Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Kovács György: A gát alatt átszivárgó vízhozam megoszlása a mentett oldalon

194 Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. Kovács Gy.: A gát alatt átszivárgó vízhozam, JELMAGYARÁZAT A mérési /u pontjele ű ° 4. £4 * 3.89 2,<>0 + <54 ® 1.00 3. ábra. A sík alaplemez alatt átszivárgó vízhozam mentettoldali megoszlásának számítására javasolt összefüggéssel meghatározott görbék összehasonlítása a mérési adatokkal 0ue. 3. Conocmaejiemie Kpueux, onpedeneHHbix c noMOUfbw peKOMendyeMbix 3aeucuM0cmeü ÖAH paciema pacnpedeAeHUH e HUMcneM 6be0e (puAbmpaiiuoHHoeo pacxoda, npoxodnufeeo nod nAomimoü, c pe3yAbmamaMu u3MepenuH Fig. 3. Comparison of curves determined by the realation suggested for establishing the distribution on the protected side of seepage flow under a fiat foundation slab, and of observation results vagy kifejtve az alkalmazott jelöléseket, a A (10) egyenlet igazolására a 3. ábrán bemutatjuk a számított görbeséget kettős logaritmikus koordinátarendszerben, feltüntetve az említett hat kísérletsorozat mérési adataival jellemzett pontokat is. A pontok jól illeszkednek a megfelelő számított görbékhez, attól csak a mérés és az értékelés pontosságának megfelelő véletlen jellegű szóródás mutatkozik. A (10) egyenletből adódik a szivárgással érintett területsáv szélessége is. Azon a ponton lesz ugyanis a feltörő vízhozam zérus, ahol X.= A, ) vagyis (f)'1-" (T)' I <U

) Ebből a keresett távolság, amely a tervezések során mint tájékoztató adat felhasználható, azon10 3 í 7 5 6 4 3 2 1 0 ' 0 20 30 40 4. ábra. A szivárgással érintett területsáv szélességét jellemző viszonyszám a vízvezető rétegvastagság és a fél talpszélesség hányadosának a függvényében <t>ue. 4. Kpamnocmb mupuHbi 3ampoH.ymoü (pUAbmpaifiieü 30Hbi e 3aeucuM0cmu om omHomeHua MOiifmcmu eodonpoHuifaeMoeo CAOH U noAoeuHbi uiupuHbi nodouieu Fig. 4. The ratio characterizing the width of the rangé affected by seepage plotted against the ratio of the permeable layer and the half-width ,of the foundation kívül a szivárgási kisminták szükséges méreteiről is tájékoztatást ad : x

0 = ][ 12m

2 + b

2 (12) A (12) egyenlettel jellemzett kapcsolatot a 4. ábra szemlélteti. Az x

n határérték számítása, illetve az ezt meghatározó A érték felvétele meglehetősen bizonytalan a mérési adatok alapján, mert az áramlás zérushelyét olyan környezetben kell meghatároznunk, ahol a mérni kívánt érték kisebb a mérési hiba nagyságánál. A régebbi kísérletek során nem is vizsgáltuk a határolás távolságának a kérdését, ezért mindössze egyetlen mérésünk volt, ami támpontul szolgálhatott. Eszerint — amint már említettük — 100 m vastag áteresztő réteg és 30 m széles töltéstalp esetében a zéruspont a töltéslábtól 300 és 400 m távolság között mutatkozott. A (12) egyenlettel x

0 = 348 m adódik, ami a töltéslábtól számított 333 m távolságnak felel meg. Ez az eredmény nincs ellentmondásban a mért értékkel. Adódik azonban még egy ellenőrzési lehetőség a gát alatt átszivárgó teljes vízhozam meghatározására levehethető két tapasztalati összefüggés összehasonlítása alapján. Ezt az értéket ugyanis nem csak az (1) egyenlettel számíthatjuk, hanem megkapjuk akkor is, ha a (10/a) egyenletet integráljuk b alsó GS OCQ felső határ között: ~wr ~ j kH — . b 1 f° 1 íi x* — b*y. . Az integrálandó kifejezés második tényezőjét sorbafejtve az integrálást elvégezhetjük. Mint-