Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Szakváry Jenő - Szitkey László: A hazai törpevízművek ismertetése

JffyJf Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. Szakváry J.—Szitkey L.: A hazai törpevízművek ismertetése BARANYA 1958 1890 BEKES 1958 1890 BORSOD 1958 1890 CSONGRÁD 1958 1990 FEJER 1958 1890 HAJDÚ 1958 1890 HEVES 1958 1890 KOMAROM 1958 1890 SZOLNOK 1958 1890 TOLNA 1958 1890 SOMOGY 1858 1890 „ VESZPREM 1958 1890 3. ábra. Napi fejadagok változása megyénként — Abb. 3. Tageskopfquoten in den einzelnen Komitaten Fig. 3. Variations in daily quotas for different districts / tások esetében feltűnő. Ennek magyarázata az, hogy a víztermeléssel párhuzamosan a levegőztetés, az üzemeltető személyzet, üzemanyagszállítás és a bányaüzemmel kapcsolatos egyéb teendők áramfolyasztása is jelentkezik. Utóbbiak egy árammérőhely miatt nem választhatók el a víztermelés áramfogyasztásától. A gépi emelés előnye, hogy ilyenkor a gazdaságosabb üzemeltetés és üzembiztonság érdekében rendszerint gondoskodás történik tárolótérről, tehát lehetőség van a vízkészlet jobb és gazdaságosabb kihasználására. A vízszolgáltatással kapcsolatosan megemlítendő, hogy sajnos mind a termelt, mind a fogyasztott víz mérési lehetősége sok helyen nincs meg, illetve a víztermelést vízmérők hiányában a gépek teljesítményadataiból számítják ki. Utóbbi pedig nem tekinthető megbízható módszernek. Ennek alapján a víztermelési és fogyasztási adatok megbízhatósága átlagban legfeljebb 80%. c) A víztárolások módja. A tárolható víz százalékos aránya a víztermeléshez viszonyítva Az alföldi megyékben általában tárolás nincs, legfeljebb egy-egy középületben van padlástartály, vagy víztárolásba nem sorolható nyomásfokozó berendezések vannak a hálózatra ráépítve. Ilyen megoldások elsősorban Békés, Csongrád, HajdúBihar, Szolnok, másodsorban Bács-Kiskún, és Pest megye nagy részében találhatók. A dombos, hegyes és alábányászott területeken a nehezebb vízbeszerzés következtében nagyob mértékű víztárolás szükséges. Különösen jellemző ez azokban a megyékben, ahol 1945 után nagy számban épültek modernebb törpevízművek és az építés során már nagyobb gondot fordítottak az alapvízmű bővítésének lehetőségére, ezért a tárolóterek méretezése már ennek figyelembevételével történt. így Baranya 75%, Borsod 46,5%, Fejér 35,1%, lleves 30,5%, Nógrád 14,4%, Veszprém 34,5% tárolótérrel rendelkezik. Somogy negye nagy tárolótér kapacitása nem jellemző, mert egy más célra is használt víztorony okozza a látszólagos kiugrást. Általában a tárolóterek százalékos aránya a víztermeléshez, illetve a fogyasztáshoz viszonyítva országos átlagban nem kedvező. Ez különösen a Tiszántúlra, valamint a Duna— Tisza közére vonatkozik. d) Az ellátottak napi fejadagja Látszólag a 100 1 /fő/nap országos átlag kedvező képet mutat. Ha figyelembe vesszük azonban, hogy Bács-Kiskún, Csongrád, Heves, Pest és Szolnok megyékben a közölt víztermelésből közel 11 000 m

3 víz naponta felhasználatlanul elfolyik, valamint több helyen kényszerűség (pl. Halimba) vagy helytelen üzemeltetés (pl. Királd, Úrkút) következtében csak a termelt víz egy része kerül felhasználásra, úgy megállapítható, hogy az átlag fejadag legfeljebb 80 1 /fő/nap. A 3. ábra az egyes jellemző időszakokban megyénként körcikkekben kimutatja a napi fejadag változását. Az óramutató járásával egyezően a 360°-ot az éveknek megfelelő ívhosszúsággal 5 jellemző időszakra bontottuk. A sugárra fel-