Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

2. szám - Kertai Ede: Folyami vízerőművek általános elrendezésének új irányai

86 Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. Kertai E.: Folyami vízerőművek elrendezésé 3BSE WK i EBYSEGES VÍZERÖTELEP MEGOSZTOTT VÍZERÖTELEP GATTESTE EP/TETT VÍZERÖTELEP MEGOSZTOTT VÍZERÖTELEP CSŐ TURBINÁVAL 1. ábra. Folyami vízerőművek általános elrendezésének fő típusai <t>ue. 1. OcmeHbie mutwi oöiifux cxeM pycAoebix r3C Abb. 1. Hauptarten der Allgemeinanordnung von Flusskraftwerken érjenek el. Ezek tárgyalása messzire vezetne, cél­kitűzésem az, hogy elsősorban azokat az újszerű megoldásokat ismertessem, amelyek az áramlási viszonyok megjavítását jelentik. 21. Egységes vízerőtelep Folyami vízerőművek „klasszikus" elrende­zésének legfőbb jellemzője az egységes vízerőtelep, amely épülhet az eredeti folyómederben, illetőleg részben vagy teljesen annak mesterségesen kialakí­tott öblözetében. Kisesésű vízerőműveknek ez utóbbi a leggyakoribb változata. Az általánosan elterjedt öblözetbe épülő, egy­séges vízerőtelepnek határozott előnyei vannak : az árvizet káros duzzasztás nélkül vezeti le, az erő­telep jégzajlással szemben védett, előnyös az össze­függő géptér a szerelés és a kezelés szempontjából, jó az áttekinthetőség, rövid pálya kell a darunak, 2. ábra. Öblözetbe épült egységes vízerőmű áramlási viszonyai <t>uz. 2. CmpyKmypa nomoKa eodu na pycAoeoü r3C, no­cmpoeHHOü e pacmupenHOM pycAe peKU Abb. 2. Strömungsverháltnisse bei einem zusammen­hdngenden Buchtenkraftwerk a gerebtisztítógépnek, rövidek a kábel- és egyéb vezetékek. Mutatkoznak azonban igen súlyos hátrányai is. Ezek között megemlítendő a magas beruházási költség. Az öblözet kialakítása növeli a földmunka mennyiségét, parti területeket kell igénybevenni. Hátrányos és sok költséget, sőt üzemzavart is okozhat ennél az elrendezésnél a hordalék lerakó­dása az öblözet ben. Ezt ugyan csökkenteni lehet azzal, ha a vízerőtelepet a folyókanyar homorú oldalára helyezzük, ebben az esetben azonban a jég és uszadék fog nagyobb gondot okozni. Egyik legnagyobb hátránya az öblözetbe épített egységes vízerőtelepnek az irányeltérések okozta — s mind a duzzasztómű, mind pedig a vízerőtelep szempontjából — kedvezőtlen áramkép, ami keresztáramlásokban, leválásokban és örvény­terek kialakulásában mutatkozik meg (2. ábra). Mindezek esésveszteséget okoznak, növekszik a gerebveszteség, a turbinák táplálása egyenlőtlen, sőt lüktető lesz, s ezek együtt a termelhető energia­mennyiség lényeges csökkenését eredményezik [2]. Ezek még az olyan egészen modern vízerő­műveknél is jelentkeznek, mint a jochensteini és a birsfeldeni vízerőmű. Az 1. képen a víz rááramlását láthatjuk a jochensteini vízerőmű legbelső turbinájára. A mintegy 50°-os szögben történő rááramlás kereszt­irányú esése szemmel láthatóan igen nagy. A birsfeldeni vízerőműben (Rajna) a felvíz szintjét egyidejűleg a jobb- és a balparton elhelye­zett vízmércén is észlelik. Látogatásomkor az ösz­szes érkező víz a vízerőtelepen folyt át. A rááram­lás erősen ferde volt. A vezénylő teremben elhelye­zett vízállásmutató a jobbparton 254,33 m. ü. M., a balparton 254,25 m. ü. M. értéket mutatott. Az alvíz szintje 246,08 m. ü. M. volt. A keresztirányú esés tehát 8,17 m vízlépcsőnél 8 cm, azaz 1% volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom