Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Harmati István : Öntöző- és csurgalékvizek kémiaivizsgálata a Duna-Tisza közén

454 Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. Harmati I.: Öntöző- és csurgalékvizek kémiai vizsgálata 2170 2020 «] [mg/t] 800400 200 \ SZARAZMARADEK ' • - __ / / i siárDO- 11 12 11 12 11 12 MH

Eidy*. V.11 VIL1 VH.9 11 12 11 12 12 11 12 ~~m vz.12 vm m 1957 3. ábra. Dömsödi-Árapasztó csatorna vízvizsgálata 0uz. 3. HccMdoeamie eodbi cöpomoeo KüMAa /JeMeuid Fig. 3. Water ahalysis of the Dömsöd Flood Release Canal 2JL VI.15 VII.18 Vili n 1(15 ellenére 1957-ben ezek vizeit is megvizsgáltuk, annak megállapítása céljából, hogy milyen minőségű vizet szállítanak a tenyészidő alatt, bekapcsolhatók-e szikes talajú legelők öntözésére. A dunavölgyi csatornarendszerben a következű csatornák vizét vizsgáltuk: 1. Mellékcsatornák: a) Dömsödi-Árapasztó (Északi-Öv-) csatorna, b) XXX. sz. csatorna, c) XXXI. sz. csatorna, d) V. sz. csatorna, e) XIX. sz. csatorna, f) XV. sz. csatorna. 2. Dunavölgyi-Főcsatorna különböző szakaszán. A dunavölgyi csatornarendszert, a vízmintavételi helyeket, a rizskísérleti telepeket és a Dunavölgy szikes talajait a 2. ábra mutatja be. Bár vizsgálataink zömét a Dunavölgyi-Főcsatorna vízanalízise képezte, mégis célszerűnek tartjuk először, a mellékcsatornák vízvizsgálati eredményeit tárgyalni, minthogy ezek ismeretében lényegesen könnyebbé válik a Dunavölgyi-Főcsatorna vizének változását végigkísérni annak különböző szakaszán. 1. Mellékcsatornák vizsgálata a) Dömsödi-Árapasztó (Északi-Öv-) csatorna. Kettősműködésű csatorna. A belvizek eltávolítása után a csatorna dömsödi zsilipénél dunavizet bocsájtanak bele, mellyel a XXX. sz., sőt a Dunavölgyi-Főcsatorna alsó szakaszát is el tudják látni jóminőségű, friss öntözővízzel. A Dömsödi-Árapasztó csatornára épült Szúnyog I. és II. sz. rizskísérleti telepünk. Az itt felhasznált öntözővíz összetételének ellenőrzése céljából mindkét telep vízkivételénél 1954, 1956. és 1957-ben mintákat vettünk vizsgálat céljából (11., 12. sz. mintavételi hely). Az elemzés adataiból (3. ábra) megállapítható, hogy a csatorna a tenyészidő alatt jóminőségű vizet szállított, 1956 júniusát kivéve, amikor a XXX. sz. csatornán végzett zsilipépítési és mederkotrási munkák miatt friss dunavizet csak keveset tudtak beleengedni. Ekkor a Na e. é.% 80—90 volt, míg normális viszonyok között 10—20% között ingadozott. A két telep között a Dömsödi-Árapasztó csatornába folyó German-csatorna vize a víz összetételét általában károsan befolyásolja. Szúnyog II. sz. telepen felhasznált kedvező öntözővíz hatására a talaj igen nagymértékű kilúgzását tapasztaltuk. Ennek tárgyalására ezen dolgozatban nem terjeszkedhetünk ki. b) XXX. sz. csatorna. Alsónémeditől D-re kezdődik és végigfutva a kiskunsági szikes legelők jelentős részén Homokszentlőrinctől K-re a XXXI. sz. csatornával egyesülve folyik bele s DunavölgyiFőcsatornába. Ennek a viszonylag hosszú csatornának kb. csak 2/

3 része kettős működésű. Dunavizet az előbb tárgyalt Dömsödi-Árapasztó csatornán keresztül kap. Erre a csatornára épült a kunszentmiklósi kísérleti rizstelep, mellyel kapcsolatban 1954-től kezdődően vizsgáltuk az öntözővíz minőségét (10. sz. mintavételi hely). Vizsgálataink szerint (4. ábra) a csatorna vize tavasz szal — míg a belvizek nem folynak le -— lúgos, jó talaj öntözésére kevésbé alkalmas. Július és augusztus hónapokban már megfelelő. 1956-ban — mint a vizsgálati adatokból kitűnik — rossz minőségű volt a csatorna vize, mivel csak kevés friss víz juthatott bele a hídépítési és mederkotrási munkálatok miatt. c) XXXI. sz. csatorna. Bugyi községtől D-re kezdődik és szikes területen folyik végig. Eddig csak belvízlevezetésre szolgált ha kitisztítanák igen nagy mézpázsitos terület öntözése válna lehetővé. Alsó szakaszán Homokszentlőrincnél a kotrási munkálatokat már megkezdték, és így már meg