Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

V. Nagy—Karádi: A görgetett hordalék mozgásának vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 183 PK3YJ1bTATbI HOBEflIIIIIX MCCJIEROBAHMfl [10 X(BH>KEHHIO JlOHHblX HAHOCOB B. Hadb, H. H Kapadu, r. Kan.iHflaTbi TCX HKMecKHx Hayi< Biiii/ty MHOROMHCJIEHHBIX BJIIIJIIOIIIHX (|iai<TopoB, reo­peTimecKoe n npaKTiiwecicoe npH6jiH>KeHHe BonpocoB, CBH3aHHblX C FLBII>KCHHe,M flOHHblX HöHOCOB, HBJlíieTCJI AOBOJIbHO TpyflHbIM. Ji JIM n03HaHH5I MexaHH3Ma ABIDKCHIW H3H0C0B noTpeöyeTCH B nepBOH oqepeAii BUHCHCHMJI ycjiOBHÍi naiajia iiepeKaTbiBaHiia Maciim. Bcyi3ii c STHM aBTo­paMH yi<a3biBaeTCíi na 3HaHHTejibHyio pojib jiaMiiHapnoii njieHKII. B 3aBHCHM0CTIl OT 0TH0IIICHIIÍI MOKfly BejIHHHHOÍÍ MacTHuw ii TOJIIHHHOH JIAMHHAPHOÍI nneHKH HaHocHbie •lacTiinbi MoryT őhiTb eudpaeAiiiecKií MOAMMU (qacTima CBH3H0 rioKpbiTa jiaMiiHapHofi njienKoii), audpaeAtmecKu cpedHUMii (3a MacTHnaMH B03HiiKai0T BHxpn) ii sudpaeAii­necKU öOAbutuMii (naMimapnaH njieHi<a riojmocTbio pas­pi,IBaCTC5l). flocjie npopaöoTKH MccjieflOBamiií KaAMapa, aBTo­paMH öwjio ycTaH0BjieH0, MTO Haqajio nepei<aTi>iBaHiiji rHflpaBJiiiMecKH wajibix Hamui xapai<TepH3yeTCíi ypaB­HCHiieM (12), a niApaBJnniecKii 6ojibiiinx qacTiin ypaBHe­HIÍCM (13) (cpui. 5.). B oÖJiacTH rHflpaBJiHqecKH Majiwx MacTim no HCCJieAOBaiiHHM nojiymijnicb pe3yjibTaTbi, OTJiiiMaiomiiecíi OT pe3yjibTaT0B, nojiyicHHbix ApyniMH aBTopaMH (BejimcaHOB, BOMKOB), n0CK0Jibi<y niApaBjiH­MecKiie BejniHHHbi, xapai<Tepii3yiomne Haiajio nepei<aTi.i­BaHiiyi (HaopiiMep KpiiTímccKafl CKopocTb) He HBJIÍIIOTCH ne3aBHCHMbiMii OT A'iaivieTpa MacTim. B OÖJiaCTH PH/ipaBJ1HMCCKII ÖOJlbUIIIX M3CTHH aBTO­paMii SbiJin nojiyMCHbi noaoÖHbie 3ai<OHOMepHOCTH 3a­paHCe yCTaHOBJieHHblM 3ai<0H0.MepH0CT51M, TOJlbKO no BejiimimaM i<03(j)(])iinneHT0B noi<a3ajiocb pacxowAenne, MTO M0>KH0 npilIIIICaTb paSJIHMHbIM yCJIOBHJIM HCIlbl­TaHHIÍ. B X0AC HCCJieAOBaHHÍÍ, npOBeACHHblX BCBH3II H3y­ML'HHeM COCTOHHHÍÍ /!BH>KeHII5I H3H0C0B, ABTOPA.MH ÖblJIII naÖJiiOAeHbi pe3yjibTaTi.i, noAOÖHbie pe3yjibT3TaM, nojiy­MCHHblM Jluy, HJIII AAbfíepmCOH, CUMOHC II PuxapdCOH. KaK BHflHO H3 tpue. 6., paCXOWflCHIie IlMeCTOl TOJlbKO B oöjiacTii niApaBjiimecKii cpcAiinx qacran, noci<ojibi<y ynoMHuyTbiMii aBTopaMii 3Ta oÖJiacTb He öbuia OTaejieHa. KpHBbie, oTAejiniomne OTAejibiibie COCTOJIHHH ABII­>KCHII5I nanoccoB no iiccjieflOBaHUHM aBTopoB MoryT oxa­pai<Tepii30BaTbcn ypaBiieniiíiMH (19), (20), (21) H (22). Kcsults of Hecenl IiiTesügations into Uod-Load MoTcmcnt By I. ]'. Nagy and G. Karádi ('andidates of Technical Sciences In view of 1 he great munber of faetors involved, bolli llie theoretical and I he practical approach to problems relating to the movement of bed-load are rather difficult. In order to gain insight into the mechanics of sediment transportation, the conditions undor which particles are set into motion, must be cleared first. Attention is called in this eonneetion to tbc significance of the role played by the laminar boundary layer. Depending upon the ratio of the partiele size to the thiekness of the laminar layer, the sediment partiele may be hydraiilically small (the laminar layer forms a continuous film envelopping the partiele), hydraulic­ally medium-sized (closed vortices develop behind the particle), or hydraulically large (the laminar layer is entirely destroyed). Evaluat.ing the experimentál results of Kalmár it could be established, (hat the initial movement of hydraulically small and hydraulically large particles is tjoverned by Eq, .(12) and Eq. (13), respectively (Fig. 5). These investigations yielded in the rangé of hydraulically small particles results other than those attained by other authors (Velikanov, Botschkov), inasmuch as the hydraulic values characterizing initial movement (e. g. critical velocity) are not independent from partiele size. Relations similar to those obtained <luring previous investigations were found in the rangé of hydraulically large particles, the only difference being in the value of the coefficients, which, however can be attributed to differences in the conditions among which the experiments were earried out. Results similar to those of Liu, respectively Albertson, Simons and Ricliardson were obtained during investigations to various regimes of sediment transpor­tation. As to be seen from Fig. 6 the only diserepancy is in the rangé of hydraulically medium-sized parti­cles, this rangé having not been separated by the authors mentioned above. The curves separating various regimes of sedi­ment transportation can, as found by the authors, be deseribed by Eqs. (1!)), (20), (21) and (22). Űtmdletti árkok vízszállítása* A Dán Mezőgazdasági Egyesület Kultúrteehnikai Osztálya ós a Dán Mérnök Egylet 1955-ben közös vizs­gálatot indított Az útmelletti árkok vízszállításának tanulmányozására. A céljuk az volt, hogy ezeknek a vizsgálatoknak a során megnyugtató támpontot kap­janak ezeknek az árkoknak a méretezéséhez. A vizsgálatok érdekében 1955-ben három kísérleti állomást állítottak fel : egyet (agolt dombos területen, egyet domboldalon,s ('gyet sík vidéken vezető út mellett. Az első két kísérleti állomás magas talaj vízállású, a harmadik —- a síkvidéki állomást — alacsony talajvíz­állású területen helyezték el. Az állomásokhoz tartozó burkolt útfelület 0,"25— 1,5 ha között változott, s körülbelül ugyanennyi volt a hozájuk csatlakozó burkolatlan felület is. Az állomásokat felszerelték csapadékíróval, s az árkokban több helyen mérték a vízhozamot Thomson­bukóval, vagy Parshall csatornával. Természetesen gondoskodtak a lefolyó vízhozamok folyamatos regiszt­rálásáról is. Az 1959-ig végzett megfigyeléseket rövid jelentés­ben adták közre, melyhez az előszót Frode Ebért, a neves dán vizimérnök írta. * nndersogelser af Al'stroming fra Vejarealen. Meddeterser fra del Danshe líedeselnkabs Kulturtekniskr Aldelings Hydrometriske Undersogelser. Meddelelse lír. 2. Rapport Nr. 1. Viborg, 1959. E jelentés szerint a három éven keresztül végzett vizsgálatok során egyáltalán nem jelentkezett mérhető vízhozam a mély talajvízű sík területen elhelyezett állomásnál. A másik két. közel hasonló talajviszonyok­kal rendelkező területen lévő állomáson viszont mindig volt lefolyás, ha a 10 percen belül lehulló csspat'ék meny­nyisége meghaladta az 5 mm-t. 5 : i I , I . I . 1 . Í l: 3 10 11 12 13 Idő [óra] 1. ábra. A Vinding melletti állomás csapadékszalagja. (1955. IX. 13-án) VINOING 1955 IX. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom