Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Kozák István - Érdi Sándor: Bányaüzemek szennyvíztisztítása különös tekintettel az ércmeddőzagy kezelésére

Kozák I.—Érdi S.: Bányaüzemek szennyvíztisztítása Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. 469 években tapasztalható nagymérvű ércbányászati beruházások azonban, melyek nyomán ércelőkészítőink száma növekedni fog, rá kell, hogy irányítsák figyelmüket az e téren mutatkozó nagy gazdasági jelentőségű feladatokra. b) További zagykezelés. I. Vákuum-szűrés Ezt az eljárást ércelőkészítőből kikerülő iszap eltávolítására eddig még nem alkalmazták. A kiszűrt víz újra felhasználható, az iszap pedig hányóra kerül. Ércelőkészítőművek zagytisztítására ott lehet alkalmazni, ahol az így víztelenített meddőt építő vagy más pótanyagként használják fel, vagy ott, ahol helyszűke miatt nem lehet iszapülepítőt építeni. Mivel az eddigi előkészítő művek közelében mindenütt volt elegendő hely, s a meddőt felhasználni nem akarták, e módszert zagytisztításra nem alkalmazták. II. Hidrociklonozás Alkalmazási területe hasonló a vákuumszűréshez, hasonló feltételekkel 15- 20%-os iszapból 50—60%-os sűrűségű iszapot lehet a fenékkiürítőn és 4—5%-os iszaptartalmú tisztított vizet a felső kifolyó nyíláson kinyerni. III. Semlegesités és más vegyi eljárások Mint fentebb kifejtettük, a befogadó vízfolyás vizének a 3.-ban közölt határértékeknél jobban szennyezettnek nem szabad lenni, mert ez a vízfolyás élőlényeinek pusztulására vezet (Gyöngyösoroszi). Baromfipusztulást is okozott már a tisztítatlan zagy kieresztése. Amennyiben a meddőzaggyal elfolyó vízben valamely szennyezőanyag a fent felsorolt küszöbértéket meghaladja, azt valamilyen módszerrel feltétlenül hatástalanítani kell. Ilyen módszer a semlegesítés, megbontás, kicsapatás, adszorbeálás stb. melyet tartályokban vagy medencékben végeznek, ahol a meddőzagy vizét a szennyezés jellegétől függően megválasztott vegyszerek hatásának teszik ki. A semlegesítés építési beruházásaihoz képest az üzemelés által megkívánt kezelés és vegyszer költségei tetemesek. Nehézséget okoz a hozzáértő személyzet hiánya. A fémek (réz és ólom) kivonása legcélszerűbben dolomit vagy mészkő adagolásával történik. A dolomitot poralakban adagolják, és a szennyvízzel 10—20 percig keverve ülepítik. Rodanidok és krezolok kivonása szintén dolomitpor bekeverésével történik. Vízfolyásokra nagy veszélyt jelentenek a cianidok. Az egyszerű cianidok egy-két nap alatt ugyan oxidálódnak, bennük a komplex cianidok azonban természetes oxidációval nem bomlanak. A cianidok eltávolítását lúgos közegben 2—3-szoros klórmennyiséggel végzik. Ferrószulfáttal és mocsárérccel is eltávolíthatók. A habképzőanyagok, valamint a xantátok eltávolítása a fiotálás során nyert érccel való újbóli érintkezéssel történik. Az ércszemcsék ugyanis felületükön dúsítják a reagenseket. Másik ismert eljárás a lignitporon való átszűrés. Megjegyezzük, hogy kénsavas szennyvíz semlegesítésére mészkő nem alkalmas, mert a képződött gipsz a mészkő felületét összefüggő rétegben vonja be és így a sav további hatásától megvédi. A víz felszínén úszó olajszennyeződéseket vagy olajfogó medencében távolítják el, vagy aktív-szénpor hulladékkal adszorbeáltatják. A lúgtartalmat rendszerint kénsav adagolással közömbösítik, a vízüveget pedig kénsavval megbontják. Tanulmányunk fő célja az ércelőkészítőművekből kikerülő szennyvizek kezelésének ismertetése volt. Összefoglaltuk az ilyen irányú hazai tervezési tapasztalatokat abból a célból, hogy a közeljövő tervezési és üzemelési feladataihoz segítséget nyújthassunk. Másik célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelmet az ércdúsítókból kifolyó szennyvíz tisztításának szükségszerűségére. Cikkünk így magyarázatként is szolgálhat bányászati szakembereink számára, annál is inkább, mivel ma már egyre inkább érvényt igyekeznek szerezni vízügyi, haltenyésztési és közegészségügyi szakembereink a megjelent rendeleteknek is. Két új gondolatot vetünk fel az ércbánya meddőzagyának tisztításával kapcsolatban, amelyek további tanulmányozást és kísérletezést vonhatnak maguk után ; az egyik a zagygátépítés gépesítése, a másik pedig a meddőzagy ipari, esetleg helyi építőanyagként való felhasználása. IRODALOM Zdanek Solin : Cisteni odpadnich vod ze zavodu rudnéhó prumyslu. Rudy 1955. I. Lesenyei József: Ipari szennyvizek tisztítása. Mérn. Továbbképző Int. 1952. Tarján Ousztáv: Szénelőkészítéstan. Egyetemi tankönyv. Budapest, 1955. Tarján Ousztáv: Ércelőkészítéstan. Egyetemi tankönyv. Budapest, 1954. Csatornatervezés és méretezés. Szennyyíztisztítás : MSZ 15302-53 R. OMM111EHHE CTOMHBIX BO^ B TOPHblX U1AXTAX C OBPAIREHHEM OCOEOrO BHHMAHMfl HA yxo^i 3A XOJIOCTOPI nyjibribi py^bi M. KO3ÜK H 111. Epdu B CTATBE flaeTcs Kpanom oö3op no COCTOÍIHHIO B CTpane YXOAA 3a pa3H0BHAH0CTHMii CTOHHUX BOA, BO3HiiKarromiix npn ropnux maxTax. PaccMaTpiiBacrcH Bonpoc OMMMEHIIN cTomibix BOA, mvieiomiix AOwaiiiHero riponcxo>KAeHHfl (6aHH, yőopuan, crapiva u T. A-) (rjiaBa A.), 3aTeM pa6oMeii BOÁM (B Komax, xojiOAHiibKax h T. A.) (rjiaBa B), íiiaxTHOfi BOAU (rji. C), Taioxe u CTOIHOÍÍ BOÁM, nojiyMaioiuencfl H3 npoMbiBKH yrjin (rji. JI). noApoSHO H3jiaraeTCíi Bonpoc yxoAa 3a CTOMHLIMII BOASMH, BO3HHKaiomwwH npii n0Ar0T0BKe pyAbi (rjiaBa E). B paMKax ji3jio>KeHim yxoAa 3a CTOHHbiMii BOAaMii npn n0Ar0T0Bi<e pyAbi pacc.waTpiiBaioTCfl MCTOAH noATOTOBKH pyAbi, KOTopbie pa3AenaJiHCb na rpynnw c TOMKH 3pemiH yxoAa 3a CTOMHLIMH BOAaMii (E/l.) ; Tan HanpnMep MexammecKHe MCTOAM, Aanee cnocoGbi xiiMimecKofl noAroTOBKii. nocjie SToro noAroÖHO paccMaTpiiBaeToi COCTaB CTOMHBLX BOA, B03HHKai0IUHX B X0AÖ nOArOTOBKH pyAbi (E/2). ONUCBIBAROTCH B OTAGJibHOCTH 3arpji3HeHiiH, B03HUKaiomiie BCJieACTBue MexammccKOií nOArOTOBKH pyAbi, <{)JiOTauHH (neHoo6pa3yiomHe Maiepnanbi, coöiipaTejibHbie MaTepnajibi, AOnojibH5uouuie peareHTbi, Aa.iee peareHTbi, peryjiHpyromne KOHneHTpanmo BOAOPOAHMX H0H0B, TAK>KE (J)A0TaHII0HHbie BOAbI H npOTHBOHAbl), noTOM xn.vuiMecKoro oöoraiuemiH (aMaJiraMaiuifl, Taiowe H mejianiBaHHe HH0HH3aimett). HaKOHeii B CTATBE paccMaTpHBaeTCH Bonpoc yxoAa 3a CTOMHWMH BOAaMH npn noAroTOBKe pyAti, HMCHHO C yAajiemieM MexamiHecKiix 3arpH3HeHH0CTefi nyTeM OTCTanBaHHH (E/3, a.), BaKyyM-