Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Hartyányi László : Vízháztartási vizsgálatok a kondorosvölgyi minta belvízgyűjtő területen

Hartyányi L.: Vízháztartási vizsgálatok minta belvízgyűjtőn Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. 329 3. kép. A mérőbukó hitelesítése köbözéssel <t>ua. 3. Tapupoeanue eodocjiuea-ü3MepumeAH c oöbeMHbiM eodo.uepoM III. 3. Calibration of the measuring weir by cubage nagyobb visszaduzzasztás, a fennakadó szennyező­dések, a vízsugár tapadása folytán bizonytalanul mérhető átbukási magasság hátránya ezt az előnyt nem juttatná érvényre, amint ez a valdáji tapasz­talatokból is kitűnik [15]. Venturi-csatorna alkalmazása nem látszott célszerűnek a nehezebben végrehajtható hitelesí­tés és a kis vízhozamok tartományában csökkenő érzékenység miatt. A választott Thomson-bukó egyszerűen elké­szíthető, duzzasztása csekély, kis vízhozamokra is kielégítően érzékeny és hitelesítése sem okoz nehézséget. A 0,86 m bukónyílás méretezése során [4], a helyi tapasztalati adatok alapján 1 m 3/sec maxi­mális vízhozamot vettünk számításba. Ez » víz­hozam 45 l/sec. km 2 fajlagos lefolyásnak felel meg. A 3. ábra tünteti fel a mérőbukó és az észlelő állomáson elhelyezett rajzoló vízmércék mérő­aknáinak az elrendezését. A hosszmetszetben lát­ható, hogy az előzőekben említett fenéklépcső szelvényében épült' a 3 mm vastag vaslemezből pontosan megmunkált mérőbukó, amely a szivár­gás ellen 1,0 m mélyen alapozott vasbeton homlok­falra van vízzáró módon felszerelve. A mérőbukó, a fölötte és alatta létesített 10—10 m hosszú beton­burkolat, valamint a mérőházikó az 1. képen lát­ható. Az átbukási magasságot a felső vízzel össze­köttetésben levő mérőaknákra szerelt és a 2. képen látható két rajzoló vízmérce egyidejűleg külön­böző méretarányban rajzolja. A műszerek 1:1, 1:2, 1 : 2,5 és 1 : 5 méretarányra állíthatók. A két műszer párhuzamos alkalmazása igen jól bevált, mert egyrészt a kis vízhozamok átbu­kási görbéi nagyobb méretarányban pontosabban értékelhetők, másrészt — a tapasztalat szerint — az átbukás igen hirtelen emelkedéssel — és gyakran éjjel — túllépheti a 25 cm-es 1 : 1 méréshatárt. Ilyenkor a kisebb méretarányban rajzoló második műszer kifogástalanul tovább teljesíti feladatát. Az első műszer áttételének szükségszerinti változ­tatása sz alatt mindenképpen végrehajtható. A csa­torna jelenlegi kiépítettsége mellett a kiöntés nél­kül levonuló maximálisan 0,4 m 3/sec vízhozam 60 cm átbukásának a rajzolásához 1 : 5 méretarány szükséges. i Az észlelő állomás harmadik aknája az alsó vízzel lévén összeköttetésben, az egyik műszer áthelyezésével lehetővé válik az esetleges alulról befolyásolt átbukás rajzolása is. A műszerek, amelyeket a minta vízgyűjtő részére kívánságaink figyelembevételével Fazekas Károly, a VITUKI főmérnöke tervezett és a KUTESZ készített, már negyedik esztendeje ki­fogástalanul működnek. Megemlítendő, hogy a hengerek forgását olcsó, 24 órás MOM ébresztő óra szabályozza. Papírként a szabványos milliméter papírt hasz­náljuk. A műszerekben jelentkező párásodás ellen jól bevált a „Silicagel" alkalmazása. A mérőbukónak a költségkímélés céljából egyszerűsített elrendezése az elméleti követelmé­nyekhez [7] nem mindenben alkalmazkodott. Mi­vel a vízhozamtényező értékét nemcsak a bukó­nyílás méretei, hanem az elrendezés egyéb körül­ményei is befolyásolják [5], ezért mérőbukónk vízhozamgörbéjének számítás útján való meg­határozása nem megbízható. Mindenképpen szük­ségessé vált tehát a vízhozamgörbének a tényleges körülmények között való meghatározása. A kis vízhozamokra is érzékeny mérőbukó hitelesítését 10—12 l/sec vízhozamig egyszerű módon, köböző edénnyel végeztük (3. kéj)). 4. kép. 230 l/sec-os átbukás Oue. 4. 239 Aum/ceK-biü nepenad III. 4. 230 litjsec discharge over the erest

Next

/
Oldalképek
Tartalom