Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
5. szám - Karádi Gábor - Orlóczy István : Öntözőcsatornák szivárgási veszteségének meghatározása
382 Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. Karádi G.—Orlóczi I.: Öntözőcsatornák szivárgása 1. Szabad szivárgás a) Telítődés. Az öntözőcsatorna feltöltése után a csatornából elszivárgó víz fokozatosan telíti az altalajt. A telítődés folyamán a nedvesítés határa, másszóval a telítődési felület fokozatosan csökkenő sebességgel terjed vízszintes és függőleges irányban. Ha az elszivárgó víz a talajvíztükröt szegélyező függő kapilláris vízzel jut érintkezésbe, a kapilláris egyensúly megbomlik és a szivárgás hidraulikus grádiense hirtelen csökken. Ezért nyilvánvaló, hogy kapilláris vízzel átitatott nedves talajban a telítődési folyamat lassúbb, mint száraz talajban. Ennek hatására nedves talaj esetében a szivárgási veszteség kisebb, mint száraz talajnál. A telítődésnek száraz és nedves talaj esetében eltérő jellegét a 2. ábra szemlélteti. Az ábrán a folytonos vonalak a száraz talajban, a szaggatott vonalak pedig a nedves talajban észlelt telítődési felületeket ábrázolják. A nedves talajt jellemző viszonylag lessúbb telítődést a görbék és a hozzájuk tartozó idők jól szemléltetik. A telítődés időteirtamát, vagyis az elszivárgó víznek a talaj víztükör feletti kapilláris szegéllyel való érintkezéséig eltelt időt a 3. ábra jelöléseinek megfelelően, a ••-^(t-'WJi-] összefüggésből számíthatjuk, ahol tt a telítődés ideje, n a szabad hézagtérfogat (vízfelvevőképességi tényező), li = h n + h± és T a 3. ábrán feltüntetett méretek, k r a háromfázisú talaj szivárgási tényezője. A háromfázisú talaj szivárgási tényezőjét Averjanov [3,28] k r = k t (2) (1—«o) J' 5 képlet alapján javasolja meghatározni, amelyben kt w 0 a kétfázisú talaj szivárgási tényezője, s 0 = — a kötött n !. stádium _rsz Vízzáró réteg • 'apiHaris szege/g Vizzaro reteg - A/A'AASAAAA>A>AA,WAA//// III. stádium IV. stádium Pár olg ás Duzzasztott szivárgás Permanens szabaú síivórgos (határhelyzet) i f/> A KooÍHáris szegé 'y 1 ! i H r vízzáró réteg Vízzáró réteg VA/AA • •VAVAAAAAAAAAA/A'aaaaaaaaaaaaaaaa/ (1) 1. ábra. A beszivárgás különböző stádiumai 0ua. 1. Pa3AuiHbie cmaduu uHtfiuAbmpamiu e epyHtn Abb. 1. Verschiedene Stadien der Einsickerung ján felállított és kísérletekkel ellenőrzött képletét [11] adjuk meg, amely szerint a csatorna feltöltése utáni t időpontban a fajlagos elszivárgó vízhozam : víztartalom melletti, s pedig a tényleges víztartalomhoz tartozó telítettségi tényező. Irmay vizsgálatai [2] a (2) képlet szerkezetének helyességét bizonyítják, amennyiben az eltérés csupán abban rejlik, hogy a háromfázisú talaj szivárgási tényezőjét kifejező képletében a 3,5-es helyett 3-as hatványkitevő szerepel. A különböző talajféleségekkel végzett kísérleteink alapján nyert görbék — mint a 4. ábrából kitűnik — jól simulnak Averjanov és Irmay képletei alapján s 0 = 0,2 mellett kiszámított elméleti görbékhez. A telítődés fázisában keletkező vízveszteség az (1) képletből kiindulva is megállapítható, mi azonban Averjanov elméleti meggondolások alapNedves 2. ábra. A telítődés összehasonlítása száraz és nedvestalajban <t>m. 2. Cpamenue HacbiufeHun cyxoeo u eAaxcHoeo epymna Abb. 2. Vergleich der Sattigung in trockenen und feuchten«• Böden
