Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Donászy Ernő: A Bereg-szatmári síkság halászata

Donászy E.: A Bereg—Szatmári síkság halászata Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. 235 2. táblázat 4 területen a "Rákóczi" HTSz által fogott halak mennyisége I951MSI 1956-ig 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Év Ponty Süllő Harcsa Csuka Kecsege Márna Vegyes fehér hal összesen kg kg kg kg kg kg kg kg 195 0 195 1 195 2 195 3 195 4 195 5 195 6 1452 888 310 1548 1700 960 984 134 275 237 327 305 410 235 2 558 2 330 3 934 4 069 2 472 2 910 2 783 1012 1654 2171 1202 1049 878 1567 471 772 583 385 117 143 209 996 217 730 1352 921 174 179 5 360 6 719 6 882* 9 565 9 024 9 023 8 080 11 938 12 855 14 850(«3 kg egyéb) 18 448 15 588 14 498 14 037 összesen 7842 1923 21 056 9533 2680 4569 54 653 102 259 1950—56., % 7,67 1,88 20,59 9,32 2,62 4,47 53,45 100% központi halásztelep létesül, ahol a káderutánpótlás, a fiatal halászok képzése is megoldható. Halászati eszközök. A Felső-Tiszán a következő halászati eszközök iseretesek : 1. Kerítőháló. (Öreg háló.) 150 m hoszszú, széleken 1 m, közép felé 6 m széles. 2. V a r s á k. A legelterjedtebb halászati eszközök. 3. „Apró horog". A kecsege és márna fogására használják. 4. P a 1 ó n y a. Különféle vízállásoknál használható, általában harcsafogásra használják, de kecsege fogására is alkalmas. 5. P i r i t y. Minden vízállásnál a legtöbb halfaj fogására alkalmas. 6. L a p s o 1 ó. Közepes tiszai vízállásnál használható. 7. L é s z a. Vejsze-szerű halcsapda. 8. K e c e. Süllő, márna és ponty fogására alkalmas. A hálók, varsák, horog-zsinegek anyaga általában még kender vagy lenfonál, a műanyag fonalakat ezen a területen még nem nagyon alkalmazzák. Halászati módszerek. A halászati módszerek közül leginkább a nagyhálós halászatot volt alkalmam tanulmányozni. Ennél a Holt-Szamoson a következő módszerek alkalmazását láttam : 1. Széles, vízi növényzettől mentes nyílt vízrészeken teljes kört kerítenek. 2. A nádas széleken a „nád meghúzása". A víz közepéig vetik be a hálót, a nád széléig elhúzzák az egyik végét, miközben a partról, csónakról a nádast rudakkal, evezőkkel verdesik, hogy onnan a halak kimeneküljenek és a hálóba jussanak. Hasonlóan járnak el a súlymos partszéleken. 3. Szándékosan vízbe szúrnak le faágakat, azért, hogy a harcsák a leszúrt fa ágai közé bújjanak. Az egyik halász ladikkal a faág mellé evez és a part felőli oldalon verdesni kezdi evezőjével az ágat, mialatt az ág körüli vízterületet bekerítik. Saját megfigyelésem szerint ilyen módszerrel nagyobb harcsát eredményesen fogtak. Halászati eredmények. A Bereg-Szatmári síkság halászati eredményeiről adatok csak 1947-től kezdve állnak rendelkezésünkre. 1947-től 1949-ig csak az összesen kifogott halak mennyisége ismeretes : 194 7 11 419 kg 194 8 14 941 kg 194 9 12 214 kg Összesen 38574 kg Az 1950—56-os évi halászati eredményekről a 2. táblázatban adunk áttekintést. Ezeket az adatokat használjuk fel arra, hogy a 6 év összeredménye alapján az egész terület halfaunájának összetételét globálisan értékeljük és nemcsak súly szerint, hanem népgazdasági értékben is 3. táblázat Halfajok megoszlása súlyszázalékban és piaci értékük foriiitszázalékában Tonna Súly % Egységár Ezer Ft összesen Ft % 8 7,67 17 136 11,12 4 4,47 12 48 3,93 Vegyes fehérhal 55 53,45 7 385 31,48 Süllő 2 1,88 21 42 3,43 21 20,59 21 441 36,06 9 9,32 12 108 8,83 3 2,62 21 63 5,15 összesen .... 102 100,00 1223 100,00 (Az 1950—56. évi összfogások eredménye alapján.) kifejezzük. Erről ad áttekintést a 3. táblázat. Végeredményben a 6 év átlaga alapján a kifogott halak aránya így alakul : Vegyes fehérhal 53,45% Harcsa 20,59% Csuka és egyéb ragadozók . . . 13,82% Márna * 4,47% A békés halak súlyszázaléka összesen 65,59%, a ragadozóké 34,41% (1. 3. táblázat). A kifogott halak népgazdasági jelentősége szempontjából első helyen áll a harcsa 36,06% (Ft %), második helyen áll a vegyes fehérhal 31,48%, harmadik helyen áll a ponty, 11,12%, vagyis a területnek népgazdasági szempontból legjelentősebb hala a harcsa. Ennek jelentőségét a „ Rákóczi" HTSz. és a szomszédos ,, Alkotmány" HTSz. felismerte és a harcsatermelést harcsaivadék kihelyezéssel kívánják fokozni.