását és amennyiben szükséges volt, segítséget nyújtott a városnak, hogy a szükséges víz minél előbb biztosítható legyen. A salgótarjáni regionális vízmű tervezési feladata és a felszíni vízkivételi tanulmány elkészült (MÉLYÉPTERV). A megye felkérésére a bizottság foglalkozott e tervezési feladat bírálatával és véleményét a megye illetékes osztályának megküldte. 1959 márciusában a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztályon belül megalakult a Vízkémiai és Víztechnológiai Bizottság. Az előadásokon résztvett érdeklődők nagy száma (40—60 fő) és az ott kialakult élénk szakmai vita igazolta a Vízkémiai és Víztechnológiai Bizottság elé kerülő kérdések időszerűségét és továbbfejlesztésének szükségességét. Ebben az évben a bizottság önálló kongresszust kíván rendezni. A bizottság vezetősége kérte a Társaságot, liogv a jövőben önálló szakosztályban végezhesse munkáját. Ebben a kérdésben a mai közgyűlés hivatott dönteni. A javaslat elfogadása után ismertetjük a vezetőségválasztó közgyűlésig megbízott szakosztály-vezetőség névsorát. A Hévízi Bizottság a Hévízen megtartott ülésen — az érdekelt szervek vezetőinek bevonásával — megvitatta azokat a sürgős feladatokat, amelyek szükségesek Hévíz vízellátásának és szennyvízkérdésének, továbbá a téli fürdő létesítésének megoldásához. Ennek alapján a kormányszervek megtették a szükséges intézkedéseket. A Kis-vízmü Bizottság ebben az évben két ülést tartott. Kijelölte a termelőszövetkezeti, építési, üzemeltetési, tervezési, előmunkálati albizottságot. Az albizottságok munkájukat megkezdték. A Vízerőhasznosítási Bizottság a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály keretében megalakult. Az elmúlt évben nem dolgozott a Fertő Bizottság és a Balatoni Műszaki Bizottság. Megállapíthatjuk, hogy a szakmai kérdésekkel foglalkozó munkabizottságok legnagyobb része nem végzett kielégítő munkát. Ezért javasoljuk, hogy az Elnökség foglalkozzék a bizottságok munkájának irányításával és összefogásával. Az elmúlt évben a debreceni és salgótarjáni csoportok megalakulásával vidéki szervezeteink száma nyolcra emelkedett. A vidéki csoportok munkájának segítése és munkájuk összehangolása céljából októberben Siófokon egynapos munkaértekezletet tartottunk. Az értekezlet eredményes volt. A Miskolci Csoport a Társaság vidéki szervezetei között 1959. évben igen eredményesen dolgozott. A csoporton belül megalakult a Szennyvíz Bizottság és a Borsod megyei ipartelepek műszaki vezetőit bevonva igen értékes tanulmányt állított össze. Különösen kiemelkedő az az egészséges munkakapcsolat, amely a megyei, városi és ipari vállalatok vezetőivel kialakult. Ismételten megállapíthatjuk, hogy a Szegedi Csoportunk rendszeres és eredményes munkát végez. Az év folyamán rendezett előadások és tanulmányutak színvonalasak voltak. Működésükkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a nem műszaki vezető állásban lévő kartársak megismerjék a vízügyi szolgálatot, a vízügyi munkát és feladatokat. A pécsi csoport munkájában az előadóterem hiánya érezhető és így a korábban kialakult munkaütem lényegesen csökkent. A megyei és városi szervekkel a kapcsolat fejlődött és a munkabizottságok munkája, valamint az előadások témája összefüggött a megye, illetve város vízügyi kérdéseivel. A város ígéretet tett, hogy a csoport részére megfelelő előadótermet biztosít, amely átmenetileg csökkenteni fogja az e téren mutatkozó nehézségeket. Az Egri Csoport munkájában az elmúlt óv második felében örvendetes javulás következett be. A kezdetben a tanácsi szervekkel kialakult kedvezőtlen kapcsolat megjavult és így a csoport aktívan bekapcsolódott a megye vízmű-problémáinak megoldásába. A siófoki tapasztalatcsere eredményeképpen a csoport vezetősége a Miskolci Csoporttal szorosabb kapcsolatot épített ki. A Győri Csoport az elmúlt évben néhány központi előadás megtartásán kívül közel sem folytatott olyan munkát, mint amint a terület vízrendezési kérdései arra módot és lehetőséget nyújtottak. A siófoki megbeszélésen kialakult a vezetőség újraválasztásának szükségessége, azonban erre ez ideig még nem került sor. Az újjáalakított vezetőséggel — reméljük, hogy — a munka lényegesen javulni fog. A Szombathelyi Csoport kb. egyéves működése alatt még nem tudta munkamódszerét kikristályosítani. A Társaság munkájába főként bizottságokkal kapcsolódott be. Az öt munkabizottság az év elején bizonyos fokig többet vállalt, mint amennyit társadalmi úton meg lehetett valósítani. A csoport a megye távlati iparosítási fejlesztési tervének kidolgozásában segített és így a Megyei Tanács és a Vízügyi Igazgatóság mellett a megye vízrendezési, vízellátási ós szennyvízelvezetési kérdéseiben a Társaság felfogásának megfelelően irányítóan résztvett. A Debreceni Csoport Társaságunk egyik legfiatalabb vidéki csoportja. Résztvettek a megyei ós városi vízügyi kérdések rendezésének elvi kialakításában. Témáik főként a mezőgazdasági vízgazdálkodási kérdésekkel kapcsolatosak. Az 1958-ban megrendezett Salgótarjáni Vízellátási Ankét határozatának megfelelően az elmúlt év végén megalakult a Salgótarjáni Csoport. Munkatervüket elkészítették, amely szerint elsősorban a megye, illetve város vízellátásának kérdésével kívánnak foglalkozni. Az elhangzottak után érdemes megvizsgálni tagjaink érdeklődését, társadalmi kapcsolatát a népgazdaság és szűkebb értelemben a vízgazdálkodás feladataihoz. Elmondhatjuk, hogy mind többen és többen vesznek részt rendezvényeinken, bővítik ismereteiket, tapasztalataikkal pedig a vitás kérdések tisztázását segítik. A fejlődést a következő néhány szám is igazolja : 1958. évhez viszonyítva 1959-ben 120%-kal, több előadás mellett az azokon megjelentek száma 150%-kal nőtt, az ankétok számának változatlanul maradása (7 ankét) mellett pedig az azokon résztvevők száma 12%-kal emelkedett. A megnövekedett feladatok szükségessé tették tagjaink táborának kiszélesítését. Ennek érdekében az Intéző Bizottság határozata alapján megszerveztük az üzemi összekötő hálózatot. Eltekintve egy-két helytől, mind a tagszervezés, mind pedig a tagdíjfizetés tekintetében ez a szervezés eredményesnek bizonyult. Összlétszámunk 1958. évhez viszonyítva 57%-kal, ezen belül vidéki tagjaink száma 54%-kal nőtt. Társa-