Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Vitális György: A Salgótarján környékén tervezett víztározások földtani lehetőségei

Vitális Gy.: A Salgótarján környékén tervezett víztározások Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 211 ződményeket mind Nógrádszakáltól délre, mind Ipolytarnóctól keletre az oligocén üledékei fog­ják közre. Az első völgyszakaszt szegélyező miocén üledékek általában DNy-i irányban kb. 10° alatt, míg a Nógrádszakái község területén települő miocén üledékek az első völgyszakaszt szegélyező miocén üledékekkel ellentétesen dőlnek. A miocén üledékek által alkotott feltételez­hető szinklinálisban települ az andezittufa összlet. A rárosi tározó területén a salgótarjáni me­dencében megfigyelt ÉNy—DK-i irányú fő­törések folytatásai valószínűsíthetők [1, 2]. Eze­ket legszembetűnőbben a Dobroda patak völgye és az Ipoly völgynek a tározó területre eső negyedik völgyszakasza jelzi. Az ÉK—DNy-i irányú hosz­szanti töréseket a kisebb vízmosások és az Ipoly­völgy Ipolytarnóc és Rárospuszta közötti sza­kasza érzékelteti a legjobban. A gátkörnyék földtani viszonyai. A tervezett völgyeizárási szelvényben (3. ábra) a völgy­fenéken átlagosan 5,50 m vastag öntéshomokból és öntésiszapból álló fedőréteg, ez alatt pedig átlagosan 2,50—5,00 m vastag homokos kavics­réteg települ. A völgyfenék alapkőzetét andezit­tufa, illetve a szelvényen feltüntetett részletezés szerint, az andezittufás összlet tagjai alkotják. A balparti rész fúrásszelvényeit összevetve a jobb­partiakkal, kitűnik, hogy az alapkőzet felső részé­ben 8 m átlagvastagságú laza andezittufával vál­takozó agglomerátumos tufa és- tufás agglomerá­tum összlet települ. Az alapkőzet fúrásokkal fel­tárt 15 m átlagvastagságú alsó részében a balpar­ton andezittufával váltakozó homokos tufit, a jobbparton homokos tufit, legalul pedig mind­két oldalon tufitos agyag, illetve agyagos tufit­rétegek találhatók [1(5, 17]. Figyelmet érdemel, hogy a feltárt gátszel­vény baloldali rézsűjén (magyar oldal) a tervezett duzzasztási szintig a jelenlegi adatok szerint 5—6 m átlag vastagságúnak tekinthető agyagos, andezitgörgeteges, csúszásra hajlamos lejtőtörme­lék települ, amely sem a gátszárny bekötése, sem a várható elszivárgások szempontjából nem ked­vező. A völgyoldalt a G—2 fúrás helyén, a lejtőtörmelék alatt, fúrás közben homokká őrölt laza andezittufa és helyenként homokos-agyagos tufitsávokat tartal­mazó andezittufa építi fel. A fenti fúrástól kb. 40 m-re feljebb, helyben álló andezittufás agglomerá­tum bukkan felszínre, amelyben számos, kissé leke­rekített, többnyire fejnagyságú biotit-gránit és kris­tályos pala görgeteg található. A gátszelvénytől kissé távolabbi feltárásokban végzett megfigyeléseink alap­ján az andezittufa összlet átlagosan ÉK-i irányban, átlagértékben 30°-ot dől. A felszínen látható andezit­tufás agglomerátum számos repedést, kőzetrést tar­talmaz, míg a fúrásokból kikerült magmintákon sem repedéseket, sem kőzetréseket nem észleltünk. A tájékoztató fúrásokkal feltárt gátszelvénytől ÉÉXy-ra 100 m-re a völgy baloldalán—-a tervezett duzzasztási szint magasságában — a vasúti töltés mellett helyben állónak látszó agglomerátumos ande­zittufa bukkan felszínre néhány m 2-nyi területen. Itt a völgyoldalt csak kb. 0,50 m vastagságú agyagos lejtőtörmelék fedi, ezért a gát helyére vonatkozó végleges döntés előtt, ezt a — magyar oldalon a gát bekötése szempontjából jóval kedvezőbb — szelvényt még részletesen fel kell tárni. Vízföldtani és műszaki-földtani adottságok. A rárosi tározó területén a tervezett 165 m tszf-i duzzasztási szintig sem állandó, sem idő­szakos források nem fakadnak. | | töltés EZ)' I A-Al Ii—„ íw-í— jr l­A-l tegesiejwtormeléi. io o | Homokos kavics éskovr I j °l csosaomok 12 g g | Homokos apró kavics | | Homok \ o - ° 1 Kavicsos, iszapos homok r——1 isiapos homok és isza­I—^ J pos tinomhomok ->] homokos iszap. isiop K ] (Slárai) homokos agyat, H--­J Homokos agyag [-7 j Homokos, iszapos agyag {Szerves) agyag |T T | Tőzeg knöezittafa 1* ; laza anOezittufo HHl py 1 ! kníelitta fit Homokos tufit nm ED m S E3 E3 kgyogos lufit, lafllit W) | P/roxénondeut isi a pos agyag Homokos mag is Homokos agyogmirga (slirl Homokos márga IWimirckoiaHmaosno­mkiiziésnmUisnes iszap Fmomhomakos isiapos agyag Álsö r/otittufo Konglomerátum Homok iszapos homok es iszapos tinomhomok Homok homokköve! laza homokká Homokká ^ Homokos oggag |s fflVt , T [A] lalajvizszin " [r] tervezett dazzositási síim ' [í] Feltételezett törés 3. ábra. A rárosi völgyelzárás vázlatos földtani szelvénye. (A G—1, RH—1, RH—2, S—3 jelzésű fúrások és az Ipoly meder a szelvényvonalba bevetítve, a• magassági adatok a Balti-tenger szintjére vonatkoznak.) Az ábra jelmagyarázata a 4., 6., 8., 10., 12., 15. és a 16. ábrára is vonatkozik <t>ue. 3. CxeMamutecKuü zeoAOzuHecKuü npotpuAb cmeopa nepeKpbimiiH doAUHbi y Papom (Byposbie CKeaitcunbi c o6o3HaienueM G-l, PH-1, PH-2, S-3 u pycho peicu MiWAbcnpoeKmupoeaHbi Ha AUHUW pa3pe3a, ebicomHbie omuemKii omnocamcn Ha ypoeenb BaAtnuücKoeo Mopn). ycAoeiioeo öo3Haiemie (puevpu omHOCumcn u K tpueypaM 4., 6., 8., 10., 12., 15. U 16. [A] HOMep CKBawHHbi H OTMeTKa tiaa ypoBHeM AflpHa-rHHecKoro Mopa ;[!>] ypoBeHb rpyHTOBbix BOA ; [C] 3anpoeKrapoBanHbiií noflnopHbiü ypoBenb Abb. 3. Schematisches geologisches Profil der Talsperre zu Ráros. (Die Bohrungen G—1, IiH—1, RH—2, S—3 und des Bett des Ipoly-Flusses sind in das Profil projiziert, die Höhenangaben beziehen sich auf das Baltische Meer). Die Zeichenerklárung gilt auch für die Abbildungen 4, 6, 8, 10, 12, 15 und 16. [a] Nummer der Bohrung und Hölie über dem Meer, [i>] Grundwasserspiegel, [cj vorgesehenes Stauzlel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom