Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Papp Ferenc : A víz előfordulása és a geológiai adottságok

408 Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. Papp F.: A víz előfordulása <ís a geológiai adottságok A térfogatállandó törmelék között a legtöbb helyen jelentékeny mennyiségű víz raktározódhatik fel. 2.4.2. Az iszap és agyagfélék víz közbenjöttekor — duzzadnak, térfogatukat változtatják. Ennek mértéke függ az agyagásványok fajtáitól és mennyiségétől. Annak ellenére, hogy ezekben a kőzetekben igen nagy a vízfelvétel, a duzzadás, a kis átmérőjű hézag hálózat megakadályozza a víz mozgását. E kőzetekből a víz kitermelése is igen nehéz, sőt a legtöbb esetben nem is gazdaságos, vagy nem is lehetséges. 3. A víz elhelyezkedése a kőzetekben ugyancsak változatos. Az összeálló kőzetekben a víz helyet foglalhat : hézagokban, erekben, hasadékokban, üregekben és a rétegek határán. Mindezeknél igen sok függ attól, hogy a víztároló hely felülete síma-e, érdes-e. Sima felület alatt értve azt, ahol a súrlódás nem tartóztatja fel a vizet haladó mozgásában. Sima felületre a víz nehezen tapad, viszont könnyen mozog. Az érdes felület esetében éppen az ellenkezőt lehet észlelni. Tehát igen gondosan meg kell figyelni a hézagok, erek, hasadékok és rétegek közötti felület simaságát, illetve érdességét. Az erek, repedések lejtése, egymással való összefüggése, a külszínnel való kapcsolata az ott levő víz mozgását befolyásolja. A föld felszín felé való lejtés a víz előrehaladását sietteti, az ellenkező késlelteti, esetleg stagnálását, megállását okozza. Az erek, repedések hálózatának összefüggése a víz mozgása szempontjából lehet előnyös, de lehet kedvezőtlen is. A közlekedő edények között fennálló törvényszerűségek érvényesülnek — bizonyos korlátozások mellett ; ahol ép az érdesség az egyes erek méreteitől függően fellépő súrlódás alakjának ós lefutásának különbözősége közrehat és módosítja az összefüggéseket. Hézag létrejöhet minden összeálló kőzetben. Az eruptív kőzetek minden változatában lehetséges hézag. Ezek vagy a kőzet megszilárdulásával egyidejűleg keletkeznek, vagy utólag. A kőzetképződéssel egyidejűen a kiömlési kőzetek esetében az eltávozott illó alkatrészek nyomában találni hézagokat. Ezek a hézagok vagy összefüggnek egymással vékony ereken át, vagy elszigetelten maradnak vissza, néhol még az eredeti, a magmából—lávából kicsapódott vizet zárva magukba. Kétségtelen, hogy a mélységi kőzetek között ilyen hézagok csak kivételesen jönnek létre. Utólag is támadhatnak hézagok mind a mélységi ; mind a kiömlési eruptív kőzetek legkülönfélébb változatai között — utóvulkáni hatásra : forró oldatok, illetve gőzök, s gázok oldása következtében. A legtöbbször földpátok bomlanak el és ezek helyén maradnak vissza hézagok. Vannak azonban helyek, ahol a színes ásványos elegyrészek, így biotit, amfibol, piroxén stb. esnek áldozatul. Az üledékes kőzetek változatainak megfelelően különböző hézagokat tartalmaznak." Az összeálló kőzetek keletkezéssel egyidejűleg létrejött likacsai vagy a törmelékrészek, kavicsok tökéletlen összecementeződése következtében jöt1. táblázat Kőzet Keletkezéssel egyidejűleg létrejött hézag Utólag ,,n" [%] Vulkáni tufák Lehetséges, gyakori Elég gyak. 34—45 Breccsia Konglonierát Homokkő Lehetséges, gyakori Lehetséges, gyakori Lehetséges 6—37 Tömött mészkő Durva mészkő Likas mészkő Igen ritka Gyakori Gyakori Lehetséges Gyakori Lehetséges 0,1 43 32 Tömött dolomit Sejtes dolomit Igen ritka G yakori Lehetséges Lehetséges 1—22 líidrokvarcit Diatomapala Lehetséges és gyakori Lehetséges és gyakori Ritka Ritka 0,2 83—91 Márga Lehetséges, de igen ritka Lehetséges de ritka 12—47 tek létre; vagy a gyors kiválás, vagy a finom üledéket magával sodró sebes áramlás következményei. Az összeálló üledékekben a víz oldó munkája folytán utólag is jöhetnek létre hézagok. Kövületek helyén is támadhat hézag. Az édesvízi mészkő és hidrokvareit-anyagok kőzetté válása alkalmával „megszáradva", „megkeményedve" zsugorodik és így likacsos-hézagok képződnek. A kristályos palákban hézagok igen ritkák. A metamorfózist előidéző nyomás — akár az irányítottra gondolunk,* akár a minden oldalra hatóra (hidrosztatikaira) — az eredeti kőzetekben meglévő hézagokat is zárja. Csak néhány példát kiragadva meggyőződhetünk erről (2. táblázat): 2. táblázat Eredeti kőzet n [%] Megfelelő kristályospala n [%] Agyag Mészkő Dolomit Uidrokvarcit . . Előlit Szén 26—44 23—53 3—16 1—22 0,1—8,0 3,0 1,0—25,0 Csillámpala Fillit Márvány Dolomit-márvány Kvarcitpala Porfiroid Grafit 1,10—13,0 0,5 —12,0 0,11— 1,3 0,2 0,2 — 6,0 0,3 —10,0 Gyűrődések alkalmával elképzelhető, hogy amint a kőzet redőződik apró hézagok keletkeznek, és ezekben aztán a víz összegyűlhet, sőt ha a hézagok összefüggnek, akkor tovább szivároghat is. A kristályos palák felszínhez közeli rétegei a hőingadozások következtében fellazulhatnak, tehát a víz így is raktározódhat a hézagokban. A víz a hézagokat teljesen vagy részben kitölti, vagy csak a falat béleli. Ér, hasadék. A legtöbb összeálló kőzetet erek, hasadékok járnak át. Az ér egy vagy több milliméter széles, a hasadék méter nagyságrendű lehet. A hasadékok hossza igen változó : néhány millimétertől, több ezer méterig is elnyúlhat. Keletkezésük vagy a kőzet megszilárdulásával egyidejű, vagy azután bekövetkezett mozgások eredménye. Az eruptív kőzetek esetében akár mélységi-, akár kiömlésiek, a repedések megjelenése a kihűlés következménye is lehet. Az üledékes