Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
6. szám - Harmati István : Öntöző- és csurgalékvizek kémiaivizsgálata a Duna-Tisza közén
Harmati 1.: Öntöző- és csurgalékvizek kémiai vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. 455 24 [mge.i/t] 20 16 12 A m 1955 1956 KATIONOK 1957 4Z 24 [mg.e.é/t] 2016124ANIONOK F i s > _EL 2000[mg/I] 16001200800400 SZARAZMARADEK n n n ü ü n ia'eje mm mn mmmvnts mm M.HELY 4. ábra. XXX. sz. csatorna vízvizsgálata 0ue. 4. MccAedoeanue eodbi KÜHQAÜ Na XXX Fig. 4. Water analysis of canal XXX is indult üzemi méretekben a csatorna mellett elterülő mézpázsitos legelők öntözése. E csatorna kikotort alsó szakaszáról vett vízmintákat vizsgáltuk 1957-ben (5a ábra). Az elemzés eredményei szerint a csatorna vize a vizsgált időközben nagyon rossz minőségű volt, minthogy minden esetben 1500 mg sót tartalmazott literenként, melynek zöme NaHCOi-ból és NaCl-ból állt. A Na e. é. 84% körül volt. A rossz minőségű víz ellenére is az öntözött mézpázsit nagyon szépen fejlődött és nagy termést adott. d) V. sz. csatorna. Dunavecsétől DK-re kezdődik, s erősen meszes-szódás szikes talajon fut keresztül, összeszedve a csurgalékvizeket. Akasztó községnél folyik a Dunavölgyi-Főcsatornába. Ez jelenleg csak belvízi levezetésre szolgál. Vizsgálataink szerint (5b ábra) az összes mellékcsatornák közül ez szállítja a legrosszabb minőségű vizet. Kora tavasszal, addig míg sok belvíz van a csatornában, sótartalma alacsonyabb, de a belvíz fogytával a töménysége nő (VI. 12-én vett vízminta szárazanyagtartalma már 10 000 mg/l volt a márciusi 3240 mg/l-el szemben). Legnagyobb része NaCl, de jelentős a NaHC0 3 tartalma is. A Na e. é.%-a 90 körül ingadozik, míg a C0 3-f + HC0 3 e. é.% igen alacsony (22—33). Ilyen vízzel öntözni nem szabad. HerJce kísérletképpen ezen vízzel mézpázsit öntözést végzett (16. sz. mintavételi helynél). Még ezzel a rendkívüli lúgos vízzel is sikerült a szénatermést növelni anélkül, hogy a mézpázsit nagyon megsínylette volna. A felhasznált víz talajra gyakorolt hatását itt is vizsgáljuk. e) XIX. sz. csatorna Szabadszállástól és Fülöpszállástól K-re eső vízállásos területekről vezeti le, a belvizeket a Dunavölgyi Főcsatornába, a fülöpszállási rizskísérleti telep felett. Ezt is 1957-ben kezdtük vizsgálni a 14. sz. mintavételi helynél. A csatorna vizének száraz maradéka 500— 700 mg/l között ingadozik. Na e. é.%-a 30 körül van, C0 3—-f HC0 3- e. é.%-a azonban 80—100, amely ionok főleg Mg + + , Na + és Ca + + -hoz vannak kötve. E vízben különösen sok a Mg (6a ábra ). f) XV. sz. csatorna. Izsák, Páhi és Kaskantyú közötti vízállásos területek (Kolontó) belvizeit szállítja a soltszentimrei és a fülöpszállási kísérleti rizstelep között a Dunavölgyi-Főcsatornába. Vizét a torkolatnál mintáztuk meg (15. sz. mintavételi hely), amelynek vizsgálati eredményei bizonyos mértékben hasonlítanak a XIX. sz. csatornáéhoz, Na e. é.%-a kisebb, 16—18 körül ingadozik (6b ábra). A csupán belvizet szállító mellékcsatornák közül a XV. sz. csatorna vize a legjobb, melyet a vizsgálatok szerint, elegendő vízmennyiség esetén, jó minőségű talaj öntözésére is fel lehetne használni. 2. Dunavölgyi-Főcsatorna A dunavölgyi csatornarendszerben elsősorban e csatorna vizét vizsgáltuk, mivel rizskísérleti telepeink és az üzemi rizstelepek zöme erre épültek. Vizét részben a Dunából, a Duna-Tisza csatornán, részben pedig az Ocsa—Sári között elterülő vízállásokból a Főcsatornán keresztül kapja, s e két csatornának a Sári-i zsilipnél való egyesüléséből keletkezik. D-felé haladva, a különböző, s a XXXI. SZ. CSOt. 1957 [mg.e.é/t] V.sz csat. 1957 b, 10000 80006000 4000 2000 HÚ SZAR AZ MARAOEK « » 17 13 , Mid W VUZ sz.MINTAVÉTELI HELYNEL 1/17 m VII.18 VII. 18 5a ábra. XXXI. sz. csatorna vízvizsgálata 0m. 5a. HccAedosanue eodbi KanaAa ,V> XXXI. Fig. 5a. Water analysis of canal XXXI 5b ábra. V. sz. csatorna vízvizsgálata <t>ue. 56. MccAedoeaHue eodbi KQHUAQ NÍ V. Fig. 5b. Water analysis of canal V
