Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Szabó Gyula: Talajvízszint változása Pest belterületén

Szabó Gy.: Talajvízszint változása Pest belterületén Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. 107 vízszintet más okok, párolgás, növényzet víz-5^ fogyasztása, helyi csatornából történő vízelszi-'^ várgás stb. is befolyásolják.) A talajvízszint állandóságához szükséges csapadékmennyiség legyen a vizsgálati időszak átlagos csapadéka. Jelen vizsgálat során ez az időszak 1938—1957-ig tart. Az átlagos évi csapadék 598 mm. Az évi átlagos csapadéktól kevesebb csapadék esetén a talaj vízkészlet fogy, az átlagtól nagyobb csapadék esetén a talaj vízkészlet növekszik, a talajvízszint emelkedik. Az 1. ábrán az egyik görbe a talajvíz ingadozását mutatja be 1938—1957-ig 5 talajvízkút átlaga alapján (P. V., P XII , 1' XIII., P XIV., P XVI.) A kutak helyét a Hidrológiai Közlöny 1959. 6. számában közölt tanulmányom 2. ábrája tünteti fel [6]. Az 1944—46. évek mérési adatai nagyon hiányosak, ezért azokat a számítások figyelmen kívül hagyják. Minden kútra számítható először a 20 évi átlagos vízállás, majd az évi középvízállásnak az eltérése a 20 évi átlagtól. Ezen évi középvízállások átlagtól való eltéréseinek 5 kútra számított középértéke a „0" vonaltól előjelhelyesen felfelé, ill. lefelé grrafikusan felrakva az 1. ábrán látható. A másik görbe a csapadék változását tünteti fel. Az évi csapadékmennyiségnek a 20 évi átlagtól való eltéréseit kiszámítva, ezen értékek integrálgörbéjét mutatja be az 1. ábra. Az átlagképzésnél az évi csapadékmennyiségeket a kutak adataihoz viszonyítva 5 hónapos időbeli eltolással, az előző év augusztustól a tárgyév júliusáig számítottuk ki és ábrázoltuk. Ugyanis nagyon valószínű, hogy az évi átlagos talajvízszintet az azt megelőző időszak csapadéka is számottevően befolyásolja. Az így felrakott két görbe alakja rendkívül hasonlóságot mutat. Minden olyan évben, amikor a leesett csapadék nem érte el a 20 évi átlagot, talajvíz szintje esett és fordítva. Megvizsgálva 70 évre visszamenőleg (1876— 1956-ig) a csapadékmennyiségeket, az átlagos évi f •to 70 • !?l •U0 -50 -so § talajvíz M 44 Cs ap nő ik \ \ — / T / \ A i 'i / 1 \ \ i 1 / / / / [ év_ í 1. ábra. Talajvízszint ingadozása és a csapadék 20 évi átlagtól való eltéréseinek integrálgörbéje közötti összefüggés <t>ue. 1. Cen3b Meotcdy KOMöamieM ypoenn zpynmoebix eod u unmezpa/ibHOü Kpueoü OmKAOHeHuü ocadKOfí om 20-u AemHeü cpedneü eeAUHUHbi Fig. 1. Relationship beticeen the fluctuation of the grounduater table and the integrating curve of deviations in precipitation from the 20 year average 'eoo• . *soo- 4 •<t00 >300 '100 0 -100 -700 -300 '90 1390 70^ eves csapadekáHgg

| 610 mm/év w '900 1910 1920 [év] 1930 ÍM 1SS0 1950 ií. ábra. Az évi csapadék 70 évi átlagtól való eltéréseinek integrálgörbéje 0ue. 2. MnineepaAbuaa Kpueaa OmKAOHeHuü eodoeux ocaöKoe om 70-u AemHeü cpedneü eeAuwnbi Fig. 2. Integrating curve of deviations in annual precipilation from the 70 year average csapadék értéke 610 mm-re adódott (2. ábra). Az átlagtól való eltérések integrálgörbéjének jellegét figyelve, megállapítható, hogy általában 20 évenként (1880, 1900, 1920, 1940) van a görbének tetőpontja és ugyancsak 20 évenként (1890, 1910, 1950) adódik mélypontja. Ez a megállapítás jól egyezik azzal a ténnyel, hogy 1920ban és 1940-ben magas volt a talajvíz állása fővárosunkban, valamint 1949—1950. évben az összes talajvízkútban a vízszint nagyon alacsony volt. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a csapadékos és száraz évjáratok váltakozása maga után vonja a talajvízszint átlagos megemelkedését, ill. csökkenését. 2. Dunavízállás és a tulajvízszint közötti korrelációs kapcsolat A Duna vízállásának talaj vízszabályozó hatása közvetlenül csak a Dunamenti részre terjed ki. A távolabbi részeken a magasállású Dunavíz csak közvetve és jelentéktelen mértékben befolyásolja a talajvíz állását, amennyiben a keletről jövő talajvíz befogadását késleltetni igyekszik. A vizsgált területtől északra, Újpesten a magasállású Dunavíz valószínűen benyomul a talajba és a vizsgált terület keleti szélén levő vastagabb kavicsrétegben a vízszintváltozásra némileg befolyása lehet. A Dunával szomszédos azon partmenti területsávot, ahol a Duna vízszintje a talajvíz szintjét még számottevően befolyásolja, a Hidrológiai Közlöny 1959. 6. számának 419. oldalán közölt 2. ábra tünteti fel [6]. A Dunavízállás és a talajvízszint közötti kapcsolat megállapításához először a Dunavízállás havi közép-vízértékének és a talajvízkutak havi vízállásának grafikus felrakására került sor. A Dunamenti részben levő P II. (Váci u. 21.) és P X. jelű (Knézits u. 17.) kutak vízszintingadozása és a Duna havi közép-vízszintingadozása között legalább is jellegbeli hasonlóság áll fenn (3. ábra). A Dunamenti részen kívüleső kutakban egyes években hasonlóság, míg más években teljes ellentmondások tapasztalhatók, ezért a rész-