Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

1. szám - Rónai András: Magyarország talajvizeinek vegyi jellege

IfJf Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. Rónai A.: Magyarország talajvizeinek vegyi jellege Szint alakulását és 81 talajvízmintát küldtek be elemzésre. Ez lehetővé tette, hogy a talajvíz sókban való gazdagságának és vegyi jellegének változásait kicsiny területen részleteiben is megfigyeljük és a tapasztalatokat a víz földtani elhelyezkedésével, a földtani fúrási rétegsorokkal is egybevessük. Az eredmény az, hogy egymástól néhány km-nyi távolságban az Alföd sík területén különböző vegyi jellegű talajvizet találhatunk, az oldatok töménysége pedig még kisebb távolságokban is igen különböző. Ennek a jelenségnek a magyarázata az, hogy az Alföld felszíne alatt az igazi víztartók, ahol a víz erőteljesebb mozgásban van, a talaj víztartó réteg alatt mélyebben vannak. Ez a mélyebben levő hígabb, kiegyenlítettebb oldat alulról felnyomul a felszínközeli agyagos rétegek repedéshálózatába. Innen oldja ki azokat az anyagokat, amelyek sóiban jelentkeznek, helyileg a mélységtől, hőmérséklettől függően más-másokat, más-más mennyiségben. (Példa : 6. szabadkígyósi ábra.) Sok elemzésből országosan nagyobb tájak adódnak ki, de ezeken belül — különösen az Alföldön -— nagy a helyi variáció. Az egy-egy ion súlyát vagy arányát ábrázoló „analitikus" térképek fogyatékosságát csökkentjük azzal, ha az egyenértékarány mellett az abszolút súlyviszonyokat is feltüntetjük, de a vizek jellegét ezek a térképek még így sem fejezik ki. A földtani értékelésénél és a talajvíztípusok kialakulásának nyomozásánál az elemzés teljes képe az, amit figyelembe kell vennünk, annál is inkább, mert az a sókat ionjaikra bontva adja meg. A kationok és anionok teljes szembeállítása szükséges ahhoz, hogy azok egymáshoz való kapcsolódására következtethessünk. A teljes elemzés ábrázolására kell tehát törekednünk olyan grafikus megoldással, ami térképen alkalmazható. A víztípusok vegyi jellegének rendszerezésével foglalkozó szerzők különböző megoldásokat kerestek az oldott sók, illetve ionjaik súlyának együttes kifejezésére. H. S. Palmer, H. Harrasowitz, V. J. Vernadszkij, V. A. Proklowsky, Sz. A. Scsukarev, nálunk Csajághy G., Csury I., Dálmady Z., Maucha R., Páter J., Telegdi-Róth K., Szádeczky Kardos E., Tomor J., Vitális S., Weszelszky Gy. foglalkoztak a víztípusok osztályozásával és az elemzési eredmények összképének grafikus ábrázolásával. Azok a kísérletek, amelyek képletekkel, vagy a kationok és anionok fontosság szerinti felsorolásával, vagy az egyes alkotórészeknek egymáshoz való viszonyát különböző koordinátarendszerekben elfoglalt helyzettel igyekeztek a víz jellegét kifejezni, alkalmasak arra, hogy többféle vizet vegyi jellegük szerint csoportosítsanak s a rokontípusokat kimu6. ábra. A szabadkígyósi mintatervlet egyik fúrássorának feltárt rétegei és a fúrásokból és kutakból vett talajvízminták vegyi jellege. Jelmagyarázat. A felső szelvény rétegsorában : 1. Futóhomok, mélyebb szintekben folyami homok. 2. Szikes, humuszos agyag. 3. Homokos lösz. 4. Iszap, löszös iszap. 5. Iszapos agyag. Abb. fí. Aufgeschlossene Schichten einer Bolirlochreihe des Prüfgelandes in Szabadkígyós und die chemísche Zusammensetzung der aus den Bolirungen und Brunnen entnommenen Grundwasserproben. Die punktierte Linie ist der Grundwasser-Ruhespiegel Fig. 6. Explored layers of a drilling series in the area at Szabadkígyós and the cliemical composition of groundwater samples taken from the boreholes and wells. The dotted line indicates the static level of the groundwater table Az ,,A" jelű számok a fúrások helyét és sorszámát, a többi sorszám a mintavételbe bevont talajvízkutak számát jelölik. A pontozott vonal a talajvíz megütési szintje. Az alsó szelvény a vízminták sóinak összetételét szemlélteti egyenérték százalékokban (baloldali beosztás) a fúrási helyeknek és kutaknak megfelelően. A vastag vonal a vízminták összes oldott sótartalmát mutatja mg/l-ben a jobboldali beosztás szerint.