Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Karádi Gábor - Orlóczy István : Öntözőcsatornák szivárgási veszteségének meghatározása

390 Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. Karádi G.—Orlóczi I.: Öntözőcsatornák szivárgása Összefoglalás A tanulmányban az öntöző csatornák vízveszteségének meghatározásával kapcsolatos problémákat foglaltuk össze a jelenség dinamikai alakulásának követése útján. Megismerkedtünk a szivárgás kialakulásának dinamikai folyamatával, foglalkoztunk a szabad és a duzzasztott szivárgás különböző eseteivel. Rámutattunk arra, hogy a duzzasztott szivárgásnál a talaj vízfelszín párolgásának jelentős hatása van és, hogy a hatótávolság legnagyobb értékét éppen a párolgás mértéke szabja meg. A duzzasztott szivárgás jelenségét új elméleti meggondolások segítségével tárgyaltuk és igazoltuk, hogy az alkalmazott feltevések olyan eredményeket szolgáltatnak. amelyek egyes speciális esetei közel szabatosnak tekinthető hidraulikai elgondolások segítségével levezetett képletekkel azonosak. Részletesen kitértünk az ún. gyakorlati képletek körére és rámutattunk arra, hogy ezek az összefüggések az elszivárgás egyik stádiumára, a permanens szabad szivárgásra vonatkoznak. Alkalmazásuk tehát csak abban az esetben indokolt, ha a hidrogeológiai és az öntözésüzemi feltételek permanens szabad szivárgás kialakulását teszik lehetővé. Külön fel kell hívni a figyelmet a párolgás kérdésére. A jelenlegi ismereteink mellett a párolgás és a talajvíz terep alatti mélysége közti összefüggést nem tudjuk szabatosan meghatározni. A rendelkezésre álló külföldi képletek, adatok mechanikus alkalmazása súlyos tévedésekre vezethet. A hazai kutatásoknak fokozott mértékben kell irányulniok a párolgás vizsgálatára, mert ennek nemcsak az elszivárgás, hanem a vízháztartáson alapuló egyéb talajvíz hidraulikai vizsgálatoknál is döntő szerepe van. Hazánkban az öntözőcsatornák szivárgási veszteségeinek kísérleti úton történő meghatározásával a szarvasi Öntözési Kutató Intézet és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet foglalkozott. Kiterjedt kísérleteket végeztek annak érdekében, hogy a tapasztalati képletek alkalmazhatóságát kiderítsék. Anélkül, hogy külön kitérnénk a rendkívül értékes vizsgálatokra, csupán annyit említünk meg, hogy azok mindenben igazolták a tanulmányban elméleti úton megállapított észrevételeket. Végül nyomatékosan le kell szögeznünk egy általános érvényű megállapítást, nevezetesen azt. hogy az elszivárgás jelenségének bonyolultsága miatt a vízveszteség meghatározására egységes képletet nem lehet felállítani. Az elszivárgó vízmennyiség várható értékének megbecsülése csak az összes adottságokat figyelembevevő részletes dinamikai vizsgálat útján valósítható meg. IRODALOM 1. .Juhász József : Adatok az alföldi talajvízről, különös tekintettel a folyócsatornázások duzzasztó hatására. Vízügyi közlemények. 1953. 2. sz. 2. Irmay S. : On the hydraulic conductivitv of unsaturated soils. TAGÚ. 1954. jún. 3. Averjanov Sz. F. : Talajok vízáteresztő képességének összefüggése a levegőtartalommal. DAN. 1949. LXIX. kötet 2. sz. 4. Benetin I. : Zmena Darcyno koeficientu k pri kapilárnom vystupe vody v pode. Vodohospodarsky Őasopis. 1956/1. 5. Mosonyi E., Karádi G. : Hidraulika I. Tankönyvkiadó. Budapest, 1956. (i. Kézdi Á. : Talajmechanika I. Tankönyvkiadó. Budapest, 1953. 7. Spena A. R. : Moti filtranti a superficie libera in presenza della capillarita. L' Energia Elletrica. 1954. 12. sz. 8. Lambe W. : Capillary plienomena in cohesionless soils. Proceedings ASCE. 1950. 4. sz. 9. Averjanov Sz. F. : A „kapilláris szegély" zónájában liialakuló szivárgás szerepének közelítő értékelése. DAN. 1949. LXIX. 3. sz. 10. Terzaghi K. : Theoretical soil mechanics. 1948. 11. Averjanov Sz. F. : Öntözőcsatornák szivárgási veszteségei. Gidrotechnika i M eliorácija. 1950. 9—10. 12. Popova V. Ja., Csernih A. A. : A csatornák szivárgási veszteségei és az öntözőrendszerek hatásfoka a központi csernozjom területen. Gidrotechnika i meliorácija. 1950/6. 13. Vedernyikov V. V. : Versiclterung aus Kanálén. Wasserkraft und Wassericirtschaft. 1934, 11—13 sz. 14. Pavlovszkij N. N. : Szabad felszínű csatornákból való szabad szivárgás feladatának megoldására vonatkozó módszer alapjai. Tzvesztija NIIG. 1936. 19. sz. 15. Pavlovszkij N. N. : Végtelenbe történő szabad elszivárgás körvonalú mederből. Tzvesztija NIIG. 1936. 19. sz. 16. Kozeny J. : Grundwasserbewegung bei freiem Spiegel, Fluss- und Kanalversickerung. Wasserkraft und' Wasserwirtschaft. 1931. 3. sz. 17. Kozeny J. : Hydraulik. Springer Verlag. 1955. 18. Mosonyi E. : Vízerőhasznosítás. Tankönvvkiadó : 1952. 19. Kosztjakov A. X., Favorin N. N., Averjanov Sz. F. : Öntözőrendszerek hatása a talajvízre. Moszkva. 1956. 20. Vedernyikov I

T. V, : Der Einfluss des kapillaren Aufstieges auf die Sickerung aus Kaniilen. Wasserkraft und. Wasserwirtschaft. 1935/21. 21. Karádi G. : Talajkutak vízhozama. Kézirat. 22. Szalay M. : Árvédelmi töltések méretének ellenőrzése, különös tekintettel azok átázására. Hidrológiai Közlöny. 1953/3—5. sz. 23. Karádi G. : Xem permanens szivárgás, áteresztő talajból épített töltéstestekben. Hidrológiai Közlöny. 1954. 5—6. sz. 24. Moritz E. : Seepage losses from earth canals. Engineering News Record. 1913. 25. Etcheverry B. A. : Irrigat ion practice and engineering. 1915. 26. Bausil V. . Traitée d'irrigation. Paris. 1952. 27. Kosztjakov A. I'. : A melioráció alapjai. Budapest. 1955. 28. Averjanov Sz. F. : Öntözőrendszerek hatása a talajvízre. Moszkva. 1956. 29. Kovda 1

T. A. : Sófelhalmozódási folyamatok a talajokban és vizekben. Pocsvovedenie. 1947. 11. sz. OnPE^EJIEHHE OMJlbTPAllHOHHblX nOTEPb B OPOCIITEJlbHblX KAHAJ1AX r. Kupaöu H M. OpAoyu B CTaTbe auTopa.Mii CBCACHU npoŐJieMM, cBflaaHHbie C (})HJlbTpaUHOHHbIMII nOTl'pHMH OpOCHTeJlbHblX KaHajiOB. Ha OCHOBaHHH AHH3MHKH 3T0P0 HBJR'HJlfl pOKHM <J)HJibTpanH0HH0r0 ABII>K(:HIIH MO>KCT öbiTb ycmaHoeuautiiMCH u neycmaHoeueuiuMCn ceoöodHbiM, IIJIH ycmanoeuemuMcn u HeycmanoeiieuiUMcn nodnopnuM. HB.ICHTIC HCycTaHOBHBLuerócH flBiweHHfl CBOŐOAHOÍÍ <{)it;ibTpaunii Mower öbiTb oni-icaHO (jiopMyjiaMH (1) n (3), ymiTbiBaa BbipajKeHHe K03(t>iimieHTa <j>HJibTpaunn nm Tpex<J>a3Hbix rpyHTOB no ABcpaHOBy (2). 3a HBJIEHIIEM YCTAHOBHBIAEROCÍI ABHWEHHH CBOŐOAHOÍÍ (|)HJlbTpamiH XOpOLUO M0JKH0 CJieflllTb TOHHbIMH 111.1poMexaHimecKHMH MeTonaMii. JLIH pa3Hwx c-iytatB A3HH (jiop.Myjibi (6, 7, 8, 9) Be/iepHMKOBbiM, ABCOÍIHOBUM