Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Szabó Gyula: Talajvízszint változása Pest belterületén

110 Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. Szabó Gy.: Talajvízszint változása Pest belterületén 1945 utáni vizsgált időszakban a Duna havi átlagos vízszintje valamivel csökkent, ellentétben a holocén ártéri talajvízszint alakulásával. A fenti átlagos talajvízszint emelkedés független a talajvízszintnek a csapadéktól függő periodikus hullámzásától és területileg is csak a holocén ártérre korlátozódik. Tehát ezen általános talajvízemelkedés helyi okokban keresendő. II. Talajvízszintet befolyásoló egyéb tényezők a) Talajvíz felhasználása A víz vezető rétegekben tározódó talajvízből kutakkal nagymennyiségű víz termelhető ki. Nagy vízáteresztőképességű kavicstalajokban jelentős vízmennyiség kitermelése esetén a depressziós görbe kialakulása nagy távolságban is észlelhető. Az V. kerületben a Margithíd és a Parlament közötti Dunaparti szakaszon a Vízművek által létesített partmenti kutak üzembentartásával a talajvíz szintje kedvezően alakul. Ezt bizonyítják a környéken levő kutakban mért vízszintek rendkívül alacsony értékei (96,0—99,0 mA. f.). A Széchenyi-fürdő vízfelhasználásának hatása jól megmutatkozik a P IV. jelű állatkerti kút vízállásgrafikonján (6. ábra). A talajvízszint évi ingadozására általában jellemző, hogy a téli időszak alacsony vízállása a nyárig fokozatosan emelkedik, majd ősz végén csökkenésbe megy át. Az 5. ábrán bemutatott talaj vízgörbék felülről nézve a fentieknek megfelelően domborúak. A P IV. jelű kút görbéje jellegileg elüt az 5. ábrán látható vízállásgörbéktől. A vízállásgrafikonról leolvasható nyári és őszeleji nagy vízszintcsökkenés oka, hogy a kúttól kb. 250—300 m-re a Széchenyifürdő részére ezen időben nagy talaj vízszivattyúzás folyik. Nagyobb talaj vízfelhasználó helyet a fentieken kívül a területen ma már alig találni. A Lenin-krt. 51. szám alatt és a Hársfa utcában levő fürdők megszülitek. A Dohány utcai fürdő üzeme is szünetel jelenleg. Mindhárom fürdő talajvízből szerezte be nagy vízszükségletét. A Dohány utcai Hungária fürdőben és a vele szomszédos Patyolat telepen az évtizedekig tartó szivattyúzás az épületalapok alatt kiüregelődést okozott, ezért a talajvízszivattyúzást 1954-ben be kellett szüntetni. A Patyolat kazánházának •s M '5 [m] 6. ábra. P IV. kút havi átlagvízállásának görbéje 0uz. 6. Kpuean cpedHeMecniHbix ypoeneü eodbi e Kojiodqe P IV Fig. 6. The trend of monthly mean stages in well P. IV padlóját azóta mintegy 1,8 m-rel megemelték' így a talaj vízszintsüllyesztés céljait szolgáló állandóüzemű szivattyúzás feleslegessé vált. A fürdő azonban átépítése és üzembehelyezése után valószínűen továbbra is kútból fogja vízszükségletét biztosítani. 1. táblázat Adatok a talajvíz felhasználásáról a) Jelenleg is üzemben 1. Erzsébetvár. Tejip. V. VIT.. llottenbiller u. 31 . . . 800 m'Jnap 2. Ganz Waggon és Gépgy., VIII., Villám u. 40. .. 1000 m'/nap 3. Fővárosi Jégggyár, VIII., Józsefvár. p. u 800 m

3/nap 4. Erjedésip. Váll.. VIII., Diószegi u. 8 200 m

3 nap 5. Ferencvár. Húsip. V.. IX.. Mester u. 2!) 360 m'/nap (i. Bp. Csokoládégyár, IX. Vágóhíd u. 20 500 m

3/nap 7. ISp. Marhavágóhíd. IX., Soroksári u. 58 1000 m'/nap 8. Bp. Szalámigyár. IX.. Soroksári u. 76 600 m'/nap 9. Acélöntő és Gépgyár. XIII., Váci üt 83/85" 300 m'/nap 10. Csavarárugyár, XIII.. Váci út 168 160 m'/nap 11. Rézhengerművek, XIII., Párkány u 250 m'/nap 12. Főv. Jéggyár. XIII.. Forgács u. 16 700 m'/nap 13. Gyapjú és Finomposztógyár, XIII.. Kárpát u. 9—11 350 m'/nap 14. Bp. Búzakeményítőgy., XIII., Balzsam u. 43. 100 m

3/nap 15. Széchenyi-fürdő, XIV., Városliget 800 m'/nap 16. Váci úti Erőmű, XIII., Visegrádi u. 77 100 m'/nap 17. Atheneum Nyomda, VII., Miksa u. 4 300 m'/nap b) Megszűnt vízkivételező helyek 1. Patyolat Egyesülés, VII., Klauzál u. 8 1200 m'/nap 2. Főv. Tejüzem, VIII., Leonardo da Vinci II. 4. . 200 m'/nap 3. Magyar Acélárugyár, XIII., Váci út 95 300 m'/nap c) Tervezett vízkivitelezés 1. líoyal szálló, VII., Lenin krt. 51 1200 m'/nap 2. Magyar Divatcsarnok, VII., Rákóczi út 74 800 m'/nap A vizsgált területen található nagyobb vízkivételező helyek vízfelhasználásáról táblázatos összeállítás készült (1. táblázat). A táblázatban összegyűjtött adatok azonban nem teljesek. A 100 m

3/nap alatti vízfelhasználás a táblázatban egyáltalán nincs feltüntetve, míg más nagyobb vízkivételező helyek vagy nem ismeretesek, vagy a kitermelt víz mennyiségére nézve nem tudtunk megbízható adatot beszerezni (Kürt utcai fürdő, Hungária fürdő, Köztisztasági Hív. IX., Ecseri út 6. stb.). Beszüntették a szivattyúzást a Vas utcai kórházban (volt Pajor szanatórium, Stáhly u. 2/a házban). Ezen utóbbi helyen a vízkivétel klíma berendezés céljait szolgálta. Talaj vízkárok szempontjából veszélyes területekről (holocén ártér és a pleisztocén part környéke) az ipari üzemek mindinkább kiszorulnak, a még meglevő üzemek pedig vízminőségi igényeikre való hivatkozással a hálózatból nyerhető olcsóbb vizet kívánják használni. A területen található azon kutakat, melyek szükség esetén víznyerésre esetleg felhasználhatók, a Fővárosi Vízművek tartja karban. Javítási és kúttisztítási munkák idején végzett vízminőségi vizsgálatok 35 ezévi eddigi adata alapján a vízkeménység átlagos értéke német keménységi fokban mérve : 41. A 35 adatból 8 helyen 30 alatt, és 6 helyen 50 felett volt a keménység értéke. Az egyre inkább háttérbe szoruló ipari vízfelhasználás mellett klímaberendezések építésével lehetne a felhasznált talajvíz mennyiségét növelni. Korszerű épületeinkbe mind több és több helyen klímaberendezések felszerelése kívánatos. Ezen berendezések vízigényének városi hálózatból való kielégítése nem engedhető meg. A helyileg kitermelt talajvíz jobban is megfelel a célnak, mert a hálózati víznél alacsonyabb hőfokú talajvízzel jobb hatásfok érhető el. A közeli kutak ni/an szivattyú. zásánah hatása I —i r Elméleti görl "-ti— e - L 1 lesz 'ntt-l •jörbe ^ V 1 1 ónap] I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.