Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
2. szám - Szabó Gyula: Talajvízszint változása Pest belterületén
106 Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. Talajvízszint változása Pest belterületén SZABÓ GYULA Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest A tanulmány a Hidrológiai Közlöny 1959. 6. számában megjelent ,J'f'St, belterületének hidrogeológiai viszonyairól" c. dolgozatomhoz kapcsolódik [6]. Abban a szóbanforgó terület geológiai és hidrológiai felépítését három területrészre osztva tárgyaltam : I. Pleisztocén terasz és pleisztocén part. 2. Holocén árterület. 3. Holocén árterület Dunamenti része. Az ott közölt 2. ábra (Talajvíztérkép) a talajvízkutak és vizes pincék helyének feltüntetésével jelen tanulmánynak is kiegészítője. Az alábbiakban a vizsgált területen a talajvízszint függőleges irányú mozgásaira vonatkozó megfigyeléseket és az ebből eredő következtetéseket ismertetem. Fővárosunk alatt az alsó vízzáró alapkőzet fölé változó vastagságban vízáteresztő, kavicsos réteg települt [tí|. A kavicsos réteg hézagai, helyenként a kavics fölött található egyéb finomabb szemcséjű talajok pórusai is talajvízzel vannak telítve. Ezen vízvezető rétégben összefüggő talajvíztükör alakult ki, melynek szintje nem állandó, hanem a víz lassú áramlása és egyéb tényezők hatása következtében függőleges irányú mozgást végez. Mérnöki szempontból a talajvíz függőleges irányú mozgásának ismerete a nagyobb fontosságú. A talajvízszint változásának, — maximumának, ill. minimumának — ismerete építkezési, vízbeszerzési és egyéb gyakorlati szempontból elengedhetetlen. Alacsony talajvízállás esetén egyes létesítmények alapozása olcsóbban készíthető el. Az időszakos magas talaj vízállás pedig az épületek pincéinek költséges szigetelését teheti szükségessé. A talaj feltáráskor észlelt vízszint a lehetséges vízállások sorozatából csak egy önkényesen kiragadott talajvízszint értéket ad. Az így kapott vízszintből nehéz következtetni annak további 7. kép. Vízszintadat ellenőrzése a Harminckettesek terén levő kútban 0omo 1. KonmpoAb ypomsi eodbi e KOAOdye HÜ nAOtyadu XapMUHiiKemmeuieK III. 1. Checking stages in the icell at the Square of the Regiment No. 32 ingadozására, mivel a talajvízszint változásának törvényszerűségei matematikai úton rendszerint szabatosan nem mindig jellemezhetők. A sok befolyásoló tényező, — azok esetleges egyidej ű szabálytalan jelentkezése következtében - nehezen választható szét, ezért hatásuk csak valószínűségi elméleti kapcsolatokkal jellemezhetők. Tanulmányom a fővárosunk V., VI., VII., VIII., IX. és XIII. kerülete alatti függőleges irányú talaj vízmozgásokkal kíván foglalkozni. Az értékelés elsősorban meglevő észlelési adatokra támaszkodik és elméleti fejtegetések helyett empirikus összefüggéseket állapít meg. 1. Talajvízjáték okai, a függőleges irányú vízmozgást befolyásoló tényezők A talaj vízjáték okainak keresésénél a talajvíz eredetét, valamint a függőleges irányú vízmozgást befolyásoló tényezőket kell meghatározni. Mily nagy a csapadék hatása? A Duna mily mértékben és mekkora területen befolyásolja a talajvizet? Melyek az egyéb talajvízszintet befolyásoló tényezők? Ezen kérdésekre választ adni, csak az erre vonatkozó eddigi megfigyelési adatok összegyűjtése után lehet, vagyis a talajvízszint változásának megismeréséhez sok évi rendszeres és megbízható mérési adatra van szükség. 1. Csapadék hatása a talajvízre A csapadék hatása nagyon bonyolult és számszerűleg nehezen kiértékelhető feladat. A csapadék egy része elpárolog. Nyáron a növényzet is sok talajnedvességet fogyaszt. A csapadék egy része a felszínen lefolyik. Kisebb esőknél csak a felszín nedvesedik át, a csapadék és a talajvíz között érintkezés sem jön létre. Az átnedvesedett talaj azonban csökkenti a talajvíz párolgását így közvetve mégis táplálja azt. Pest belterülete, egyes helyektől eltekintve, az utcaburkolatok és a beépítettség következtében gyakorlatilag teljesen fedettnek tekinthető. így a felszíni csapadékvíz nem juthat közvetlenül a talajba, a talajnedvesség, a talajvíz párolgása pedig a beépítettség következtében aránylag kismértékű lehet. A talajvíz nagy része valószínűleg a város környékén elhelyezkedő kavics és homokterületeken beszivárgó csapadékból származik és a felszín alatt áramlik a szóbanforgó területre. A csapadék talajvízre való hatásának időbeni eltolódása is sok bizonytalanságot rejt magában. A leesett csapadék csak bizonyos idő eltelte után táplálja a talajvíztükröt. Indokolt ezért, hogy csak hosszabb időt pl. y 2—1 évet magában foglaló átlagértékkel számoljunk. A csapadék hatásának vizsgálatakor induljunk ki abból a leegyszerűsített feltevésből, hogy a talajban levő talaj vízkészlet (a talajvízszint) állandósága évi átlagban akkor biztosított, ha minden évben ugyanazon mennyiségű csapadék táplálja azt. (Ez csak közelítőleg lehet igaz. A
