Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Bözsöny D.: A Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlése Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 249 ságunk 1959. évben fennállása óta a legnagyobb létszámot érte el : 1247 fő. Ebből budapesti tagjaink száma 733, vidéki tagjainkké pedig 541. Az elmúlt évben fokozottabb figyelmet fordítottunk fiatalabb tagtársainknak a Társaság életébe való bekapcsolására. Á statisztikai adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az új belépők 40%-a 30 évnél fiatalabb, míg 1958. végéig az összlétszám 13%-a volt csak 30 évnél fiatalabb. A fejlődés ezen a téren is kedvező képet mutat. Az elmúlt évben hivatali és klubhelyiségünket átépítették. A hosszú hónapokig tartó építkezés akadályozta az intenzív társadalmi élet kialakulását. November hónapban elkészült a Titkárság helyisége és a klubszoba, ahol kulturáltabb körülmények között lehetőség nyílik arra, hogy tagtársaink szabad idejükben folyóiratot, könyvet olvassanak, megbeszéléseket folytassanak. A Hidrológiai Közlöny cserepéldányai számos országból érkeznek Társaságunkba, amelyek szintén tagtársaink rendelkezésére állnak. A beszámoló végére érve szükségesnek tartjuk — a Társaság munkájának továbbfejlesztése érdekében — néhány főbb szempont megjelölését : 1. A népgazdasági célkitűzések és a tudományos kutatás közötti összhang megteremtése feltétlenül szükséges, ezért olsősorban olyan kérdésekkel javasoljuk foglalkozni, amelyek kapcsolódnak a második ötéves terv feladataihoz. Biztosítani kívánjuk, hogy a konkrét feladatok megoldásának vizsgálata mellett jusson idő az egyes tudományos alapkérdések megvitatására is. 2. Javasoljuk, hogy egyes nagyobb jelentőségű és szakterületünkhöz tartozó beruházások kellő időben kerüljenek Társaságunk szakosztályai elé vitára. El kell érni, hogy a legszélesebb műszaki közvélemény kialakításával segítséget tudjunk adni a helyes megoldásokhoz. Egyes esetekben szükséges a MTESZ tagegyesületeivel közösen vizsgálni a megoldás lehetőségeit. Általában a komplex vizsgálatokra kell törekedni. Több figyelmet kell fordítani a múltban már javasolt gazdaságossági kérdések vizsgálatára és megvitatására. 3. Taglétszámunk növelését és tagjaink fokozottabb aktivizálását ez évben is folytatni kívánjuk. A tudományos ós tervezői munkakörben dolgozókon kívül szükségesnek tartjuk a Társaság munkájába a kivitelezés és az üzemeltetés területén működő szakembereket bevonni, továbbá számítunk a szakterületünkön dolgozó középkáderek és technikusok részvételére is, nagyobb mértékben, mint eddig. 4. A fejlődés egyik alapfeltétele a tervszerűség fokozása és a társadalmi fegyelem betartása. Minél előbb valóra kell váltani, hogy a feldolgozandó témákhoz kérjünk fel előadókat, vitavezetőket és ne az éppen előadásra jelentkezők témái határozzák meg alkalomszerűen a Társaság, illet ve a szakosztályok programját. 5. A várható feladatok figyelembevételével megvizsgálandó, hogy milyen munkabizottságok működjenek a jövőben annak érdekében, hogy a népgazdaság alapcélkitűzéseihez Társaságunk hatékony segítséget tudjon adni. Javasoljuk, hogy ezzel a kérdéssel a legközelebbi elnökségi ülés foglalkozzék. 0. További erőfeszítéseket kell tenni a vízépítési szakirodalom kiadásának növelésére. 7. Megvizsgálandó a szakemberképzés társadalmi lehetősége. * (A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet lapunk következő számában közöljük.) Andai Pál: A mérnöki alkotás (örténete. A mélyépítés 5000 éve. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1959. 364 oldal, 292 ábra.) Hazai szakirodalmunk nagy hiányosságát pótolja s a mérnöki tudomány 5000 éves fejlődését mutatja be Andai Pál érdekesen megírt, gazdagon illusztrált ós igen szép kiállításban megjelent munkája. A mű elsősorban mérnökök és mérnökhallgatók részére íródott, de az érdeklődő nagyközönség számára is élvezetes olvasmány. Részletesen ismerteti az ókori Asszíria, Babilon, Egyiptom, Kína, India és Irán vízépítési és közlekedési létesítményeit, a görögök, a föníciaiak s az Ovilág és Amerika más kultúrnépeinek alkotásait. Hatalmas beszámolót ad a római birodalom fejlett, s mai mértékkel mérve is csodálatos építkezéseiről, mintaszerű úthálózatáról, tökéletes ivóvízszolgáltatásáról s a Pont du Gard karcsú íveiben és a római Pantheon óriás kupolájában kicsúcsosodó építészeti tudományáról. Több, mint egy évezrednek kell eltelnie, míg a középkor sötétségéből fölemelkedő ember egyes vonatkozásokban újra eléri a rómaiak teljesítményeit. Leonardo da Vinci ós Galilei élesztik fel a lángot, amelynek világánál a skolasztika útvesztőibe tévedt emberi elme a természet tulajdonságait közvetlenül kezdi vizsgálni. A fejlődés most már egyre gyorsul. Kialakul a statika, mint tudományos méretezési módszer. Uj építőanyagok, a vas és a vasbeton, szárnyakat adnak a mérnöki tervezésnek. Közel másfélmillió km-nyi vasúthálózat pezsdíti fel a világ vérkeringését, s ezerméteres áthidalások égretörő pilonjai, a szovjet, kínai, amerikai vízépítés gigászi alkotásai hirdetik a mérnök részvételét az emberiség boldogulása, az örök béke felé vezető úton. Nagy élmény a könyv, s a szerző sok évi odaadó gyűjtő munkájáról tanúskodik. Sajnálatos, hogy a könyv a nyelvi lektorálás és az idegen nevek helyesírása szempontjából hibákat tartalmaz.* E sorok írója hallgató kora óta hiányolja a mérnöki oktatásban a szaktörténetet s hasonlóképpen a földrajzot is. Mérnökeink mindkettőben eléggé járatlanok, pedig mind általános műveltségükhöz, mind szakmájuk gyakorlásához hasznosan hozzátartoznának. Érdemes volna illetékes körökben megfontolni a földrajznak az alaptárgyak, a szaktörténelemnek a szaktárgyak közé való besorolását. Haszpra Ottó * Rá kell azonban mutatni arra a tényre, hogy ez ideig még nem jelent meg olyan összefoglaló mű, amely a külföldi eredetű szavak magyar nyelven történő írásának módját egységesen szabályozná. (A Szerk.) A 2. szám 176. oldalán megjelent : Vendel Miklós: A kőzetmeghatározás módszertana című könyvének ismertetését Dr. Tokodi László írta.