Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Bözsöny D.: A Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlése Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 249 ságunk 1959. évben fennállása óta a legnagyobb lét­számot érte el : 1247 fő. Ebből budapesti tagjaink száma 733, vidéki tag­jainkké pedig 541. Az elmúlt évben fokozottabb figyelmet fordítot­tunk fiatalabb tagtársainknak a Társaság életébe való bekapcsolására. Á statisztikai adatok alapján meg­állapíthatjuk, hogy az új belépők 40%-a 30 évnél fiata­labb, míg 1958. végéig az összlétszám 13%-a volt csak 30 évnél fiatalabb. A fejlődés ezen a téren is kedvező képet mutat. Az elmúlt évben hivatali és klubhelyiségünket átépítették. A hosszú hónapokig tartó építkezés akadá­lyozta az intenzív társadalmi élet kialakulását. Novem­ber hónapban elkészült a Titkárság helyisége és a klubszoba, ahol kulturáltabb körülmények között lehetőség nyílik arra, hogy tagtársaink szabad idejük­ben folyóiratot, könyvet olvassanak, megbeszéléseket folytassanak. A Hidrológiai Közlöny cserepéldányai számos országból érkeznek Társaságunkba, amelyek szintén tagtársaink rendelkezésére állnak. A beszámoló végére érve szükségesnek tartjuk — a Társaság munkájának továbbfejlesztése érdekében — néhány főbb szempont megjelölését : 1. A népgazdasági célkitűzések és a tudományos kutatás közötti összhang megteremtése feltétlenül szükséges, ezért olsősorban olyan kérdésekkel javasol­juk foglalkozni, amelyek kapcsolódnak a második ötéves terv feladataihoz. Biztosítani kívánjuk, hogy a konkrét feladatok megoldásának vizsgálata mellett jusson idő az egyes tudományos alapkérdések megvi­tatására is. 2. Javasoljuk, hogy egyes nagyobb jelentőségű és szakterületünkhöz tartozó beruházások kellő időben kerüljenek Társaságunk szakosztályai elé vitára. El kell érni, hogy a legszélesebb műszaki közvélemény kiala­kításával segítséget tudjunk adni a helyes megoldások­hoz. Egyes esetekben szükséges a MTESZ tagegyesületei­vel közösen vizsgálni a megoldás lehetőségeit. Általában a komplex vizsgálatokra kell törekedni. Több figyelmet kell fordítani a múltban már java­solt gazdaságossági kérdések vizsgálatára és megvitatá­sára. 3. Taglétszámunk növelését és tagjaink fokozot­tabb aktivizálását ez évben is folytatni kívánjuk. A tudományos ós tervezői munkakörben dolgozókon kívül szükségesnek tartjuk a Társaság munkájába a kivitelezés és az üzemeltetés területén működő szak­embereket bevonni, továbbá számítunk a szakterületün­kön dolgozó középkáderek és technikusok részvételére is, nagyobb mértékben, mint eddig. 4. A fejlődés egyik alapfeltétele a tervszerűség fokozása és a társadalmi fegyelem betartása. Minél előbb valóra kell váltani, hogy a feldolgozandó témák­hoz kérjünk fel előadókat, vitavezetőket és ne az éppen előadásra jelentkezők témái határozzák meg alkalom­szerűen a Társaság, illet ve a szakosztályok programját. 5. A várható feladatok figyelembevételével meg­vizsgálandó, hogy milyen munkabizottságok működ­jenek a jövőben annak érdekében, hogy a népgazdaság alapcélkitűzéseihez Társaságunk hatékony segítséget tudjon adni. Javasoljuk, hogy ezzel a kérdéssel a leg­közelebbi elnökségi ülés foglalkozzék. 0. További erőfeszítéseket kell tenni a vízépítési szakirodalom kiadásának növelésére. 7. Megvizsgálandó a szakemberképzés társadalmi lehetősége. * (A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet lapunk kö­vetkező számában közöljük.) Andai Pál: A mérnöki alkotás (örténete. A mély­építés 5000 éve. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1959. 364 oldal, 292 ábra.) Hazai szakirodalmunk nagy hiányosságát pótolja s a mérnöki tudomány 5000 éves fejlődését mutatja be Andai Pál érdekesen megírt, gazdagon illusztrált ós igen szép kiállításban megjelent munkája. A mű első­sorban mérnökök és mérnökhallgatók részére íródott, de az érdeklődő nagyközönség számára is élvezetes olvasmány. Részletesen ismerteti az ókori Asszíria, Babilon, Egyiptom, Kína, India és Irán vízépítési és közlekedési létesítményeit, a görögök, a föníciaiak s az Ovilág és Amerika más kultúrnépeinek alkotásait. Hatalmas be­számolót ad a római birodalom fejlett, s mai mértékkel mérve is csodálatos építkezéseiről, mintaszerű útháló­zatáról, tökéletes ivóvízszolgáltatásáról s a Pont du Gard karcsú íveiben és a római Pantheon óriás kupolá­jában kicsúcsosodó építészeti tudományáról. Több, mint egy évezrednek kell eltelnie, míg a középkor sötétségéből fölemelkedő ember egyes vonat­kozásokban újra eléri a rómaiak teljesítményeit. Leonardo da Vinci ós Galilei élesztik fel a lángot, amely­nek világánál a skolasztika útvesztőibe tévedt emberi elme a természet tulajdonságait közvetlenül kezdi vizs­gálni. A fejlődés most már egyre gyorsul. Kialakul a statika, mint tudományos méretezési módszer. Uj építőanyagok, a vas és a vasbeton, szárnyakat adnak a mérnöki tervezésnek. Közel másfélmillió km-nyi vasúthálózat pezsdíti fel a világ vérkeringését, s ezer­méteres áthidalások égretörő pilonjai, a szovjet, kínai, amerikai vízépítés gigászi alkotásai hirdetik a mérnök részvételét az emberiség boldogulása, az örök béke felé vezető úton. Nagy élmény a könyv, s a szerző sok évi odaadó gyűjtő munkájáról tanúskodik. Sajnálatos, hogy a könyv a nyelvi lektorálás és az idegen nevek helyes­írása szempontjából hibákat tartalmaz.* E sorok írója hallgató kora óta hiányolja a mérnöki oktatásban a szaktörténetet s hasonlóképpen a föld­rajzot is. Mérnökeink mindkettőben eléggé járatlanok, pedig mind általános műveltségükhöz, mind szakmájuk gyakorlásához hasznosan hozzátartoznának. Érdemes volna illetékes körökben megfontolni a földrajznak az alaptárgyak, a szaktörténelemnek a szaktárgyak közé való besorolását. Haszpra Ottó * Rá kell azonban mutatni arra a tényre, hogy ez ideig még nem jelent meg olyan összefoglaló mű, amely a külföldi eredetű szavak magyar nyelven történő írásának módját egységesen szabá­lyozná. (A Szerk.) A 2. szám 176. oldalán megjelent : Vendel Miklós: A kőzetmeghatározás módszertana című könyvének ismertetését Dr. Tokodi László írta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom