Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és műszaki hírek

184 Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. Út melletti árkok vízszállítása Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a lefolyásra kerülő vízmennyiség ebben az esetben is nagy mértékben függ a talajvíz helyzetétől. 5 Ni Cl < D f\ VINDING 1355 IX 13 . H L—— 13 15 tásváltozásában nem található ilyen tendencia. "Ügy gondolják, hogy ezt a kettős árhullámcsúcsot az okozza, hogy a vizsgált útszakasz két jellegzetes részből egy alsó, meredek esésű és egy felső, lankásabb szakaszból áll. Ilyen rövid idejű heves intenzitású csapadéknál azonban az árhullám kialakulására már befolyással lehet az esőfront vonulási iránya és sebessége, és a csapadék helyszerinti változékonysága is. Az árhullámnak alakjával kapcsolatban azt találták, hogy ezek jól jellemezhetők a — at q = a\— e +1 1 14 Idő [ára] 2. ábra. A Vinding melletti állomáson észlelt vízhozamidő görbe. (1955. IX. 13-án délután) Az észlelési anyagból egy további érdekességre mutat az 1. és a 2. ábra. A vízliozam-idő görbén két árhullámcsúcs is jelentkezik, s ugyanakkor az eső intenzikifejezéssel, ahol q a vízhozamot, t az időt jelenti, s a és a az árhullám alakjára jellemző állandó. A vizsgálatok amellett, hogy felvilágosítást adtak a kiválasztott útfelület lefolyási viszonyairól ; rámutattak arra is, hogy a területi változatosság igen nagy lehet. Ezért a kísérleteket folytatni óhajtják, s tervbe vették a megfigyelő állomások áthelyezését más területre is. Szigyártó Zoltán Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Vágás István A Limnolőgiai Szakosztály december 11-iki ülésén dr. Palik Piroska mutatta be Kiss Árpád: ,,Hidrobiológiái és bioklimatológiai vizsgálatok egy móri rompincében" c. dolgozatát, dr. Entz Béla pedig beszámolt az 1959. évi, bécsi XIV. Nemzetközi Limnolőgiai Kongreszszusról. (A kongresszusról két előző számunkban is megemlékeztünk.) Január 22-én a halastavi kutatásokkal négy előadás is foglalkozott. Dr. Woynarovic.h Elek ,, Halastavak hidrobiológiái kutatása" c. átfogó előadását dr. Hortobágyi Tibor „Halastavak mikroszkópikus növényei és a hozam kapcsolata", valamint dr. Varga Lajos: „ Halastavak állatvilága" c. részletes kutatási eredményeket bemutató előadása követte. Befejezésként Tölg István, a lengyel tógazdasági tapasztalatokról tartott beszámolót. A hozzászólások nyomán felmerült annak szükségessége, hogy a halastavak limnolőgiai kutatási módszereivel behatóbban foglalkozzanak. Dr. Jászfalusi Lajos vállalta, hogy a témakörrel kapcsolatos anyagot a Szakosztály 1960 októberi ülésére munkatársaival együtt megyitatásra összeállítja. B. A. Dégen Imre, országos vízügyi főigazgató 1959 végén nyilatkozott a Népszabadság tudósítójának nemzetközi vízügyi kapcsolatainkról. Ma már minden szomszédos országgal kétoldalú államközi egyezmények szabályozzák vízügyi kapcsolatainkat. Az egyezmények fontos előírása, hogy az érdekelt országok tartózkodnak a másik fél számára káros vízügyi intézkedésektől. Magyar-szovjet viszonylatban jelenleg a Felső Tisza völgyében végzett közös ármentesítési és folyószabályozási munkák a leglényegesebbek. Magyar-csehszlovák viszonylatban a Felső Duna mederkotrása és hajóútkitűzése, magyar-román viszonylatban a Kőrös menti közös érdekű belvízrendezési és ármentesítési munkák, magyar-jugoszláv viszonylatban a határközeli Dunaszakasz jégtorlódást megelőző szabályozási munkái, a Dráva és Mura folyószabályozási munkái érdemelnek különös figyelmet. A magyar-osztrák vízügyi egyezmény többek közt intézkedik Kőszeg és Sopron, városok osztrák területről történő vízellátásának kérdéseiben is. A fentieken kívül igen fontos Magyarország tevékeny részvétele a Dunabizottságban, úgyszintén a nemzetközi tudományos és műszaki szervek munkájában. V. I. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1959. nov. 26-án kibővített vezetőségi ülésén vitatta meg javaslatait és hozzászólásait a második ötéves terv előkészítéséhez és az MSZMP által kiadott irányelvekhez. A Hidrológiai Társaság részéről dr. Németh Endre egyetemi tanár és Illés György OVF osztályvezető, a társaság alelnöke fejtette ki álláspontját. Ezekre — az elfogadásra kerülő ötéves tervjavaslat egyes fejezeteinek ismertetésével kapcsolatban is — még vissza kívánunk térni. V. I. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály december 2-i ülésén két előadás szerepelt a napirenden. Juhász Józsefnek — Békési Jánossal közösen összeállított — előadása a Széchenyi I. thermálkút felújításával, dr. Jaskó Sándor előadása a földtani felépítésnek az észak-bakonyi és balatonfelvidéki patakok vízhozamára gyakorolt hatásával foglalkozott. Az első előadás a 90 éves thermálkút eddigi életével és felújításával kapcsolatos adatokat közölt, míg a második előadás kifejezésre juttatta, hogy különösen a kis vízfolyások hozamát befolyásolják a KV és KÖV idején a források és a talaj vízszivárgások (a földtani felépítésnek megfelelően). Január 20-án Öllős Géza, az inhomogén talajok kutak vízhozamára gyakorolt hatásáról tartott előadást. Ezt követte Sallai József „Fúrt kutak élettartamának meghosszabbítási lehetőségei" c. előadása. Öllős Géza a Műegyetem I. Vízépítéstani Tanszéken végzett kísérleti munkája alapján összefoglalta a szabadfelszínű kutakra vonatkozó vizsgálatok eredményét, bemutatta az inhomogén talajbeli szivárgás alaptörvényeit és a szivárgási tényező kialakulására vonatkozó meggondolásait. Sallai József a kutak élettartamának becslési módját, valamint az élettartamot befolyásoló tényezőket fejtegette, egyedi és kölcsönhatásban levő kutaknál. Végül szólt az élettartam meghosszabbításának feladatairól is. V. I.