Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - A Hidrológiai Társaság és a vízgazdálkodás ötéves terve

HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 40. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1—88 oldal Budapest. 1960. február Vízgazdálkodásunk ötéves terve és kutatási feladataink Új feladatok, új erőfeszítések előtt áll a magyar vízgazdálkodás : kormányzatunk most állítja össze az 1961—65. évekre szóló második ötéves tervet. A tervben a vízgazdálkodás igen fontos helyet foglal el, hiszen a vizek hasznosítása és kártételei elleni védekezés nemcsak minden népgazdasági ág fejlesztésének alapja, de az egészséges ivóvízellátás révén minden ember közvetlen létérdeke is. Célkitűzéseinket sikeresen csak akkor valósíthatjuk meg, ha a tudományos kutatás idejében megteremti a megvalósítás előfeltételeit. Éppen ezért a tudományos munkát a legfontosabb feladatokra kell összpontosítani. Felkészültségünk ezen a téren bizalommal tölthet el bennünket. Kutatóink jól kihasználták a népi demokráciánk által biztosított kitűnő lehetőségeket. Eredményeinket jórészt az egységes, szervezett kutatómunkának köszönhetjük. Jobb felszereléssel, kielégítőbb műszerellátással azonban még tovább fokozhatjuk kutatómunkánk eredményességét. Különösen szép eredményeket értünk el a hidrológiai és a hidraulikai kutatásban. Felszíni és felszín alatti vízkészleteink mennyiségi és minőségi számbavétele, tározási lehetőségeink feltárása, az árvízi előrejelzésben elért eredményeink nemzetközi viszonylatban is igen értékesek. Megteremtettük a helyi vízminőségvizsgálat országos szervezetét : ma már 8 vízügyi igazgatóságon működik vízminőségvizsgáló laboratórium, a kilencediket most állítjuk fel. A hidraulikai kutatások terén különösen a szivárgással és a hordalékmozgással kapcsolatban értek el kutatóink figyelemreméltó eredményeket. De nemcsak az alaptudományokban, de az egyes vízgazdálkodási ágak legfontosabb kérdéseinek megoldásában is sikeresen működtek. Eredményeinket nemcsak nálunk járt külföldi kutatók elismerése kíséri, de kutatóinkat szívesen látják külföldi kongresszusokon, ankétokon is. Két tudósunkat éppen a közelmúltban hívták meg szakértőként FAO-n keresztül Jugoszláviába. Az a kitüntetés pedig, amely dr. Németh Endre műegy. tanárt érte azzal, hogy a Toulouse-i Akadémia levelező tagjává választotta és a Grenoble-i Egyetem díszdoktorává avatta, kimagasló személyes munkásságán kívül, az egész magyar vízügyi kutatás színvonalának elismerését is jelentette. A Magyar Hidrológiai Társaság mindig fontos szerepet töltött be tudományos eredményeink ki érlelésében. A vízgazdálkodás számos alapvető kérdése ezen a fórumon dőlt el. Szinte nem volt olyan országos fontosságú vízügyi kérdés, amelyet meg ne vitatott volna és állásfoglalásával végső megoldáshoz ne segített volna. Emlékezetes még a Társaságnak az Országos Vízgazdálkodási Keretterv összeállítása körül kifejtett rendkívül aktív és eredményes munkája. Szakbizottságai, ankétjai, konferenciái és előadóülései napirendjén mindig a legaktuálisabb, legégetőbb kérdések szerepeltek. Ebben az évben különösen a vízellátás feladataival foglalkozott behatóan a Társaság. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettel közösen megrendezte a mélységi vizek ankétját. A vízellátással foglalkozott a Sopronban megtartott ankét is. Májusban nyilvános vitát rendezett a Fővárosi Vízművek távlati fejlesztési tervéről. Miskolcon pedig külföldi résztvevőkkel Országos Szennyvíz Konferencia keretében tárgyalta meg a szennyvíz elvezetésével és kezelésével kapcsolatos problémákat. Eredményes bizottsági, vagy nyilvános viták folytak más fontos kérdésekben is, pl. a Balaton vizének egészségügyi, vízkémiai vonatkozásairól, a pécsi bányák vízellátásának rekonstrukciójáról, balneológiai kérdésekről stb. A mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás öntözési feladataival júniusban a Magyar Agrártudományi Egyesülettel közösen rendezett szolnoki öntözési ankét foglalkozott. A Hidrológiai Társaságra a második ötéves terv vízgazdálkodási feladatainak megoldásában,