Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

2. szám - Kertai Ede: Folyami vízerőművek általános elrendezésének új irányai

Kertaí E.: Folyami vízerőművek elrendezésé Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. 87 2. kép. A jochensteini vízerőmű 0omo 2. MoxeHuimeüHCKaH r3C Bild 2. Das Kraftwerk Jochenstein Nyilvánvaló, hogy ezen a téren a legtöbbet az erőtelep helyének célszerű megválasztásával lehet elérni. Ez a lehetőség azonban nem mindig használható ki, mert sokszor más szempontokat — hordalék, jéglebocsátás, árvízvédelmi biztonság, alapozási követelmények — kell előtérbe helyezni. Ezért itt az adottságok gondos mérlegelésével az igények viszonylag legjobb kielégítésének kompromisszumát kell megkeresni. Vannak törekvések arra is, hogy a vízlépcső tengelyének irányával és vonatozásával javítsák az áramlási viszonyokat. Grzywienski kísérletei bizonyítják, hogy a vízlépcső ferde elhelyezése igen kedvezőtlen hatású [4|. A kedvezőbb rááramlás biztosítása érdekében a jochensteini vízerőmű tengelyét ívesen alakították ki. Az ívesség nemcsak a külső képben jelentkezik (2. kép), hanem a belső elrendezésben is. A birsfeldeni vízerőmű tengelyét viszont kissé megtörték (3. ábra). 1. kép. Keresztáramlás a jochensteini vízerőmű szélső egysége előtt 0omo 1. nonepeHHan ifupnyAmfUH neped KpaüHUM aepeeamoM r3C y FloxeHuimeüHa Bild 1. Querströmung von der áussersten Turbine im Kraftwerk Jochenstein 3. ábra. A birsfeldeni vízerőmű helyszínrajza — 0uz. 3. íl.iaii EupcipeAdeHCKOÜ rDC Abb. 3. Lageplan des Kraftwerkes Birsfelden Az irányeltérés okozta veszteségnagyságrendjére nézve A. B. Schulz ebben a tárgykörben készített doktori disszertációjában közelítő számítást végzett [3]. A veszteségeket felvett sebességértékek alapján hidraulikai képletekkel számította és az adott esetben 0,305 m-nek találta. Ez pedig egy 1000 m

3/sec-mal dolgozó vízerőműnél T=8 Q H képlet alapján, 4000 órás kihasználás mellett, kereken évi 10 mió kWó-t jelent. Schulz nyomatékosan rámutatott ennek a kérdésnek a fontosságára és arra, hogy ezeknak a veszteségeknek a pontos meghatározása csak nagyméretű modellen végzett pontos mérésekkel lehetséges. Csodálkozását fejezte ki, hogy ilyenekről a szakirodalom nem számol be „bár az egységes vízerőtelepet csaknem 100 éve alkalmazzák."