Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

2. szám - Lovas László–Vitális György: Békéscsabai vízkutatási terület vízföldtani adottságai

Lovas L.—Vitális Gy.: Békéscsabai vízkutatás Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. 89 Németh E.—Ubell K. [14] eljárásával következtettünk a kutak talajvízállásának és a léghőmérsékletnek kapcsolatából. A rendelkezésre álló 3 éves adatsor alapján megállapítható, hogy a 9 kút átlagos évi csapadékból és földalatti vízáramlásból származó vízutánpótlódása kb. 100 mm. b) A csapadékból"adódó vízutánpótlás meghatározására az I. sz. telephely közelében kísérleti telepet rendeztünk be. Ez 1955 november— 1956 május közötti időszakban napi meteorológiai, talaj víztartalmi és talaj vízállási adatokat észlelt. A vizsgálat eredményeként — amelyet Szabó L. [13] irányított és értékelt — megállapítható volt, hogy a vizsgálati terület tág környezetében megtalálható jó vízáteresztőképességű, felszíni talajrétegek a téli félév csapadékának jelentős részét a mélyebb talajrétegekbe vezetik. Az elvégzett számítások szerint az évi átlagos csapadékmenynyiségből kb. 60 mm szivárog ezeken a területeken a talajvízbe. A kísérleti telep alatt — mérési adataink szerint — talaj vízdomb volt. Ezért ha a 60 mm-es értéket összehasonlítjuk a VITUKI figyelőkutak adatai alapján megállapított 100 mm-es talajvízutánpótlással, megállapíthatjuk, hogy a vízmű területén vízszintes irányú talajvízután-' pótlódással is számolhatunk. Ez az adottság az átlagos talajvízszín helyzettel is magyarázható. Az átlagos talaj vízszín ugyanis Kevermes—Tótkomlós térségétől Békéscsaba—Gyula vonaláig kb. 10 m-t esik [7]. A két vizsgálati módszer eredményei szerint csupán csapadékból és vízszintes hozzáfolyásból történő vízutánpótlódás esetén — a vízföldtani felépítés következtében — az I. sz. telephelyen 6000 m

3/nap kitermeléséhez kb. 50 km

2, a II. a. sz. telephelyen 4000 m

3/nap kitermeléséhez kb. 12 km

2, a II. b. sz. telephelyen 6000 m

3/nap kitermeléséhez kb. 50 km

2 vízgyűjtő terület szükséges. c) A tartós üzemelés hatására kialakuló depressziós, illetve hozzáfolyási felület figyelembe vételével Galli L. [1., 2.] közelítő számítási eljárása, a hidrogeológiai elméleti kút módszere az egyes tervezett kútsorokra az alábbi vízkitermelési lehetőségeket eredményezi: az I. sz. telephelyen ... 6400 m

3/nap a II. a. sz. telephelyen. 4900 m

3/nap •a II. b. sz. telephelyen. 6100 m

3/nap A vízutánpótlódás három különböző szemléletű vizsgálata tehát vízhozam tekintetében a hidrológiai számításoknál igen jónak minősülő pontosságú eredményt hozott. A vízutánpótlódás újszerű vizsgálatáról Lovas L. és Szabó L. későbbi tanulmánya fog részletesen beszámolni. <>. Összefoglalás A békéscsabai vízkutatások lehetővé tették az ősi Maros hordalékkúpja északi szárnyának alaposabb vízföldtani megismerését. A több irányban végzett földtani és hidrológiai vizsgálatok eredményei egyértelműen arra engednek következtetni, hogy a kijelölt telephelyekről Békéscsaba vízellátásához jelenleg szükséges 10 000 m

3/nap vízmennyiség kitermelhető. Ennek a hatalmas vízhozamnak sok esztendőn át történő folyamatos beszerzése — attól függetlenül, hogy a vízbeszerzési hely élő vízfolyástól, illetve nagyobb kiterjedésű szabad felszínű víztől távol esik — biztosítottnak látszik. A vízutánpótlódás kérdésének tisztázására végzett vizsgálatok valamennyi eredménye egybehangzóan igazolja a vízbeszerzés biztonságát. Bár a rendelkezésre álló vízkészletre vonatkozó számítások meglepően egymáshoz közeleső értékeket mutatnak, az így kapott eredményeket biztonsági okokból csak megnyugtató irányértékeknek tekintjük. A vizsgálati területen ui. a speciális vízföldtani felépítésből eredően nincsenek kielégítve korántsem azok az ideális feltételek, amelyekből a számítási eljárások kiindulnak. (Egyébként a természetben a számításokhoz megkövetelt ideális feltételek soha sincsenek kielégítve). Tekintettel a fenti körülményekre a békéscsabai vízmű a tervezet szerint fokozatosan fog kiépülni. Az első fázisban kerül kivitelezésre a kb. 6000 m

3/nap vízmennyiséget szolgáltató I. sz. telephelyi kútcsoport. Ennek néhány éves üzemelési tapasztalatainak figyelembevételével — kívánság szerint — kerül megépítésre a további vízmennyiséget biztosító II. a., illetve II. b. jelzésű telephely kútsora. IRODALOM [1] Galli L. : A hidrogeológiai vizsgálatok új módszerei vízművek telepítésénél. (Mélyépítési Értesítő III. évf. 5. sz. Bp. 1955. p. 2.) ' [2] Galli L. : Javaslat a geohidrológiai vizsgálatok megbízhatóságának megállapítására. (Hidr. Közi. 36. évf. 1956. p. 124.) [3] Juhász J. : Felszínalatti vízkészletünk. (Hidr. Közi. 35. évf. 1955. p. 21.) [4] Láng S. : A Duna kárpáti vízgyűjtőterületének felszíne. (Hidr. Közi. 35. évf. 1955. p. 45.) [5] Lovas L.—Szabó L. : Eljárások a talaj vízvezetőképességének helyszíni meghatározására. (Mélyépítési Értesítő IV. évf. 12. sz. Bp. 1956. p. 2.) [6] .Rónai A. : Előzetes tanulmány Békéscsaba vízellátásával kapcsolatos földtani vizsgálatokról. (Kézirat, Bp. 1955.) [7] Rónai A. : A magyar medencék talajvize, az országos talajvíztérképező munka eredményei 1950— 1955. (Földt. Int. Évkönyve XLVI. k. 1. f. Bp. 1956.) [8] Schmidt E. R. : A tájegységek kérdése a hazai mélységi- és karsztvízfeltárási lehetőségek szempontjából. (Hidr. Közi. 34. évf. 1954. p. 205.) [9] Siimeghy .7. : Csanád és Csongrád vármegye földtani viszonyai. (Földt. Int. Évi jel. 1925—28. p. 165.) riO] Siimeghy J. : A Tiszántúl. (Magyar tájak földtani leírása VI. Bp. 1944.) [11] Siimeghy J. : Békéscsaba thj. város ivó- és iparivíz ellátására vonatkozó szakértői vélemény. (Kézirat, 8991. sz.1949.) [12] Siimeghy J. : Békéscsaba vízellátásának kérdése. (Hidr. Közi. 32. évf. 1952. p. 118.) [13] Szabó L. : Hidrológiai tanulmány a csapadékból beszivárgó vízutánpótlásról a békéscsabai vízmű újkígvósi kút(«oportjának területén. (Kézirat, Bp. 1956.)