Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
6. szám - Kozák István - Érdi Sándor: Bányaüzemek szennyvíztisztítása különös tekintettel az ércmeddőzagy kezelésére
I 466 Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. Kozák I.—Érdi S.: Bányaüzemek szennyvíztisztítása és ússzanak. Ezek a vegyületek részben elektrolitek (savak, bázisok és sók oldatai v. olvadékai). Az oxidok, oxisók, karbonátok, szulfitok, halogének és szilikátok flotálásánál a zsírsavakat (olaj sav, palmitinsav stb.) és ezek Na szappanjait, a szulfidos ásványok, oxidálódott réz és ólom ásványok és termésfémek flotálásánál a xantátokat, aeroloatokat és tiokarbinilidet használják. Adagolásuk: 25—1250 g/t. c) Módosító reagensek (Anorganikus pótanyagok) : Az ásvány szemcsék bevonásával megváltoztatják azok tulajdonságait. Jórészük elektrolit. Az aktiváló reagensek adagolásának célja a zagy lúgosságának vagy savasságának emelése által a meddő úszóképességének csökkenése, illetve az ércszemek úszóképességének növelése. Fajtái : fém-sók (Pb, Hg, Ag, Cu, Ca, Ba) rézszulfát. Adagolásuk : 250—1000 g/t. A dezaktiváló reagensek : depresszorok, nyomóreagensek, egy vagy több ásvány úszóképességét szüntetik meg Ilyenek : mész, szóda, keményítő, nátriumszulfid, nátriumcianid, ólomcianid, cinkszulfát, vízüveg. Adagolásuk : 25—250 g/t. d) Hidrogénion koncentrációt szabályozó reagensek (P H értékszabályozók). Adagolásuk a flotálás eredményét, a szükséges gyűjtő és egyéb reagensek mennyiségét befolyásolja. Lúgos közeg előállításra égetett mész. (0,5—5 kg/t), marónátron, cement és szóda használható. Savas közeget kénsavval (3—4 kg/t) állíthatunk elő. c) Flotációs mérgek oly vegyületek, amelyek jelenléte a flotálás eredményét rontja, vagy teljesen megszünteti. Ezek az anyagok a flotálás során keletkeznek másodlagos kémiai reakciókból. Ezek általában 3-nál több vegyértékű kationokat tartalmazó sók (Al, Fe, Cr, Th). Flotációs ellenmérgek a flotációs mérgeket vízben oldhatatlan sókká alakítják. E célra égetett meszet, szódát, vízüveget használnak. A vegyi dúsítás hazánkban nem fordul elő, s közeljövőben sincs ilyen előkészítő mű tervbe véve. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy ebbe a csoportba két ismertebb dúsítási eljárást sorolhatunk. a) Amalgarnálás (foncsorítás). Az aranynak, ezüstnek folyékony higannyal való ősi kinyerési módja. A képződő amalgámok komplex keverékek, nem vegyületek s az arany (ezüst) higanyoldatát s arany-higany vegyületeket tartalmaznak. A foncsosodási folyamatot akadályozzák az alkáli szulfidok és egyes flotáló reagensek. A foncsorítást viszont elősegítik az alkálik, alkáli cianidok, ammoniumklorid stb. Mivel csak szabadarany tartalmú termésérceknél hatásos, hazai viszonylatban alkalmazhatatlan. b) Ciánozó lúgzás. Az aranytartalmú nyersanyagból az aranyat nátrium- vagy kálciumcianiddal oldják ki. Az így keletkező aranycianür vegyület vízben oldódik, s a víz szabad oxigénjét is elfogyasztja. A ciánozó lúgzás késleltetői a savak, vasvegyületek, rézvegyületek, fémoxydok, fémkarbonátok, a lúgzás elősegítői a lúgok és oxigéntartalom. 3. Az ércelőkészítés szennyvizeinek kezelése. A szennyvíztisztítás mértékének és módszereinek kiválasztásához tájékoztatásul ismernünk kell a vízfolyásokra ártalmas anyagok felső határértékeit, amelyeket a vízfolyásba bevezethetünk. Ennek helyi megállapításánál természetesen számításba kell venni a helyi adottságokat, valamint az egyes anyagok kölcsönhatását is. A felső terhelhetőségi határértékekre Zsukov ill. Lesenyei József közöl már részben túlhaladott értékeket MeincJc és társai műve jobb adatokat tartalmaz. A mechanikai szennyeződéseket a) ülepítéssel, b) vacuum szűréssel vagy c) hidrociklonozással tisztítják. A vegyi szennyeződések semlegesítéssel, megbontással, kicsapatással, adszorbeálással és vízben oldhatóvá, illetve biológiailag lebontható vegyületté való átalakítással hatástalaníthatók. Az ércelőkészítőművekből kifolyó vizek, amint már említettük, mechanikailag minden esetben szennyezettek, ettől tehát minden esetben megtisztítandók. Mivel az ércelőkészítőművek igen nagy menynyiségű zagyot termelnek, ezek ülepítése csak szabadban létesített ülepítő tavalfban történhet gazdaságosan. Például egyik hazai ércelőkészítő tervezésénél napi 230 tonna száraz anyag ülepítésével számoltak, egy másik üzemnél pedig napi 180 tonnát ülepítenek. E két helyen a termelés 8—10, illetve 11—12%-a a koncentrátum, a többi meddő. A meddőzagy elhelyezésének költségei nem kis mértékben hatnak ki a termelt szinpor egységárára. Természetesen reális költségszámításról csak akkor lehet szó, ha a zagyot valóban ülepítik és a zagyvizet a befogadóra előírt mértékben tisztítják. Meg kell említenünk, hogy hazai viszonyaink e téren még igen sok kívánni valót hagynak hátra. Ércelőkészítőink ugyanis a befogadókat időszakosan, de néha huzamos időn át szennyezik és ezzel a tisztítás elmaradása miatt nálunk nem mutatkozó költségek a népgazdaság más ágaiban, más formákban, sokszor rejtve, de mindenképpen hatványozottan jelentkeznek. (Halállomány kipusztul, a víz mezőgazdasági vagy más ipari célra használhatatlan lesz, a meder feliszapolódik stb.) A meddőzagy mechanikai szennyeződésének ülepítéssel történő kivonásánál két csoportra lehet osztani a feladatot : ezek a következők. a) A zagy elvezetése az ülepítő helyre és ülepítése, b) További zagykezelés. a) A zagy vezetése és ülepítése. A zagyvezetésnél gravitációs, vagy nyomás alatti szállítást alkalmaznak. Ahol az üzem fekvése megengedi, ott mindig gravitációs szállítási módot kell választani, nemcsak az energiamegtakarítás miatt, hanem azért is, mert a nyomás alatti rendszer a zagy ülepítésére igen érzékeny és sok üzemzavar lehetőségét rejti magában.
