Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Papp Ferenc : A víz előfordulása és a geológiai adottságok

Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. 407 HIDROGEOLÓGIA A víz előfordulása és Dr. I'API A Föld felszínén és belsejében levő víz szorosan igazodik a geológiai adottságokhoz, elsősorban a kőzetekhez. A víz elhelyezkedését, előjövetelét, mozgását, fizikai- és kémiai tulajdonságait a kőzetek összetétele, állapota, szövete, szerkezete és települése szabja meg. A víz jelenléte vagy fizikailag, vagy csak kémiailag érzékelhető. A fizikailag érzékelhető víz a csapadékból származik, a kémiailag kimutatható lehet a víz szüntelen vándorlásában még részt nem vett ősi (juvenilis) víz. Az ősi- és jelenkori csapadék a víz léte és utánpótlása szempontjából kétségtelen igen fontos. A csapadék eredetileg teljesen tiszta, s csupán a légkörből magával ragadott csekély mennyiségű gáz- és porfinom alkatrészeket tartalmaz. A Föld belsejéből származó víz csak kis mennyiségben járul hozzá a Föld vízháztartásához, de minőségileg értékes elemekkel gazdagíthatja a csapadék táplálta vizet. A kőzetek nem hatástalan (passzív) hordozói a víznek, hanem döntően ható tényezők akár a csapadékvizet, akár az ősi vizet figyeljük. 1. *A víz a Földön vagy összeálló-, vagy laza kőzetekben, illetve kőzeteken fordul elő. Összeálló kőzet alatt értendő az, mely a Föld külsőés belső erőhatásainak tartósan ellenáll, ezzel ellentétben a laza kőzetek vagy eredetileg is azok, vagy pedig igen csekély erőhatásra engednek, fellazulnak. Az összeállás mértéke a kohézió erőssége. Az igen kemény összeálló kőzetek legtöbb esetben kevésbé oldódnak, repedéseik, likacsok között, különösen ha sima felületűek, a víz könnyen mozog. Az összeálló kőzetek között, látszólag akadnak vízmentesek. Ilyenek a tömött változatok, azonban ezekben is a legtöbb esetben találni vizet. A laza kőzetek legfeljebb az időjárás, vagy helyzetük miatt lehetnek szárazak, azonban általában vizet tartók, vizet vezetők. Az összeálló- és laza kőzetek között vannak átmenetek, ilyen pl. a lösz, egyes iszapfajták, kötött agyagok. Igen sok helyen ezekben az átmeneti kőzetekben is jelentékeny mennyiségű víz raktározódik fel. 2.1. Az eruptív közetekben mind a juvenilis és profundus víz, mind a csapadékvíz jelen lehet. Kétségtelen, hogy ezeknek a kőzeteknek az alkata kevésbé alkalmas a víz befogadására. Az eruptív kőzetek anyaga igen kevéssé oldódik, az ásványos elegyrészek között így ritkán maradnak vissza természetes hézagok, inkább a mozgások következtében előállt repedések, elvállások azok, ahol a víz meghúzódik. Ezenkívül itt is, a felszínhez közel hőingadozások következtében, a fellazult eruptív kőzet anyagban gyülemelhet fel csapadékvíz. 2.2. Az összeálló üledékes kőzetek a víz tárolása, mozgása szempontjából igen eltérő tulajdon* A beosztás az 1. ábra szerint történt a geológiai adottságok F E li E N C ságúak. Az egész tömött, igen kis hézagtérfogatúak mellett találni likacsos, igen nagy hézagtérfogatúakat is. Ugyanaz a kőzetfajta is sokféle változatban jelenhet meg. Az összeálló kőzet amúgy is igen változó. Ide tartoznak a legkönnyebben és legkevésbé oldódok, így a különféle sók (köztük a kálisók) és a hidrokvarcit-félék. 1. ábra. A víz^előjordulása a földön Abb. 1. Das Wasservorkommen auf der Erde <t>m. 1. flaxootcdenue eodbi e npupode A hézagtérfogat, oldódás különböző részletesetei a következőkben szerepelnek még. 2.3. A kristályos palák a keletkezésük alkalmával közreműködő erők hatása miatt kevésbé alkalmasak a víz tárolására. Főleg a nyomás következtében előállt kis hézagtérfogat nem segíti elő a víz felraktározódását. Mégis a palásság, az ezt harántoló utólag keletkezett elválások mentén, s a felszínközeli hőingadozások következtében meglazult szétdarabolódó törmelékben változó, néhol jelentékeny mennyiségű csapadék gyűlhet össze. Ilyen eredetűek nálunk pl. Kőszegen az Irottkő, Kendik környékén található források. 2.4. A laza üledékek vízzel szemben való magatartása igen eltérő. Ebből a szempontból megkülönböztetendők a víz jelenléte esetében is térfogatállandó és térfogatukat változtató kőzetek. 2.4.1. Víz jelenléte alkalmával sem változtatják térfogatukat a durvább törmelékek, idesorolva a kavicsos és különféle homokfajtákat is. A határt megvonni nehéz és nem egyedül a szemcseátmérő, hanem igen nagy mértékben az ásványos összetétel (az agyagásványok jelenléte) is hozzájárul a térfogat változtatáshoz.