Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Szesztay Károly: Országos párolgásmérő kádhálózat

Szesztay K.: Országos párolgás-mérő kád-hálózat Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. 129 téshez. A szabatos vízszin észlelés a Fazekas K. szer­kesztette kúptárcsás műszerrel történik [8], A 2. ábra az első mérési eredményekből mutat be részleteket. Néhány állomáson méréstechnikai kísérletek is folynak. A 3. táblázat adatai a talajba süllyesztett és a felszínre helyezett azonos méretű kádak párologtatását hasonlítják össze. A kádak adatainak a különböző méretű és kitett­ségű természetes vízfelületekre való átszámításához az ország néhány állóvízének partján elhelyezett kádak adatait a vízmérlegből kiszámított tényleges párolgás­sal kell egybevetni. Az első ilyen összehasonlítások a Balatonra vonatkoznak (4. táblázat). A magyarországi­nál lényegesen kisebb méretű süllyesztett kádakra vonatkozó külföldi vizsgálatok szerint az átszámítási tényező az éghajlati adottságok szerint is változik (3. ábra). A tanulmány befejező része irodalmi áttekintés alapján [15—18] a párolgást csökkentő vegyszerek alkalmazása terén szerzett külföldi tapasztalatokat foglalja össze. Az első ilyen célú magyarországi mérések 1959 augusztusában indultak meg. * IRODALOM 1. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet: Ma­gyarország vízkészlete. III. kötet. Víztározási lehe­tőségek. Budapest, 1958. Összeállította : Puskás Tamás. 2. Lászlóffy Woldemár : A párolgás nagyságának meg­állapítása. Az időjárás, 1932. 3. Dr. Dési Frigyes : A szabad felállítású Wild-párol­gásmérőről. Időjárás 43. évf., Budapest, 1941. 4. Szesztay Károly : Tájékoztató adatok a vízfelületek párolgásáról. Vízügyi Közlemények, 1958. évi 2. szám. 5. Kohler, M. A. : Meteorological Aspects of Evapora­tion Phenomena. Oeneral Assembly of the AIHS in Torontó, 1957. III. kötet. 421—437. oldal. 6. Kuprianow, B. B. : Uber experimentelle Unter­suchungen der Elemente des Wasserhaushaltes in der UdSSR. Zeitschrift für Meteorologie, 1958. évi 1—2. szám 42—46. oldal. 7. Vasa, I. : Mereni vyparu z vodni hladiny, Vodni Hospodarstvi 1958. évi 6. szám. 8. Fazekas Károly : Néhány újabb vízrajzi műsze­rünk. Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1954. évi munkásságáról. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1955., 188—191. oldal. 9. Comparisons of evaporation pans. World Meteoro­logical Organization Bulletin, Vol. VIII. No. 2, Geneva, 1959. április, 95—98. oldal. 10. Csebotarev, A. .J. : Gidrologija szusi i raszcsetü recsnogo sztoka. Gidrometeoizdat, Leningrád, 1953. 11. Szesztay K. : Tavak és tározómedencék vízháztár­tási jelleggörbéi. Földrajzi Értesítő, 1959. évi 2. szám. 12. Szesztay K. : Adalékok a Balaton hidrológiájához. Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1958. évi munkájáról c. műben. (Sajtó alatt.). 13. Ubell Károly : Nagyobb vízfelületek párolgási vesz­teségének meghatározása párolgásmérő kádak se­gítségével. Időjárás, 1958. évi 1. szám, 26—38. oldal. 14. Linsley—Kohler—Paulhus : Hydrology for engj­neers. Mc Graw-Hill, New-York, 1958. 15. Hedestrand, G. : The. influence of thin surface films on the evaporation of water. J. Phys. Chem. Vol. 28. 1245—1252, 1924. 16. Roberts, W. J. : Evaporation Suppression from Water Surfaces, Transactions American Geophysical Union, 1957. október, 740—744. oldal. 17. Stephens, U. : Water evaporation control research. Public Works, 1959. február, 100. oldal. 18. Harbeck, G. E. Jr. : Evaporation surpression in laboratory and field. Proceedings of the Seventh Hydraulics Conference, State University of Joua, Studies in Engineering Bulletin 39, Jowa City, 1959. pp. 43—52. 19. Szesztay K. : Evaporation pan measurements in Hungary World Meteorological Organization Bul­letin. Vol. VIII. No. 4. 1959. October pp. 198—199. H3MEPEHME HCIlAPEHMfl BOílHOH ÜOBEPX­HOCTM B BEHrPHM K. Cecmau Kanxi. TexH. HayK fljiyi Toro, HTOŐBI no ncnapeHino CBOÖOAHMX BOAHHX n0BepxH0CTeií Morjin «aTb Sojiee AOCTOBepHbie HHifop­ManHH íyifl TexHimecKOíi npaicniKH, MCM /jajin no cnx nop c nOMombio npnöopOB rana Wild, npuMeHneMbix B -^eHrepcKOíi MeTeopojiorimScKoii cera, MU iiMejni FLBE B03M0>KH0CTH : 1. paCMCT XapaKTCpHblX BejIHHHH MCCHM­Hbix H rOflOBbix iicnapeHiiií c noMombro SMmipimecKHx (fiopMyji, ymiTbiBaiomnx 0CH0BHbie KJiwviaTOJiorHHecKne H MeTeopojiorHHecKiie ycJioBiin, 2. npHMeHemie Taicoro H3MepnTejibHoro oOopyflOBaHHH, y KOToporo npaicni­Meci<H HC IIMEIOTCH OIUHÖKH, npncyuiHe npnöopy Tiina Wild H npoHcxofljmjHe H3 TCXHHKH H3MepeHiiíi H OKpy­»<aiomnx ycjiOBi-iií. PacMeTbi, npoBeaeHHbie Ha ocHOBaHHH MeTeopojionmecKiix íiaHHbix, aBTopoM ny6;iHK0BajiHCb B /;pyr0M MECTE [4], B STOÍÍ CTaTbe M3jiaraioTCH paűoTbi H njiaHbl B CB513I-I CO BTOpoií B03MOM<HOCTbIO. IlpoeKTjipyeMaíi ceTb b3hh öyner HMeTb OKOJIO 20—25 CTaHUHH. B HacTOHiuee BpeMH HaSjiOfleHiie BeaeTcyi h HamiHaeTca Ha 13 CT3HUHH (0uz. 1 u maóA. lj. Ha KA>KFL0TÍ CTAHUHH IIMEIOTCH ABC BAHHBI PEKOMEH^YEMORO Ti-ina „A" MiipoBoíi MeTeopojiornMecKOií opraHH3annii (World Meteorological Organization) h nonnweHHOro THna B rpyHT, KOTOpbie npHMeHjuiHCb paHbme JIJIA H3Me­peHHÍi B BeHrpHH 13 (CMOTPH cpomo 1.). OTHomeHHe pe3yjibTaT0B, nojiyneHHbix no ti3McpeHHHM Ha flByx Tiinax, (maőA. 2.) cnywHT KOHTpojieM n aaeT 6a3iic pa3­BHTHji B őyflymt'M. CTaHflapraoe Haöjno/ieHHe 3a ypoBHeM BOAbi Iip0H3B0flIITCH C npiIÖOpOM KOHyCHOH Uiaííőbl [9]. Ha 0uz. 2. npuBO^HTCH flaHHbie no pe3yjibTaTa.M nepBbix H3MepeHHÜ. Ha HGKOTopbix CTaHUHHx Be^yTCH h uccAedoeaHusi no lUMcpumejibHOii mexnuKe. /Jannue, npiiBefleHHbie B maÖAUife 3. cjiyxoT cpaBHCHiin iicnapeHHH H3 noHH­weHHofl B rpyHT H pacnojioweHHOH Ha noBepxHocTii B3HH, HMeioiunx ofliiHaKOBbix pa3MepoB. K nepecMery dannbix eann na ecmecmeeHHbie eodHbie noRepxnocmu c pa3HbiMn pa3iwepaMH, flauHbie BaH H, pacnojio>KeHHbix Ha öeperax HCKOTOpbix CTOAMIIX BOA CTpaHbi, Hy>KHO conocTaBHTb c fleftcTBiiTejibubiM Hcnape­mieM, BbiMHCJieHHbiM H3 B0AH0r0 öajiaHca. nepBbie cono­CTaBjieHHa TaKoro po«a OTHOCHTCH K EanaTOHy (maÖA. 4.) no 3arpaHHiHbiM IICCJIEAOBAHHHM, KOTOpbie OTHOCÍITCH K noHH>KeHHMM BaHHaM 3Ha<niTejibHo MeHbiiiero pa3Mepa BeHrepcKHX BaHH, K03(J)HuiieHT nepecneTa ii3MeHHeTCH H B 33BHCHM0CTH OT yCJIOBIlií KJlHMaTa (0UZ. 3.). B 3ai\jHOMHTejibHOH Mac™ CTaTbi-i H3JiaraioTCH na OCHOBaHHH jniTepa-rypubix aaHHbix (15—18) 3arpamm­Hbie onbiTbi, ripHoGpeTCHHbie no npiiMeHeHino XHMHMCCKHX BeiuecTB fljiH yMeHbineHHH ncnapeHHM. nepBbie H3MepeHHH Tai<oro pofla B BeHrpHH Haqajiiicb B anrycTe 1959 roaa. Evaporation I'an-Measurcments in Hungary By K. Szesztay Candidate of Technical Sciencs For providing data for the Hungárián technical practice on evaporation from free water surfaces in a more reliable manner tlian made possible by the Wild­type instruments generally used in the Hungárián Mete­orological Service, the methods of approach appeared feasible. 1. The computation of characteristic monthly and annual evaporation values by the aid of empirical formuláé with due allowance for the main climatical, respectively meteorological factors involved ; 2. The application of a measuring instrument, which is prac­tically free from the observation-technical defects and the influences due to the surroundings, that are the drawbacks of the Wild-type instruments. Computa­tions carried out on the hasis of meteorological data were described by the autlior in somé otlier place [4]. Activities and plans relating to the second possible method are discussed in this paper.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom