Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
6. szám - Ligetiné, Reviczky Alice dr.: A parádi fürdővízkészítés technológiájának vizsgálata
Jfl8 Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. VÍZKÉMIA A tanulmány a parádi fürdővízkészítés technológiájának megvilágításával és tisztázásával hasznos gyakorlati tanácsokat ad a gyógyvíz üzemeltetésével kapcsolatban. A parádi fürdővíz-készítés technológiájának vizsgálata LIGETINÉ, REVICZKY ALICE fl r. A fürdőben a telep mögött fekvő és 1798-ban felhagyott fehérkövi Egyezség-táró timsóbánya vágataiból kiszivárgó és a felszíni vizekkel keveredő gyógyvizet használták fürdetésre. Ezt szükség szerint töményítették a bánya két aknájának lényegesen töményebb vizével. Évtizedekkel ezelőtt a bizonytalan összetételű fürdővíz készítését félmesterségessé tették. Beton áztatómedencéket építettek és ezekben áztatták a bányából kihordott kőzetet hosszabb vagy rövidebb ideig. Az így kapott vizeket nyílt tavakban tárolták hónapokon keresztül. Ezt a helyszínen „a víz érlelésének" nevezik. A félmesterséges fürdővíz készítésének mai technológiája a következő. A bányából kihordott kőzetet az áztató medencében helyezik el, egy-két hónapi nedves és száraz mállás után ipari vízzel feltöltik és 8 napig áztatják. Az áztatmányt a felső tóba bocsátják, ez szolgáltatja a kazánban felmelegítve a fürdő melegvizét. A kőzetet ismételten vízzel töltik fel és 3 naponként a víz leeresztését a felső tóba megismétlik. A felső tó vizét időnként, esetleg évente az alsó tóba engedik és innen adagolják a fürdőhöz szükséges hideg vizet. Az áztató medencék egyes részeiben hosszabb ideig hagyják a kőzetet ázni. Az így kapott töményebb vizet a kis aknába bocsátják, ahonnan a fürdőépületnek egy központi csapjához vezetik és innen vödörrel adagolnak minden fürdőhöz annyit, hogy annak fajsúlya hidegen 1,003 t/m 3 legyen. Ezt az évtizedes gyakorlatot az zavarta, hogy a ki*Országos Iteuma és Fürdőügyi Intézet. Igazgató: Dr. Farkas Károly. Országos Balneológiai Kutató Intézet. Igazgató : Dr. Schulhof Ödön. bányászott kőzetmennyiségek igen eltértek egymástól, és a belőlük előállított víz töménysége igen különböző volt. A fürdőtelep növekedtével a fürdővíz-igény is növekedett, emiatt a kőzet szétmállasztásához és a fürdővíz „érleléséhez" használt tapasztalati időket nem tudták betartani, ami a víz töménységének csökkenését okozta. Ezért szükségessé vált a fürdővíz-készítés technológiájának felülvizsgálása abból a célból, hogy az állandó és megfelelő összetételű fürdővíz készítésére a pontos előírást megadhassuk. • Papp Ferenc és Kisvarsányi Géza geológusok tisztázták azt, hogy négyféle kőzet található az Egyezség-táró bányában. Ezek elhelyezkedését a 2. ábra tünteti fel. 1. Pirites-timsós tufa, nagyobbrészt csak maradék mennyiségek vannak. Ebből a kőzetfajtából való a 10. és 11. sz. minta. 2. Pirites-kaolinos timsós tufa. Ebből való a 9. sz. minta. 3. Limonitos-kaolinos, pirites agglomerátum, ilyen a 2., 7. é$ 8. sz. minta. 4. Kaolinosan bomlott pirites-kovás dácit, ilyen az 5. és 6. sz. minta. Eredetileg az 1. és 2. csoport kőzeteiből lecsurgó víz képezhette a fürdővizet és csak ennek fogytával próbálkoztak a mellékágakból bányászott más összetételű kőzetek felhasználásával. Ila egy pillantást vetünk a vázlatrajzra, akkor rögtön láthatjuk, hogy az első két csoport kőzetei már csak kis mennyiségben vannak meg. Ezekből folyamatos termelés nem várható. Ezzel szemben a 3. és 4. csoportba tartozó kőzetek kitermelése tovább folytatható. A három fő típuskőzetet a klasszikus kőzetelemzési módszerek szerint elemeztem. Az elemzési Típus kőzetek kémiai összetétele 1. táblázat 11. kőzet. Kékesszürke, agyagos pirites, timsós tufa, o/ /o 2. Kőzet. Kékesszürke pirites, kovás, kaulinos tufa, /o 5. kőzet. Szürkésfehér kaulinos, pirites agglomerátum, 0/ /o Izzítási veszteség 8,85 6,04 7,00 Nedvesség 1,85-. 0,78 0,73 Piritkón (S) 5,12 3,16 4,73 Hidrát víz 1,88 2,00 1,54 Siliciumdioxid (Si0 2) 53,63 61,36 57,90 Vasoxid (Fe,U,) 5,00 4,66 6,04 Alumíniumoxid (Al„() 3) 22,12 19,37 21,10 Kalciumoxid (CaO) 1,63 3,00 4,17 Magneziumoxid (MgO) 1,29 1,26 1,71 Kéntrioxid (S0 3) 1,97 1,69 1,29 Számított alkaíia Natriumoxid (Na.>ü) 0,67 0,49 0,44 Kaliumoxid (K.,0) 4,73 Összesen nedves anvagra számítva 99,89 97,87 99,65 Kioldási % vízforralással 3,95 3,40 3,68