Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Kozák István - Érdi Sándor: Bányaüzemek szennyvíztisztítása különös tekintettel az ércmeddőzagy kezelésére

Kozák I.—Érdi S.: Bányaüzemek szennyvíztisztítása Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. 467 A gravitációs zagyvezetésre hazai példa a recski üzem, ahol a zagyot az alacsonyabb szinten elhelyezett ülepítő tavakba gravitációs úton lehet elvezetni. A zagy magasvezetésű, négyszögszelvényű facsatornában folyik. Sűrűsége kb. 340 g/l, sebessége változó, mivel a csatornák lejtése nem egyenletes. Sok helyen azonban 3 m/sec fölött van. Nyomóvezetékes üzemet sík vidéken, vagy ott alkalmaznak, ahol a zagyülepítő tavak magasabban vannak a flotálónál, vagy valamilyen terepakadályon, (hegygerincen) kell a zagyot átnyomni. A zagy emelését speciális zagyszivattyúk végzik. Főbb követelmények velük szemben, hogy eltömődésre ne legyenek hajlamosak, könnyen szétszedhetők és egyszerű szerkezetűek legyenek, továbbá nagy legyen a forgólapátok kopásállósága és a tömszelencék tartóssága. A tömszelence lehet vízöblítéses (a koptató kvarcszemeket nagynyomású víz keringetése tartja távol). A zagy koptató hatásáról megemlítjük, hogy előfordult olyan hazai eset, amikor az éles kvarcszemek a szivattyúk forgó részeit egy hét alatt tönkre tették. A forgólapátoknak nem volt semmilyen védőbevonatuk, mivel hazánkban az üveg vagy kemény gumi bevonatú lapátokat még nem gyártják. A zagyvezetéket legcélszerűbb acél- vagy azbesztcementcsőből készíteni, mert megfelelő kopásállóság mellett könnyen mozgathatók (könnyebben mint például az öntöttvascső) és hazai viszonyaink között könnyebben beszerezhetők. Az azbesztcementcső ott alkalmazható, ahol a vezeték nagyobb külső erőhatásoknak nincs kitéve. A vezetékbe ne legyen élesszögű iránytörés, sem zsák. Ha ez utóbbi nem lehetséges, akkor a vezeték ellenesésű szakaszának gyors zagytalanítási lehetőségéről kell gondoskodni, mert ha a szivattyúüzem megáll, a csővezetékben levő zagy ülepedni kezd. A vezeték teljes hosszában hozzáférhető legyen, eltömődés esetén, vagy kikopásnál könnyű legyen a javítása. Urkuton az ércelőkészítő az ülepítő alatt fekszik, ennek megfelelően a zagyot végig felfelé tartó (a szivattyú felé lejtő) csővezetéken át nyomják az ülepítőtóba. A 80 mm átmérőjű acélcsővezeték a terepszinten halad, hossza kb. 800 m. Gyöngyösorosziban még külföldi viszonylatban is szokatlan megoldással találkozunk (4. ábra). A zagyot a két völgy közötti, mintegy 23 m relatív magasságú nyergen kell átnyomni. A flotálótól a szivattyúig a vezeték gravitációs, szabad kiömléssel. Átlagos esése 20%. A szivattyú utáni szakasz kereken 720 m, amelyből 300 m elleneséssel rendelkezik. Ez kétségkívül a vezeték legkényesebb része. Az eddigi üzemelés során azonban nem tapasztaltak eltömődést. Az egész vezeték legmélyebb pontján zagykieresztő nyílás van. A vezeték a föld felszínére van fektetve, anyaga vastagfalú karimás acélcső. Elzáró szerkezete közönséges ékes tolózár. A csőátmérő 125 mm, a csőben uralkodó átlagos sebesség teljes terhelés mellett 0,80 m/sec. azonban 0,5 m/sec alá ez az érték semmi esetre sem mehet. Ezeket az értékeket hazai és külföldi tapasztalatok alapján állapították meg, mert a zagycsőben az optimális sebesség (amelynél még nincs ülepedés, de a koptató hatás sem nagy) U zagysűrűségnek, a szemcsék eloszlásának, illetve a szemcse nagyságának, anyagának függvénye. Még kivizsgálásra váró feladat a vezeték méreteinek, alakjának s a szerelvények hatásának a csőben előálló áramlásra, illetve ülepedésre. Üzembiztonsági okokból két vezeték van egymás mellé fektetve, amelyek nagynyomású vízzel mindkét irányban átöblíthetők. Az ércmeddőzagy iilepítésére szolgáló tavakat mesterséges gátakkal határolják. A gátolt területre való gravitációs bevezetés lehetővé tételére a zagyvezetékben a meddőzagyot a gát koronájára kell eljuttatni, ahol a meddőzagy tervszerű elosztását is meg kell oldani. A több tavas rendszernél a meddőzagyból a víz párolgással és szivárgással távozik el. Az egy tavas rendszernél párolgással és szivárgással a folytonosan érkező vízmennyiségnek csak kis hányada távozhatik el. A légnedves állapot eléréséhez szükséges többlet vízmennyiséget tehát el kell folyatni. Mivel pedig az ülepítőtó vize a felszín közelében a legtisztább, célszerű a vízfelesleget a felszínről elfolyatni. Erre külföldi tapasztalatok alapján két megoldás alakult ki, az ejtőtornyos és a víztelenítő gyűjtőcsatornás. Az ejtőtorony — az ülepítés megkezdése előtt — a meddőtér végső magasságára megépített vasbeton műtárgy, amelynek hivatása a pillanatnyi vízszint közeiéből a letisztult vizet a völgyfenék szintjére lejtve a gát alatt kivezető elfolyó csatornába juttatni. E műtárgyat beruházási és Bravitaciis *7nknt7 Nyomós alatt Repülővezeték 11 Kieresztés a zagygáton 4. ábra. Oyöngyösoroszi zagyvezeték vázlatos hosszszelvénye <t>ue. 4. CxeMamuHHbiü npodOAbHuű npocpuAb nyAbnoeoda y JJbendbemopocu Fig. 4. Diagrammatical profilé of slurry line at Oyöngyösoroszi