Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Urbancsek János : Az alföldi ártézi vizek vasassága és keménysége

368 Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. Urbancsek J.: Az alföldi artézi vizek vasassága és keménysége földtani felépítettségű területtől gyakran igen élesen elválasztható. Az egyes tájegységek határát és azon belül a különböző mélységekben elhelyezkedő porózus rétegek vizének vasasságát és keménységét az 1—5. ábra tünteti fel. Az 1. és 2. ábra az alföldi rétegvizek vasasságát mutatja be 0—50 m és 50—100 m mélységi közben. A 3. és 4. ábra ugyancsak az előbbi mélységekben a vizek keménységét ábrázolja. Az 5. ábra pedig a vasasságot és keménységet együttesen tünteti fel 100—500 m mélységig. A mellékelt ábrák leegyszerűsítettek. (A részletes térképek a szerzőnél találhatók meg). Tudományos szempontból indokoltabb lenne, hogy az említett ábrák a rétegvizek kémiai tulajdonságát földtani korszakonként mutatnák be. Ellene szól ennek azonban a gyakorlati vízfeltárás sajátságos szempont ja. Akár közfogyasztásra, akár ipari, vagy mezőgazdasági célra kívánnak valamely területen vizet feltárni, azonnal arra irányul mind a megrendelő, mind pedig az ezzel foglalkozó szakember figyelme, hogy milyen mélységből, milyen mennyiségű és minőségű víz hozható a felszínre. Tehát a gyakorlati élet folyton megismétlődő kérését kívánjuk kielégíteni azzal, hogy a vizek kémiai tulajdonságát határozott mélységi közökben tüntetjük fel. Az 1. táblázat adatai — amelyek az egyes tájegységek vasasságát és keménységét tüntetik fel — átlagértékek és ezektől egyes helyeken lényeges eltérés lehet. A térképen ábrázolt adatok statisztikusak. A közölt vasassági adatok 5400, a keménységi adatok pedig 5300 adat átlagértékei. Az Alföld területén végbement fiatalkorú kéregmozgások által létrehozott süllyedékek és azok feltöltődésének, valamint a belőlük kiaknázható vizek kémiai sajátságának figyelembevételével az Alföld területén 11 vízföldtani tájegység különböztethető meg. A következőkben ezeket veszszük vizsgálat alá. 1. Duna—Tisza köze A Duna—Tisza közének Vecsés, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Szeged vonalában a középső levantei emeletben történt árkos lesüllyedése az ország egyik legnagyobb víztároló területe. A törmelékkúp csúcsa a Pestszentlőrinc-kispesti levantei és alsó pleisztocén kavicsmező, erózióbázisa pedig a Kőrös—Maros levantei süllyedék. Az egyes fiókmedencék lezökkenése a pleisztocénben tovább folytatódott és a levantei ároknak megfelelően újabb ÉNy—DK irányú pleisztocén süllyedék is kialakult. Mindkét korszakban igen sok durva üledék halmozódott fel, különösen a törmelékkúp Duna—Tisza közötti területén. Ezekben a durva üledékekben tárolt víz egyrésze a Kistarcsa—Cinkota környékén felszínre bukkanó felső miocén kavicsból, másrésze pedig a Pestszentlőrinc-kispesti kayicsmezőből származik. A Duna—Tisza közén kis mélységből átlagosnál nagyobb vasasságú vizek ismeretesek Vecsés és Kiskunfélegyháza, valamint Kiskunlacháza és Kiskunmajsa vonalában. Mind a két ÉNy—DK-i irányban hosszan elnyúló területen a Duna egykori medrének futásiránya ismerhető fel. Amint a Duna medre a középső- és felső pleisztocében K-ről Ny1. táblázat Alföldi rétegvizek vasassága és keménysége 100—500 m-ig TaŐJi. 1. Hienesucmocmh u McecmKocmb n/iacmoebix eod Hu3MeHnocmu Ha s.iyOune om 100 do 500 M Tabelle 1. Eisenhaltigkeit und Hfí.rte der Schichtenwüsser der grossen ungarischen Tiefebene im Tiefenbereich 100—500 m. Tájegység megnevezése Vasasság [mg/l] Keménvség [n. k. f.] Mélység [m] Tájegység megnevezése Vasasság [mg/l] Keménvség [n. k. f.] 100—150| 150—200 200—250 250—300 300—350| 350—400| 400—450 450—500 1. Duna—Tisza köze Vas 0,4 0,4 0,3 0,4 0,2 0,3 0,3 1. Duna—Tisza köze Kem 13 12 11 11 8 0 8 2. A Duna Ó-holocén terasza 0,5 1,0 0,4 0,3 0,3 0,3 2. A Duna Ó-holocén terasza 12 10 8 7 4 6 3. Gödöllő—Irsai pannóniai hátság Vas 0,3 0,2 0,4 0,3 8 0,1 0,3 3. Gödöllő—Irsai pannóniai hátság 14 13 10 0,3 8 5 0,2 7 4. A tiszai-árok északi része 0,2 0,2 0,2 0,2 5 0,2 4. A tiszai-árok északi része Kem 4 3 2 2 3 5. Maros tömielékkúpja 0,4 0,3 0,2 0.2 5 0,2 0,2 5. Maros tömielékkúpja 6 7 4 0.2 5 4 o 4 0. Északalföldi peremi süllyedék Vas 1,8 0,7 0,6 0,9 0,8 1,2 0,4 0,4 0. Északalföldi peremi süllyedék 15 13 8 9 3 8 , 5 4 7. Uánnaskörös köze 1,5 1,2 11 1,0 0,6 0,5 0,3 7. Uánnaskörös köze 11 1,2 11 7 5 5 4 8. Sebeskörös tömielékkúpja 0,3 0,3 0,2 0,3 0,3 0,4 8. Sebeskörös tömielékkúpja 6 5 3 4 ' 4 2 9. Nagykunság Vas 0,8 1,0 0,8 0,4 0.4 0,4 0,8 9. Nagykunság 11 7 9 0 3 3 3 4 10. Hortobágy Vas 0,5 0,5 0,5 0,6 10. Hortobágy 12 1,8 14 6 6 2 11. Nyírség- és szatmári síkság 12 1,8 0,8 2 11. Nyírség- és szatmári síkság 17 12