Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
6. szám - Bánki Donát
406 Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. Bánki Donát a háború befejezése után a mérnököknek és a gépgyáraknak. Külön kell szólnunk Vaskapu-vizierőmű tervéről (1. ábra) már csak azért is, mert ez a kérdés nem a múlté, hanem a jövőé, hiszen a Vaskapu vízierőmű gondolata ma is él és fejlődik. Bánki Vaskapu vízierőmű elgondolása annak idején 1918-ban szinte egyedülálló volt. A nagy vizierőmű tervezetek és létesítmények gondolata abban az időben még nem volt magától értetődő. Az al-dunai zuhatagos szakasz Ómoldovától Turnuseverinig terjedő, mintegy 120 km hosszú részén, a vízszínesés kis víznél 29,28, nagy víznél 28,54 m, tehát csak kevésbé függ a vízállástól. A vízhozam kis víznél 1G80 m 3/sec, nagy víznél 17 000 m 3/sec. A nyers vízerő a vízállások szerint tehát 825 000 és 6 500 000 LE között ingadozik. Bánki nem kívánta a teljes kihasználást megvalósítani, bár azt is megvalósíthatónak látta, hanem egyedül Budapest energiaellátását tartva szem előtt, részleges kiépítést javasolt, támaszkodva Vásárhelyi Pál Al-Duna szabályozási terveire. Elfogadja Vásárhelyi kamarazsilip megoldási javaslatát a hajózás kérdésének megoldása céljából. Az erőmű helyét a mederben levő Prigrada nevű sziklapadon ábra) Orsova—Turnuseverin között GuraVai község közelében jelölte ki (942,680 dunakilométer). Itt tervezett egy két részből álló erőművet, vízszintes tengelyű hármas iker Francis turbinákkal. Tervében 11,6 111 átlagos esést irányzott elő, melynek felhasználásával az egyik gépházban 165 000 LE-t, a másik gépházban 450 000 LE-t lehetett volna termelni, összesen 41 turbinával. A turbináknak ez a nagy száma ma már kissé szokatlanul hangzik, de akkoriban a turbinagyártás még nem alakított ki olyan nagyméretű és nagyteljesítményű, viszonylag nagy fordulatszámú turbinákat, amilyenek ma már rendelkezésre állnak. Bánkinak alkalmazkodnia kellett a turbinaépítés akkori adottságaihoz. Tervében a duzzasztás nagyobb, mint az árvízszint, de csak annyival, hogy az építmények által okozott szűkítést figyelembe véve, elegendő keresztmetszet maradjon az árvízi hozam átengedésére. Utóbbi biztosítására egy zsilipművet és az egyik erőmű turbinái között esésnövelő átereszt tervezett. A nagyobb duzzasztástól azért tekintett el, mert a telep munkaképességére a nagyobb duzzasztásnak csak nagy vízállásoknál volna befolyása, viszont ilyen vízállások mellett a vízfeleslegek felhasználásával eséstnövelő berendezésekkel amúgy is meg lehet növelni az esést. Bánki tervezete nemcsak a vízierő kihasználására korlátozódott, hanem kiterjedt az aldunai hajózás és ezenkívül az alföldi városok villamosításának, továbbá az Alföld öntözésének kérdésére is. Ha a terv a vízturbina építés előrehaladása következtében ma már nem is tartható korszerűnek, mégis iskolapéldája a körültekintő és kellően megalapozott nagyszabású koncepciónak. Az új Vaskapu vízierőmű terveit semmiképpen sem szabadna Bánki tervezetének tüzetes tanulmányozása nélkül elkészíteni. Ha Bánki munkásságának óriási terjedelmét és sokrétűségét áttekintjük és ha végiglapozzuk 100-nál több tudományos publikációját és kiterjedt levelezését, lia elvonultatjuk szemünk előtt tudományos és gyakorlati kísérleteinek hosszú sorozatát, csodálkozva kell kérdeznünk, miként tudott ennyit dolgozni és alkotni. A feleletet erre a kérdésre az adja meg, hogy Bánki folyton dolgozott és azon kivételes szellemű kiválóságok közül való volt, akik bármilyen pályán nagyot alkottak volna. Erre vall az a bámulatos sokoldalúsága, amellyel a gépészet különböző ágaiban ért el nagy eredményeket. A Bánkiról alkotott kép nem lenne teljes, ha ki nem emelnénk azt a nagy szívj óságát, amely egész lényéből áradt. Semmi sem állt tőle távolabb, mint a nagyképű póz. Munkájával még több erkölcsi és anyagi előnyre tehetett volna szert, ha nem kellett volna állandóan küzdenie a közönnyel és a megnemértéssel. Ilyen viszonyok közt annyit alkotni csak olyan kivételes képességű ember volt képes, mint Bánki Donát. A Deutsches Museum már régen kiállította több alkotásának modelljét és kifüggesztette arcképét. Hazánkban sehol sincsen kiállítva életének és alkotásainak valamilyen maradandó emléke. A magyar műszaki élet igen sokkal tartozik Bánki Donát emlékének. Ez a szerény megemlékezés is törlesztés kíván lenni ebből az adósságból. Dr. Varga József
