Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
3. szám - Dallos Illés: Mélységbeli vizek mozgásviszonyainak rádióizotópokkal történő vizsgálata
Dallos L: Mélységbeli vizek mozgásának vizsgálata rádióizotópokkal Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. 203 Pórustérfogat 3. ábra. Folyamatosan átáramló KJ -131 lemosása homokmagról 0ua. 3. CMbie nenpepbWHoao npotpUAbmpywiifeaocH KJ — 131 c necnaHoeo 3epna Abb. 3. Das Abspülen der dauernd durchströmenden KJ—131 vom Sandkern. A speciálisan lovászi homokköveken történő visszakapható és megkötve maradó aktivitásra is végeztünk egy kísérletet. Adataiból kitűnik, hogy a kőzet az összes aktivitás 45,5%-át elnyelte. Ezt azonban vízzel ki lehetett mosni a kőzetről és végeredményben az aktivitás 14,5%-a veszett el. Átfoly. idő [perc] 20 cm 1 old. akt. [imp./ 300 sec] Imp./ 300 sec — 380 háttér Össz. aktív %-a Aktív oldat . . 4546 4156 100 Átpréselés . . . 12 2660 2270 54,5 1. átmosás . .. 5 1546 1156 27,8 2. átmosás ... 9 455 65 1,5 3. átmosás . .. 3 431 41 1,0 4. átmosás . .. — 420 30 0,7 3562 85,5 A normális munkakörülmények közötti veszélytelenség kérdésére vonatkozóan a rádióaktív anyagok felhasználása esetén úgy a külső, mint a belső sugárvédelemmel is kell foglalkoznunk. Feltételezve, hogy zónális aktiválást hajtunk végre, vagyis a benyomás helyétől az aktív anyagot tartalmazó oldat az utána nyomott inaktív víz kipréselő hatásánál fogva gyűrűalakban terjed tovább. Maximálisan 1 Curie Jód 13 1 izotóppal, a külső sugárvédelem jól megoldható ólomlemezzel. Jód 13 1-re az ivóvízben folyamatos expozíciót véve, a megengedett maximális koncentráció 6X10-5 /xC/rnl Mi a koncentrációt lxlO-1 1 C/ml-re állítjuk be, tehát hatszoros biztonsággal dolgozunk. A rádioaktív víznyomozást homokköves mezőn, ahol a kőzet nem repedezett, célszerű Jód 13 1el elvégezni. Az első egyszerűbb alkalmazási lehetőség esetében 100—200 mC J 13 1-et (KJ), 100 1 vízben feloldva adagoljuk az injektáló kútba, ügyelve arra, hogy csak egy réteget injektáljunk. A rádioaktív' anyag elhelyezése után naponta 10—100 m 3 inaktív vizet nyomunk az injektáló kútba. A megfigyelő kutak száma 4—-5 legyen és ezek maximális távolsága az injektáló kúttól 500 m lehet. Egy figyelő kútban a benyomás idejében ajánlatos a gamma szelvényező berendezés GM csöves szondáját a kútba lebocsátani, hogy esetleges rövidrezáródás esetén a sugárzó anyag megjelenése a kútban azonnal észlelhető legyen. Erre a célra azt a kutat kell kiválasztani, amely esetében a rövidrezáródás leginkább feltételezhető. Ezen egyszerűbb alkalmazási módszerrel az esetleges rövidrezáródás, a víz mozgásának iránya és sebessége megállapítható. A két módszer kombinált alkalmazása Alkalmazható a rádioaktív víznyomozás egy másik kombinált módon is, ott ahol a cél az olajat adó rétegek hozamnövelése. Ennél a módszernél, ha egy termelő kút rétegeit megnyitották és a kút vizet és olajat termel, a nettohozam növelésére egy lyukátmérő szelvényt vesznek fel. Majd felveszik a kút alap-gamma szelvényét. Ezután megfelelő szemcsenagyságú gyantán megkötött J 13 1-et juttatva a kútba, felveszik a kút injektívitási profilját. Ezután a szomszédos visszanyomó kútba a vízoldható sugárzó nyomjelző első részét betáplálják, közben állandóan biztosítjuk az állandó folyadékbenyomást. A vízvisszanyomó kutat körülvevő termelő kutakban és a vizsgálat alatt lévő kútban is állandóan figyelik a kijövő folyadék aktivitását. Ezt a kút karácsonyfájára szerelt GM. csővel, számlólóval és automatikus regisztrálóval legcélszerűbb végezni. A vízvisszanyomó kútba adott sugárzó anyag első része támpontot ad az áthaladás idejére és emellett még a folyadék eloszlására is. Ezután, kb. 3 nap múlva, a vízvisszanyomó kútba beadagolják a sugárzó anyag második részét. Az átfolyási időt a vizsgálandó kúthoz az előző adag észleléséből már ismerjük és így a gammaszondát a kivizsgálás alatt álló kút termelő rétegéhez kellő időben bocsáthatjuk le. Ott a megfelelő időpontban lehet gammaszelvényt felvenni a termelő rétegről. Ezen szelvény alapján megállapítható pontosan, hogy hol lép be a kútba a jelzett víz. Összehasonlítva ezen szelvényt a kút már előzőleg felvett injektivitási profil szelvényével, pontosan meghatározható a vizet adó rétegrész. Ennek elzárásával hatásosabb lesz a vízbenyomás, csökken a vizsgált kút vízhozama és növekszik a kút olajtermelése. A legfejlettebb kőolajipari államokban a termelő iparágban a rádioizotópokat csak a nyomjelzős technikával mintegy tizenötféle feladatra rendszeresen alkalmazzák, minthogy segítségükkel olyan feladatok oldhatók meg, amelyeknek megoldását más módszerek nem teszik lehetővé. Az alkalmazások kiterjedése úgyszólván csak az alkalmazók leleményességétől függ. Az, hogy hazai viszonylatban kellő időben a Bányászati Kutató Intézet olaj osztályán megindulhattak az ilyen irányú munkálatok, Mazalán Pál érdeme. A hazai kőolaj termelő ipar a hidrológiai vonatkozású kérdéseken kívül a sugárzó anyagokat jelenleg számos más feladatra is alkalmazza, úgy-
