Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
6. szám - Ligetiné, Reviczky Alice dr.: A parádi fürdővízkészítés technológiájának vizsgálata
Jf78 Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. L.-né, Reviczky A. dr.: A parádi fürdővíz-készítés eredmények az 1. táblázatban találhatók. Ezek azonban az egyes ionok vízoldhatóságára nézve semmi támpontot nem nyújtottak. Mivel nem a kőzet összetételére volt szükség, hanem az azokból vízzel kioldható anyagok minőségének és mennyiségének ismeretére, áztatási és kioldási kísérleteket végeztem. Minden beküldött kőzetet dió nagyságúra törtem és azonos súlyú desztillált vízzel először 8 napig, majd utána 3 napig áztattam. Az így kapott oldatok pH-ját, fajsúlyát, bepárlási maradékát, valamint vas-, alumínium-, mangán- és szulfát-ion tartalmát határoztam meg. Az oldatok töménységére való tekintettel itt is a sokkal több munkát igénylő klasszikus mennyiségi meghatározási módszereket alkalmaztam a vízvizsgálatok során szokásos kolorimetriás módszerek helyett. Párádon a fürdővíz készítése során eddig egyetlen követelményt kívántak meg, amelyet inkább gyakorlati szokásnak nevezhetnénk, nevezetesen azt, hogy a fürdőkádban levő víz fajsúlya 1,003 t/m 3 legyen. A fajsúly azonban különböző tényezők eredője. Ilyen tényezők esetünkben a víz vas, alumínium, alkália, szulfát és szabad kénsav tartalma. Az orvosilag fontos tényezők, mint az arzén, a mangán, a nyomelemek, valamint a pH szempontjából semmi támpontot nem nyújtottak a Párádon folytatott beszélgetések. Arra sem kaptam választ, hogy a fent felsorolt ionokkal kapcsolatban milyenek az igények? így számomra nem maradt más választás, mint hogy az 1,003 t/m 3-es fajsúlyigény és a jelenlegi fürdővíz összetételének ismeretében vizsgálatokat végezzek és ezek alapján az új eljáráshoz vezető lehetőségeket tárjam fel. A 2. táblázat a kőzetminták első 8 napos áztatási eredményeit tartalmazza. A 3. táblázat ugyenezeknek a mintáknak 3 napos áztatási eredményeit tüntetik fel. 11a a 2. és 3. táblázatban közölt áztatási eredményeket összehasonlítjuk egymással és a mai fürdővíz adataival, melyet a 4. táblázat első oszlopában láthatunk, akkor az alábbiakat tapasztaljuk : Mintakőzetek 8 napos áztatása 2. táblázat Bepárlási Vas Alumínium Mangán Szulfát Kőzetek maradék, (Fe), (Al), (Mn), (S0 4), pH Fajsúly mg/l mg/l ' mg/l mg/l mg/l 1. 5 040 535 438 16 3038 4,10 1,0034 10. 10 950 1538 747 160 6570 4,00 1,0077 11. 8 116 892 879 70 5290 3,95 1,0067 9. 14 940 1969 1024 70 8532 4,10 ' 1,0108 8. 13 288 1015 1090 96 7843 4,10 1,0097 7. 8 600 667 800 35 5079 4,00 1,0063 2. 3 010 1 183 Nyom 1710 7,3 1,0020 6. 3 000 0,6 264 3,2 1571 6,3 1,0021 5. 1 670 12,3 272 2,5 0979 7,00 1,0012 7.* 5 540 221 213 33,6 3203 4,00 1,0049 1954. IV.-ban megmintázva 6 068 411 368 360 3553 4,10 1,0045 3. táblázat Mintakőzcfek 3 napos áztatása Kőzetek Bepárlási maradék mg/l Vas (Fe), mg/l Alumínium (Al), mg/l Mangán (Mn), mg/l Szulfát (S0 4) mg/l pH Fajsúly 1. 10. 11. 3740 5730 5100 257 307 350 335 480 166 9,6 59,2 2548 2587 2979 4,2 4,0 4,20 1,0027 1,0043 1,0037 9. 5844 467 502 22,4 3356 4,15 1,0047 8. 7. 2. 4540 4460 3000 363 369 Nyomok 402 401 16,9 25,6 38,4 Nyom 2778 2954 1428 4,20 4,00 7,2 1,0032 1,0035 1,0020 6. 5. 7.* 2300 2340 4580 Nyomok 1,2 86 16,9 204 210 3,2 Nyomok 5,33 1024 1091 2250 6,8 6.3 4.4 1,0015 1,0014 1,0028 1954. IV. hóban megmintázva 4160 369 416 124 2106 4,3 1,0027
