Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
2. szám - Lovas László–Vitális György: Békéscsabai vízkutatási terület vízföldtani adottságai
88 Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. Lovas L.—Vitális Gy.: Békéscsabai vízkutatás Az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján a szivárgási tényező átlagértéke : az I. sz. telephelyen k = 10,4 m/nap a II. a. sz. telephelyen k = 11,2 m/nap II. b. sz. telephelyen k = 17,1 m/nap A vízadó rétegek ásványi szemcséinek egyenletes, vagy egyenlőtlen elhelyezkedését — tehát azt a kérdést, hogy vízkitermeléskor a kutakhoz minden irányból egyenletes mértékű vízhozzáfolyással lehet-e számolni vagy sem — az I. sz. telephelyen a Galli-féle szabálytalansági tényezővel állapítottuk meg [2], Itt a kísérleti kompresszorozás adatai alapján a kutak köré telepített kémlelő csövekben észlelt leszívási értékdifferenciák és a maximális leszívási értékek hányadosaként adódó szabálytalansági tényező 0,76—0,77. Ez a nagy szabálytalansági érték nem sugaras, hanem egyirányú hozzááramlásra utal, amelynek iránya az I. és II. sz. próbakút környezetében közel merőleges a vízmű I. sz. telephelyének É—D-i kútsorára. A szabálytalansági tényező megállapításánál tapasztalt nagyfokú inhomogénitás is — a vízföldtani leírásban közöltekkel azonosan — azt mutatja, hogy a vizsgált területen a vízadó réteg nem tekinthető nagykiterjedésű homogén tartománynak, hanem olyan földalatti járatrendszernek, amely középszakaszú folyó kanyargó medrének hordaléka. 4. Talaj- és rétegvíz A talajvíz a hét esztendős feltárási időszakban a vizsgált területen terepszínt alatt 1,27—5,21 m közötti mélységben volt megtalálható, a vízkutató fúrások és a VITUKI talaj vízszín észlelő kútjainak adatai szerint. A talajvíz szintje általában követi a felszín domborzatát. A mélyebb elhelyezkedésű területeken rendszerint a vízzáró agyagréteg alatt zárttükrű, nyomás alatt álló rétegvíz jelentkezik. Az észlelő kutakban tapasztalt vízjáték az 1953—56. évek során 0,18—2,68 m között változott. (A vízjárásból levonható következtetéseket az 5. pontban tárgyaljuk.) Az 50 m mélységig feltárt homokrétegek vizének piezometrikus magassága gyakran megegyezett a talajvíz állások magasságával, általában azokat egy m-en belül közelítette meg. A lehetőségig vízkizárással végzett fúrások adatai szerint a talajvíz és a különböző mélységekben feltárt rétegvizek egymással való kapcsolatára lehet következtetni a közel azonos magasságban beállott nyugalmi vízszintekből. A víz kémiai összetétele igen nagy értékhatárok között változik. A fúrásmunka során elért egyes vízemeletekből vett vízminták vegy elemzési adatai erős átfedéseket mutatnak. A vizsgálati eredményekből azonban bizonyos törvényszerűségek mégis kimutathatók. Pl. az I. sz. telephely vízmintáinak vegyelemzésével kapott eredmények szélső értékeit az 1. táblázat tünteti fel. A vas- és mangántartalomra vonatkozó vizsgálati eredményeket a táblázatban nem tüntettük fel, mivel -—a mintavétel szokásos hibájából következően — a fúrásmunka során vett vizek nagy iszaptartalma megakadályozta a helyes értékek kimutathatóságát. Az I. sz. telephelyen végzett kísérleti kompresszorozás alkalmával az OKI helyszíni vizsgálatai 2,66 mg/l vas és 0,3 mg/l mangántartalmat mutattak ki. A vízkémiai adatokból kitűnik, hogy bár az egyes homokrétegek vizének vegytani adataiban jelentős értékdifferenciák mutatkoznak és átfedés jelentkezik, mégis a mélység felé haladva az ingadozások mértéke csökken, a vizek minősége pedig jelentősen megjavul. Az észlelt átfedések ugyancsak arra engednek következtetni, hogy a különböző szinten feltárt vízadó homokrétegek egymással kapcsolatban állanak. A vegyvizsgálatokkal kimutatott nagy oxigénfogyasztás és ammóniatartalom az Országos Közegészségügyi Intézet véleménye szerint a folyami üledékben lévő szervezetek bomlásával magyarázható és tágabb értelemben egész Békéscsaba környékére jellemző. A helyszíni vizsgálat, valamint a fúrási munka során beküldött kb. 300 db vízminta vizsgálata alapján kiadott OKI szakvélemény szerint a feltárt terület vizének ivás céljára történő felhasználása megfelelő vastalanítás és mangántalanítás után egészségügyi szempontból nem kifogásolható. 5. A vízutánpótlódás vizsgálata A kijelölt vízmű telephelyeknél a sok esztendőn át folyamatosan kitermelésre kerülő vízhozam utánpótlási lehetőségét három módszerrel vizsgáltuk meg. a) A talaj vízjárás törvényszerűségei alapján végzett vizsgálatunknál a vízkutatási területen és közvetlen környékén található 9 db VITUKI talaj vízszínészlelő kút adatsorát használtuk fel (1. ábra). A talajvízjárás törvényszerűségeire 1. táblázat Összes szi- Oxigén fogy. lárd maradék 1 [mg/lit] Klorid Alkalinitás (cm 3(n|10HCl) Össz. keménység (Német fok) max. min. max. min. max. min. max. min. max. min. Talajvíz 1479 581 1,20 1,8 185 17 16 13 44 12 Kb. 10—20 m mély homokréteg vize 1115 508 22,00 3,6 60 13 15,4 7,6 26,2 16,4 Kb. 30—40 m mély homokréteg vize 842 137 17,00 6,3 38 12 10.8 1,0 25,0 2,0 Kb. 40 m mélység alatti homokréteg vize .. 496 451 14,9 6,3 18 12 8,6 7,4 18,0 13,6
