Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Hartyányi László : Vízháztartási vizsgálatok a kondorosvölgyi minta belvízgyűjtő területen

328 Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. Hartyányi L,.: Vízháztartási vizsgálatok minta belvízgyűjtőn | B-S metszet A-A metszet •I C-C metszet Mérték-0 Sm Lma,—• t | <f Felülnézet 3. ábra. A mérőbukó általános elrendezése — 3. OSufa.i KOMnanoem u3Mepume/iba-eodocAuea Fig. 3. Oeneral arangement of the mettsuring weir belvízjárás miatt magas Holt-Körös vízállás esetén is.. A fentiek alapján megállapítható, hogy a kondorosvölgyi minta vízgyűjtő terület a síkvidéki természetes lefolyás jelenségeinek vizsgálatára ideálisan alkalmas. A terület régen folyómeder volt, felszínének kialakítását a folyó munkája végezte el. Az egykori középszakaszú folyó áradása nemcsak agyagot, de homokot is hozott. A régi medertől távolodva, a homoktartalom csökken, az agyagtartalom nő és a lösz jelleg erősen kidomborodik, amint ezt Mendöl megállapítja [6]. A vízgyűjtőn Szabolcs István és Darab Katalin megállapítása szerint [11] három talajtípus különböztethető meg. A talajtípusok kialakulásában döntő szerepet játszott a víz. Ezt bizonyítja az, hogy a talajvíz talajtípusonként ma is különböző mélységekben helyezkedik el. Az árvízmentes magasabb területeken régi folyami lerakódásokból infúziós löszbe átmenő kőzeten humuszos, agyagos csernozjom alakult ki, amely alatt a talajvíz 4—6 m-re található meg. A talajvíz szintje a régi ártereken létrejött fekete, kötött réti talajok alatt legmagasabb, mindössze 2,5—3,5 m a terepszint alatt. A szabályozás előtti rossz lefolyású területeken bekövetkezett szikesedés a szabályozás után szolonyec foltokként bukkant felszínre, amint erre Sarányi Klára vizsgálatai rámutatnak [9]. A terület egészén szántóföldi művelés folyik, egyre inkább a nagyüzemi gazdálkodás módszereivel. Legelő nincs. Fák az utak mentén és az elég sűrű tanyarendszernek megfelelő csoportokban találhatók. Tartós vízállás a területen nincs. 3. Mérőberendezések és észlelőhálózat A mintaterületen lejátszódó lefolyási és egyéb vízháztartási jelenségek vizsgálatára a következő berendezés és észlelőhálózat áll rendelkezésre : 1. Vízhozammérő berendezés, 2. Csapadékmérő hálózat. 3. Éghajlatkutató állomás. 4. Talajvízészlelő kúthálózat. 5. Vízmércehálózat. Ezenkívül folyamatosan végzünk talaj nedvességmérést, valamint esetenként hordalék- és hómérést, továbbá szükség szerint egyéb észlelést és mérést is. Vízhozammérő berendezésül a kondorosvölgyi csatorna 150 fm-ében (1. és 2. ábra) egy 90°-os háromszög szelvényű Thomson-bukót építettünk, amely rajzoló vízmércékkel van felszerelve. Szűkebb szögű bukónyílás fokozta volna ugyan a kisvízi érzékenységet, de az ezzel járó 1. kép. A mérőbukó Z>ua. 1. BodocAue — u3MepumeAb III. 1. Measuring weir 2. kép. A mérőbukó rajzoló vízmércéi 0ue. 2. Pucywufue eodOMepubie peüKu eodocAuea-u3MepumeAH III. 2. Recording gages of measuring weir