Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Kozák István - Érdi Sándor: Bányaüzemek szennyvíztisztítása különös tekintettel az ércmeddőzagy kezelésére

468 Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. Kozák I.—Érdi S.: Bányaüzemek szennyvíztisztítása üzemelési szempontból kell a gát közelébe helyezni. Mivel a vizet a gátolt térség legmélyebb pontjáról is le kell ereszteni és a mélypont éppen a gát közelében van, így a legkisebb földmunka költséggel a gát közelében lehet az ejtőtornyot megépíteni. Másrészt a meddőtér szintjének emelkedésével az ejtőtorony vízszint alá kerülő vízlebocsátó nyílásait fokozatosan el kell zárni. Az ejtőtorony hoz való hozzájárás a gát közelében a legkönnyebb, mert a zagy ülepedése itt a legelőrehaladottabb. Az ejtőtorony elhelyezésének e két szempontjával ellentett értelmű az, hogy a legtisztább víz viszont éppen a gáttól — tehát a szétoszlási helytől — legtávolabb gyűlik össze. Az élővizek szennyezésének e nagyobb lehetőségét küszöböli ki a víztelenítő gyűjtőcsatornás megoldás, amelynek beruházási költsége is kedvezőbb, üzeme azonos rendszerű. Ilyent terveztünk Gyöngyösoroszin. A zagynak a gáton való elosztására, a tisztult víz lecsapolására általában a zagyülepítés műtárgyaival és üzemével kapcsolatban követendő tervezési és üzemelési elvekre vonatkozólag, utalunk a külföldi szakirodalomra (csehszlovák, szovjet). Megállapítható, hogy a zagyülepítés terén is, akárcsak a zagyvezetésnél, még igen sok megoldatlan kérdéssel találkozunk. Gyöngyösoroszin (5. ábra) és Urkuton az ülepítőtavat zárógáttal, Recsken körtöltéssel határolták el. Az utóbbi helyen eddig 3 medencét használtak ciklikus cserével : az elsőben ülepítenek, a másodikban a zagy szikkad, a harmadikban a meddőt kitermelik és a körgátat magasítják. Tekintettel arra, hogy a gátmagasítás — akármilyen rendszernél — tetemes anyagmozgatási munkát jelent, legfolyamatosabb üzeme az ilyen három ülepítőteres elrendezésnek van. Az is előny, hogy az ülepedés nyugvó vízben történik. Ezzel szemben az egy tavas rendszernél a szemcsék áramló közegben ülepednek és a zagy az ülepítőtérben rendszerint a számítottnál rövidebb ideig tartózkodik. 1. kép. Oyöngyösoroszi érczagy ülepítése. Előtérben a zagyszállító cső, a háttérben a földgát mögötti zagyülepítö tő <t>omo 1. OmcmaueaHue nyjibnu pydbi y JJbeHdbeiuopocu. Ha tiepedwM njiane eudna mpyöa nyAbtioeoda, a C3adu npyd, omcmaueamuiuü nyjibnu. Hpyd pacriOAOMceH 3a 3eMAHH0Ü rlAOmUHOÜ III. 1. Settling of ore-slurry at Oyöngyösoroszi, with the slurry line in the foreground. In the back-ground the slurry laké created by the earth dam Üzemkezdetkor Ütepitőtér Sátmegéplfés után vízelvezető csatorna 5. és 6. ábra. Ülepítőtér vázlatos hosszszelvénye magassági torzítással 0ue. 5. u ö. CxeMamuHHbiű npodoAbnuü npotpuAb riAOiifadu omcmaueaHüH c ucKameHHbiM eepmuKaAbHbiM MÜClumaőoM Figs. 5and6. Diagrammaticalprofile with distorted verticai scale of settling basin Gyöngyösorosziban a völgyzárógát mögötti völgyrész mély-vonalán gyűjtőcsatorna húzódik végig (5. ábra 4. kép), melyből egyenlő magasságkülönbséggel acélcsövek nyúlnak ki függőlegesen felfelé. Ezeken a leereszkedő nyílásokon távozik a tisztult víz. Amint az ülepítő szintje emelkedik (6. ábra), a mélyebben levő nyílásokat folyamatosan elzárják, (fadugó beverésével), s a magasabban levők lépnek működésbe. így a vízleeresztés helye állandóan hátrafelé vándorol. Hazai tapasztalatok szerint egyik legkevésbé megoldott kérdés a gát folyamatos és iilepítés közbeni emelése az egymedencés, illetve szakaszos emelése a hárommedencés megoldásnál. Az egymedencés rendszer esetében a kieresztett zagyból való azonnali (kézi szerszámmal való beavatkozás nélküli) gátmagasítást, melyet külföldi leírásokban olvashatunk, hazai tapasztalatok szerint nem lehet az ülepítéssel egyidőben megvalósítani, valószínűleg kedvezőtlenebb szemszerkezet miatt. A kézi erővel való gátfejelés pedig igen nagymennyiségű anyagmozgatást jelent ; a korábban említett esetben pl. napi 230 tonnát ! A zagyülepítés és gazdaságosságán, a helyszükséglet csökkenésén és az ülepítési hatásfok növelésén nagyot lendítene a zagymozgatás és a zagygát-magasítás gépesítése. Hazánkban még nem foglalkoztak ezzel a lehetőséggel, aminek okai a kis iparág, a rövid tapasztalati idő, az ércelőkészítés és a földmunka iparágainak különbözősége stb. Azonkívül a gépesítés bevezetése során sok műszaki nehézséget kell megoldani. Az utóbbi