Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Bulkai Lajos: A Győri Víz- és Csatornaművek 75 esztendeje

182 Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. Bulkai L.: Győri Víz- és Csat. Művek 75 esztendeje &M. kútakba külön-külön átemelő szivattyúkat szereltek fel. Az üzem fejlődése a második világháború idején következett be ismét. Ekkor létesült a vízmű kertjében az V. kút (1939-ben) s az időközben tönkrement IV. kút helyett a IV./a kút (1940ben). Kiderült ugyanis, hogy a kovácsvas béléscsövet az agresszív talajvíz tönkretette s emiatt omlott be a furat. Az új kutakat azután már 0 400 azbesztcement béléscsővel, kívülről mosott szűrőkavics réteggel készítették. E kutakat szintén ellátták külön kútszivattyúval is. A háborús idők követelménye volt, hogy a kiskúti régi főnyomócső mellett 1 km hosszban új 0 250 ö. v. csővezeték is épült 1938-ban, valamint, hogy a régi ásott kúthoz egy újabb 15 m hosszú galériát csatlakoztattak 1940-ben (2. ábra). A víztermelés súlypontja már a két világháború között áttolódott a révfalui vízműre, mely a háború vége felé napi 9000 m

3 kapacitás kb. 75%-át szolgáltatta. A háborús eseményeknek kiterjedése hazánkra nemcsak az üzem fejlődését akadályozta, hanem nagyon sok kárt okozott a létesítményekben is. Szivattyútelepeink, kútjaink sértetlenek maradtak, kivéve a kiskúti jánospapi kút szivornyavezetékét. E csővezetéket később kivettük és csőhiány miatt a Belváros vízellátásának erősítésére használtuk fel, míg a kutat nem kapcsoltuk be a vízszolgáltatásba, mivel a környező gyárak ugyanazon rétegre telepített kútjai eléggé elvették előle a vizet. Víztornyainkat azonban, főként a révfaluit nagyon súlyosan megrongálták az aknavetők és ágyuk lövedékei. Ezenkívül rengeteg bombakár keletkezett a főnyomó és elosztó hálózaton is. Öt hidunk felrobbantásával pedig megszakadt a vízellátási összeköttetés a révfalui vízmű és a város, ill. az egyes kerületek között. Az élet újraindulásával Belvárosnak és Nádorvárosnak csak a kiskúti vízmű szolgáltatott vizet, mely kis kapacitásával arra sem volt elegendő, hogy az első emeleteket állandóan ellássa. A révfalui vízmű viszont kevés kihasználással látta el Révfalut, majd a szigeti fahíd ideiglenes helyreállításával Szigetet és Újvárost. Később azután a Hosszúhíd ideiglenes helyreállítása után vékonyabb csövön át Újváros felől kevés vízmennyiséget lehetett adagolni Belvárosnak is, de komolyabb javulás csak azután következett be, mikor a révfalui vashíd roncsai mellett, — mely előzőleg 2 db 0 300 csővel táplálta Belvárost, — a Duna fenekére engedtünk le egy 0 300 kov. vas vezetéket pontonokról a megmaradt csőcsuklóknak a meder keresztszelvény törési pontjaira való elhelyezésével. Ekkor majd kétszresére növekedett a fogyasztás. A helyreállítások fokozatosan történtek és a háborús károk javarészét 1947-ben már kiküszöböltük. Érdemes tehát ennek az évnek jellemző adatait rögzíteni (1. táblázat). A hálózati veszteség akkori magas értékének oka főként az átalányt fizető fogyasztók igen nagy száma volt. / RÉVFALU víztorony y^kísdunai ipari vízkivételi hely GYARVAPOS \\QJponvíztorony; ? / SZIGET///, YBEL VA FÍL Pető fi-hídi \ipjziv. telep BUDAPEST FSIL JANCSI-FALU, Bock-maíai/e vízmű , y///////^ NADOfí VAROS tEsresHAjJiZ • Uj víztorony , / helye \ /V Mertek: Révfalui vizmú JELMAGYARA2AT Kiskúti v/zmu IPARI V!2 PINN VED SZALMA-TELEP 2. ábra : Győr vízellátó műtárgyainak és főnyomócsöveinek helyszínrajza 1958-ban 2. Pacnojiodicenue coopyDicemxü no eodomaŐMceHUw u znaenux HaznemamejibHbix mpyö e z. /Jbép e 1958-OM zody Abb. 2. Lageplan der Wasserversorgungswerke und Hauptdruckrohre von Győr im Jahre 1958